Adózás Európában – XI. Nemzetközi Adókonferencia: Digitális revolúció és az új nemzetközi adótrendek

/ szakma 2017. júliusi lapszám

Az Adózás Európában – XI. Nemzetközi Adókonferencia két célkitűzést kívánt elérni: egyrészt a környező országok adórendszerének megismerése mellett a nemzetközi kapcsolati háló kiépítését és ápolását, másrészt a szakma legidőszerűbb, jellemzően fehér foltnak számító kérdéseinek górcső alá vételét, nemzetközi kontextusba helyezését.

2017 júniusában a Penta Unió szervezé­sében a Magyar Okleveles Adószakér­tők Egyesülete (MOKLASZ), a Nemze­ti Adó- és Vámhivatal (NAV), a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKVK), a Ma­gyar Számviteli Szakemberek Egyesüle­te (MSZSZE) és a Pallas Athéné Domus Scientae Alapítvány (PADS) támogatásá­val 12 országból 35 előadó részvételével megrendezett konferencia következteté­seinek teljes körű bemutatása meghalad­ná jelen írás kereteit. Az alábbiakban így elsősorban a szakma és a döntéshozók figyelmébe ajánlott gondolatokból kívá­nunk felvillantani néhányat.

A konferencia fókuszában két olyan té­makör – a digitális revolúció és a nemzet­közi adótrendek – állt, melyek alapvetően befolyásolják a szakma jövőjét, és ame­lyekre fontos a mielőbbi felkészülés.

Amit digitalizálni lehet, az digitalizálva lesz

A mindennapokban is érezzük, hogy egy új világ kezdődött, a digitalizáció újraren­dezi a gazdasági, politikai, társadalmi vi­szonyokat, az egyes országok, ágazatok, szakmák súlyát és szerepét. A konferen­cia plenáris előadói – prof. dr. Csath Mag­dolna, dr. Darák Péter – az általános gaz­dasági-társadalmi környezetbe helyezve mutatták be a digitalizáció következmé­nyeit és vázoltak fel jövőképet. A külföldi előadók (Miguel Silva Pinto, Joao Ferreira Da Silva, prof. dr. Hans Michale Korth, Dipl. Iur. Mathias Bild) az ellenőrzés és a tanácsadás területén folyó átalakulásba engedtek nemzetközi szinten betekintést nyerni. Megtudhattuk, hogy például Né­metországban az ügyfél online kapcsolat­ban lehet az adótanácsadójával oly mó­don, hogy az ügyfél is látja a tanácsadó vele kapcsolatos munkáját. Látja az ügyfél a könyveléssel kapcsolatos tevékenységet, az adóbevallásainak készenléti állapotát. Az ehhez való alkalmazkodáshoz válto­zó munkafegyelemre is szükség van bizo­nyos területeken. Várhatóan a közeljövő­ben kettős irányú online kapcsolattal kell számolnunk: egyrészt az ügyfél, másrészt az adóhatóság oldaláról. A digitális kör­nyezet fizikai kialakítása gyorsan halad, kérdés, hogy az emberi tényező mennyi­re tud ezzel a fejlődéssel lépést tartani, és ebben a versenyben mekkora a pénzügyi-számviteli szakmát képviselő szakembe­rek esélye.

A digitalizáció egyrészt kockázat, másrészt lehetőség

A konferencia hazai előadói arra a kér­désre keresték a választ, hogyan hat ez az átalakulás a pénzügyi-számviteli szakma egyes területeire, kik lesznek a „nyerte­sek”, és mit kell tenni ahhoz, hogy a „túl­élők”, esetleg a „nyertesek” közé tartoz­zunk. Mert itt a szakma és képviselőinek jövője a tét.

A digitalizáció nem áll meg a számvi­teli-pénzügyi szakma előtt, hanem magá­ba szippantja azt. Úgy gondolom, hogy ebben az időszakban tőlünk nem várható el, hogy programozók legyünk, de elvár­ható, hogy jelentősen erősítsük informa­tikai felkészültségünket. Elvárható továb­bá, hogy fellépjünk a digitális vonatra, és – mint ahogy eddig is – segítsük, irányítsuk ügyfeleinket. Csak így válhatunk tovább­ra is nélkülözhetetlenné és őrizhetjük meg presztízsünket, munkánkat.

Az adótanácsadói szakma minden te­rületét érinti és átalakítja a digitalizáció, a képzéstől a gyakorlati munkáig. Az on­line könyvelés megkívánja az online el­lenőrzést és az online könyvvizsgála­tot. A pénzügyi-számviteli szakmában a digitalizáció fő motorja a rendkívül bo­nyolult jogszabályi környezetnek való megfelelés az adózó és képviselője olda­láról, míg az adóhatóság részéről az ellen­őrzés elősegítése. A digitalizáció fő terhét (anyagi, humán) mindig a szakma viseli, amelynek hozadéka elsősorban a költség­vetésben jelentkezik.

Az utóbbi időben az ellenőrzés centri­kus fejlesztése volt a legnagyobb húzóerő a digitalizációban: online pénztárgép, té­teles áfa, EKÁER. Tamásné Czinege Csilla, Domokos László, Czinege Attila előadásá­ból nem csak a megváltozott szemléletű el­lenőrzési tevékenységgel ismerkedhettünk meg, hanem – többek közt – a 200 ezer pénztárgép NAV-nál keletkező napi 10 mil­lió adatával, az 56 000 EKÁER- használó bejelentésével, a nemzetközi információ­áramlással, folyamatosan bővülő big data adatfeldolgozási megoldások alkalmazá­sával és a továbbfejlesztés lehetséges irá­nyaival is. Erre azért is szükség van, mert az adóhatóság egyre több szolgáltatási te­rületről „szoríthatja ki” a szakmát, ami vi­szont a szakmai specializálódás irányának meghatározásában fontos tényező lehet. A NAV az ellenőrzésre való kiválasztás­tól, az ellenőrzés lefolytatásán át a zárásig, minden területen a szakma által digitálisan biztosított információkra építve teszi egyre hatékonyabbá tevékenységét.

Az adóhatóság az ellenőrzés mel­lett számos más tevékenységet is végez. A konferencián az adóhatóság és a kép­viselők digitalizált kapcsolatrendszerét és ennek továbbfejlesztési irányait dr. Tóth István előadásából ismertük meg. Az elektronikus adatszolgáltatás különbö­ző szintjeinek (hozzáférés, szolgáltatás-igénybevétel, e-ügyintézés) ismertetése mellett a képviselők bővülő lehetőségei­vel is megismerkedhettünk.

A NAV nemcsak a képviselőkön keresz­tül, hanem direkt úton is kapcsolatot tart az ügyfeleivel. Tánczos Zoltán a közigaz­gatási digitalizációs folyamatból kiindulva mutatta be a NAV és az ügyfelek digitali­zált kapcsolatait, az e-ügyintézés szintjeit, a honlapfejlesztés irányait, az adatbázisok használatát, az eBEV portált, az eSZJA fe­lületet és a továbbfejlesztés irányait.

Az adótanácsadói terület digitalizációs kihívásairól, lehetőségeiről, a mostani gyakorlatról és a közeljövő eszközeiről dr. Laki Gábor, Molnár Péter, dr. Zsignár Bernadette, dr. Tényi Géza és Rabb And­rea tartott előadást. Az előadások alap­ján az online tanácsadás egyes elemeivel ismerkedhettünk meg, mint virtuá­lis adatszoba, titkosítások, webcastok, applikációk, big data használatok, digi­tális adóztatási szintek és trendek, digi­tális adatelemzések, digitális ügyfél és adóhatósági kapcsolatok, elemzési szoft­verek, szakértői támogatások, adatbiz­tonsági elvárások és eljárások, speciális áfaösszefüggések. Az előadásokból egy­értelműen kitűnt, hogy jelentős strukturá­lis és szakmai változások várhatók a közeljövőben. Az automatikus és digitalizál­ható területek háttérbe fognak szorulni, és a kreativitást igénylő, a változó környe­zethez alkalmazkodni képes, az emberi tényezőket is beépíteni tudó területeken erősödhet az adótanácsadó terület. Az erre való felkészülést azonnal meg kell kezdeni az oktatástól a továbbképzésen át a napi gyakorlati munkákig.

A digitalizáció jelentős kihívás a könyv­vizsgálói szakma számára is. Az online könyvvizsgálatra való felkészülést már megkezdte a Magyar Könyvvizsgáló Ka­mara. Prof. dr. Pál Tibor elnök megállít­hatatlannak tartotta a digitalizációs folya­matot és szükségszerűnek a szakma alkal­mazkodását. A sikeres akklimatizációhoz a szakmai szervezetek, a hatóságok és a szakmával érintett minden területnek a közös cél érdekében történő összefogá­sára van szükség.

A digitalizáció jelentősen átalakítja az adótervezés területét is. Dr. Magyar Csaba előadásában kitért többek közt az adóha­tóság munkáját nehezítő új virtuális térben keletkező jövedelmek ellenőrzésére, a ga­rázs-offshore műhelyekre, a kriptopénzek világára, a sharing economy hatásaira, a robotok adóztatási dilemmáira, a digitális nomádok szerepére.

A digitalizáció nem csak lehetőséget, de kockázatot is jelent. Megjelennek a nagy adatbázisok. Ezek adatvédelmi, adatkeze­lési, okmánymásolási szabályairól dr. Pé­terfalvi Attila tartott előadást. Ez egy óriá­si lehetőség elemzésekre, kiválasztásokra. Ugyanakkor ott vannak a hackerek, a kon­kurencia is, akik éjjel-nappal azon gondol­kodnak, hogy hogyan lehetne az adatbá­zisokhoz hozzájutni. A kiberbűnözés te­rületeiről, a védekezés lehetőségeiről a Fővárosi Főügyészség tapasztalatai alap­ján dr. Szabó Imre tartott előadást, amely­ben az ismert adatlopási, zárolási, megvál­toztatási, megsemmisítési módszerekre is felhívta a figyelmet. Az EKÁER-ben ott van a teljes magyar gazdaság: minden vállalat szállítása, a termékek mozgása, ára, egyéb adatai. Nehéz elképzelni, hogy a külföldi hírszerzők ne első számú célként töreked­nének a hazai EKÁER-adatok megszerzé­sére, vagy az abba történő bekapcsolódás­ra. Az adótanácsadónál a saját és az ügy­felek adatbázisa is biztonsági kockázatot jelent mind az adattárolás, mind a hozzá­férés vagy a továbbítás időszakában.

Dr. Kadrács Csaba az MNB pénzinté­zetek ellenőrzési módszertanának válto­zásait, az integrált rendszerek ellenőrzési tapasztalatait osztotta meg a konferencia résztvevőivel.

Nemzetközi adótrendek változása

A nemzetközi adózás az egyre jelentő­sebb szerepet játszó nemzetközi munka­megosztás során keletkező adóbevételek egyes országok költségvetése közötti el­osztásával foglalkozik.

A költségvetések közötti (újra) elosz­tás alapelveit az OECD-egyezmények, az ezek alapján készült kettős adóztatá­si egyezmények, a multilaterális megálla­podások és a külső adójog szabályozzák.

Nem lehet nem észrevenni, hogy ezek­nek a szabályozásoknak az átalakítását a legfejlettebb országok kezdeményezik. Vajon miért? Az európai uniós csatlako­zásunkat követően úgy tűnt, hogy a net­tó tőke exportőr országok forráselvonási lehetősége elérte a felső határt, és a köz­vetett adók harmonizációját követően a közvetlen adók területén az irányelvekkel történő forrásátcsoportosítás lehetőségei kimerültek. A fejlett országok ezt követő­en a konkrét esetekre vonatkozó európai uniós bírósági döntések általánosításával igyekeztek pozícióikat tovább erősíteni.

Ebben az elmúlt évtizedben kialakult „állóvízben” a G20 országok kezdemé­nyezésére az OECD-országok támogatása mellett újabb cunamiszerű kezdeménye­zések indultak el látszólag a vállalkozások és a költségvetések közötti forráselosztás megváltoztatására, valójában azonban a nettó tőke exportőr országok költségvetési pozíciójának erősítésére. Ezek a törekvé­sek, részben felülírva a nemzetközi jogot és a nemzetközi szerződéseket, igyekez­nek a fejlett országok általános és gyorsan realizálható érdekérvényesítésére.

A konferencia előadói sorra vették azo­kat az elemeket, amelyekkel a fejlett orszá­gok újra szeretnék rajzolni a nemzetközi adóbevétel-elosztás térképét. A folyamat kiinduló mozzanata az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás elleni uniós projekt (BEPS) 15 pontja. Ezek a törekvések multila­terális egyezményeken, irányelveken, bel­ső adaptáción keresztül épülnek be a napi munkánkba. Változik többek közt az OECD Modellegyezmény kommentárja, hatályba lép az egyezményeket felülíró, az adóter­vezés elleni Multilaterális Egyezmény (MLI) (önmagában 1100 egyezmény felülírására lesz alkalmas), amely térben és időben dif­ferenciáltan felülírja a preambulomokat, fogalmakat, hibrid eszközöket, az egyez­ménnyel kapcsolatos visszaéléseket, a te­lephely rendelkezéseit, a vitarendezés módját, az arbitrációt stb. Ilyen mértékű nemzetközi adókörnyezet-változásra, ilyen rövid idő alatt még nem volt példa, hiszen nemcsak a változások volumene jelent ki­hívást, de térbeni és időbeni hatálybalépés eltérése, az egyes esetekben országonkénti eltérő érintett területek figyelése is tovább bonyolítja a helyzetet.

Nyugodtan elkezdhetjük a nemzetközi adózási ismereteink újratanulását. A téma­kör előadói, Nobilis Benedek Emánuel, dr. Gubacsi Bernadett, Beer Gábor, Szmicsek Sándor, Lakatos Szilárd sorra vették a fo­lyamatot az ötletek kipattanásától a hazai adaptációig. Így a kettős adóztatási egyez­mények módosulásait, a BEPS elszámoló árszabályozás következményeit, az adó­alap-erózió elleni védekezés új megoldá­sait, valamint az ezekkel szoros kapcsolat­ba levő 4. pénzmosási irányelv hatásait. Ehhez a folyamathoz tartozik a hamvai­ból újraélesztett közös társaságiadó-alap koncepciójának a felélesztése is. Ez utób­bival kapcsolatosan a Magyarországon végzett kutatások már korábban bizonyí­tották, hogy a magyar társaságiadó-alap 53%-át csoportosítaná át a fejlett orszá­gok költségvetésébe. Bemutatásra ke­rültek a közös vállalati adóalap (CCTB) és a közös konszolidált vállalati adóalap (CCCTB) közötti különbségek, a megva­lósítást akadályozó alapvető ellentmondá­sok (pl. a számviteli elszámolási rendszer eltérései, az élőmunkaköltség és eszköz­érték arányában történő adóalap-elosztás abszurditása), valamint a tőkeexportőr or­szágok elszántsága is.

A konferencia fontos üzenete, hogy ezeken a nemzetközi tárgyalásokon több teljes magyar ágazat nagyságú adóbe­vételt nyerhetünk vagy veszíthetünk el egy-egy tárgyalóasztalnál. Ezért rendkí­vül komoly nemzetgazdasági érdek fűző­dik ahhoz, hogy ezeken a nemzetközi tár­gyalásokon megfelelően tudjuk képvisel­ni a hazai érdekeket, hiszen e tárgyalások eredményei évtizedekre befolyásolhatják a magyar költségvetés bevételeit.