A megbízható adózó barát, a jogsértő célkeresztben

Hiánypótló, jó kezdeményezésnek tartja a Nemzeti Adókonzultációt Lőcsei Tamás, hiszen a pozitív környezetben az adózók nagy része jobban fogja teljesíteni kötelezettségeit. A PwC adópartnere kedve­zőnek tartja, hogy a főbb adónemek jogi környezete már stabil.

A közelmúltban került megrendezésre a Nemzeti Adókonzultáció a NAV és a négy nagy könyvvizsgáló és adótanács­adó cég együttműködésével. Mit szólt a kezdeményezéshez?

Minden olyan kezdeményezés, mely a jog­alkotó, az adóhatóság és az adózók közötti párbeszédet elősegíti, szívből üdvözlendő. Az adóhatóság előző vezetése ezt a pár­beszédet nem részesítette előnyben, pe­dig egy modern adóhatóság nem létezhet pusztán írásbeli kommunikációval. Hiány­pótló ez a kezdeményezés, és bízom ben­ne, hogy nem pusztán egy fellángolásról van szó, hanem egy új időszak kezdetéről. A kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéd fenntartása és fejlesztése számos előnnyel jár mind az állam, mind pedig a gazdálko­dók oldalán.

Melyek ezek?

Nézzük először az adóhatósági előnyö­ket. Ha elfogadjuk azt a tényt, hogy az adóhatóság bevételeinek túlnyomó több­ségét önkéntes jogkövetőktől kapja, akik a szabályok betartásával nyújtják be adó­bevallásaikat és fizetik be adóikat, akkor könnyen kikövetkeztethető, hogy az adó­hatóság jól jár, ha ügyfeleit megbecsüli. Egyszerűen azért, mert egy pozitív környe­zetben az adózók nagy része jobban fogja teljesíteni kötelezettségeit. Az esetleges ér­telmezésbeli véleménykülönbségek gyor­sabban felszínre jönnek, gyorsabban szü­letnek megoldások, egységesebb lesz az adózási gyakorlat, megspórolható rengeteg munkaóra és költséges eljárás. Az adózói visszajelzésekből az adóhatóság és a jog­alkotó is sokat tanulhat, még akkor is, ha azok első hallásra alaptalannak tűnnek.

Ha megenged egy személyes példát, ak­kor elmondom egyik legmeghatározóbb élményemet egy kritikus visszajelzéssel kapcsolatban: a visszajelzés azt állította, hogy csapatjátékosként nem tudok együtt­működni másokkal. Az én első reakcióm felháborodás volt, 20 év vízilabdával és sok év csapatmunkával a hátam mögött. Azután elgondolkodtam, hogy mi is lehet ennek a visszajelzésnek az alapja és rá­jöttem, hogy a csapat fogalmát túl szűken értelmeztem és valóban volt feladatom a tágabb értelemben vett csapat jobb mű­ködésében. Játsszunk el a gondolattal és tágítsuk a csapat fogalmát! Miért ne tar­tozhatnának ebbe a kategóriába az adóha­tóság és a megbízható adózók képviselői egyaránt.

Az adózói oldalon is hosszan lehetne sorolni a folyamatos párbeszéd előnyeit. Már az is önmagáért beszél, hogy a KAVIG által szervezett Adózói Klub rendezvények igen népszerűek. Az adózóknál csökken az értelmezési bizonytalanság, nő a biza­lom az adóhatóság iránt, csökkenhet az el­lenőrzések ideje, stb.

Nemzetközi szinten milyen példákat lát egy adótanácsadó? Melyik ország szol­gálhatna jó példaként Magyarország szá­mára?

Nehéz azt megmondani, hogy melyik or­szág lenne számunkra a legjobb minta, hiszen a nálunk gazdaságilag és adókul­túra szempontjából is fejlettebb országok­ban kell körülnéznünk. Lehet, hogy nem is egy országot kellene követnünk, hanem mindenkitől a legjobban működő, illetve hazánkba hatékonyabban átültethető gya­korlatot lesnénk el. Az OECD különféle ajánlásokat dolgozott ki, melyeket számos nyugat-európai ország már sikeresen alkal­maz. Itt van rögtön a Belső Adózási Kézi­könyv (Tax Code of Conduct), melyben az adózó lefekteti azokat a szabályokat, me­lyeket követ például bizonytalan adójogi helyzetben, vagy szabálytalanság feltárá­sa esetén. Rendelkezhet arról is, hogy mi a teendő pénzmosás, korrupció vagy jog­ellenes magatartást tanúsító üzleti partner felfedezésekor.

Ennél is hatékonyabb eszköz a nagy adózók számára a Belső Adóellenőrzési Rendszer (Tax Control Framework) beve­zetése, mely az adóhatóság és az adózó legszorosabb, bizalmi együttműködésén alapul. Ez azt jelenti, hogy az adózó tel­jes transzparenciával minden releváns in­formációt és adózási kockázatot közöl az adóhatósággal, így az ellenőrzésre fordított idő jelentősen csökken. Érdemes megvizs­gálni Németország, Hollandia, az Egyesült Királyság, Olaszország vagy Ausztrália és Kína példáját.

Ez működhet a megbízható adózókkal, de azért van adóelkerülés is a világon. Szá­mos nemzetközi kezdeményezés pont ezt szeretné visszaszorítani. Ezen a területen merre haladunk?

Az adóelkerülés elleni küzdelem mind a nemzetközi, mind a magyar színtéren egyre nagyobb hangsúlyt kap az utób­bi időszakban, és ez tükröződik a hazai jogalkotásban is. Ez helyes, hiszen az adórendszerrel szemben elvárás a méltá­nyosság, amely megköveteli, hogy min­denki vegye ki a részét a közterhekhez való hozzájárulásból, függetlenül a kö­rülményeitől, anyagi lehetőségeitől vagy tanácsadói erőforrásokhoz való hozzá­férésétől. Ugyanakkor az adórendszerrel szemben az is elvárás, hogy hatékony és kiszámítható legyen, különben az oko­zott addicionális adminisztrációs teher és a bizonytalanság a jó irányba tett lépések pozitív hozadékait akár teljes mértékben semlegesítheti. Ami az adóelkerülés meg­akadályozását célzó szabályokat illeti, a problémakör jellegéből fakadóan ezek tipikusan többféle értelmezésnek adnak teret és így a bizonytalanságot növelik, amely könnyen belátható, hogy a gazda­sági növekedés ellen hat. Ezért az ország versenyképessége szempontjából kiemel­ten fontos, hogy a jogalkotó és a jogal­kalmazó hatóság, lehetőség szerint az adózói szakmai szervezetek bevonásával, minél több konkrét iránymutatást dolgoz­zon ki e szabályok gyakorlati alkalmazá­sára, oly módon, hogy az adóelkerülés megakadályozása, mint cél ne kerüljön veszélybe, de a szabályokhoz kapcsoló­dó értelmezésbeli bizonytalanságok a le­hető legkisebb mértékűre csökkenjenek. E körben jótékony hatással bírhat az adó­hatóság személyi állományának képzése is a nyugati-európai példák alapján, hi­szen régiónkban e szabályok gyakorlati alkalmazása lényegesen kisebb múltra te­kint vissza, mint a tőlünk nyugatabbra eső területeken.

Mit gondol, mire koncentráljon a jogalko­tó és az adóhatóság a jövőben?

A klasszikus adónemek tekintetében a jogszabályi környezet az elmúlt években relatíve stabil, ami kedvező a gazdaság számára, mert kiszámítható környezetet teremt. Ugyanakkor még ezeken a terü­leteken is több olyan jogszabályi rendel­kezés ismert, amelyek az adózók számára régóta problémát jelentenek a mindenna­pi működés során, mert az értelmezésük vagy ellentmondásos (akár az adóható­ság és/vagy a bíróságok berkein belül is), vagy a jogalkalmazás során a hatóság a vélt jogalkotói szándéknál szigorúbb tar­talommal töltötte fel őket. Példaként említ­hető e körben a helyi iparűzési adózásban a közvetített szolgáltatás fogalma, vagy a sikeres szakmai vizsgát tett szakképző iskolai tanulók továbbfoglalkoztatásához fűződő társasági adóalap-kedvezmény, vagy éppen az értékesítési láncokban fel­derített áfa-visszaélések problematikája. A Nemzeti Adókonzultáció csak akkor lehet hatékony, ha igazi adópárbeszéddé válik, amelynek elősegítése érdekében e hiányosságok – akár jogszabály módosí­tás keretében történő – orvoslása lehet a következő lépés.

Az adóhatóság és a cégek egyre szoro­sabb együttműködését és egyúttal az adó­zók fokozottabb kontrollját jelzi a jövőre bevezetendő rendszer a számlázó progra­mok online bekötéséről. Itt arról van szó, hogy a tervek szerint a jövő év folyamán először teszt jelleggel, majd pedig kötele­zően kell az adózóknak számlázó prog­ramjukból kiállított számlák adatait prompt jelleggel, elektronikusan megosztani az adóhatósággal is. A kulcskérdés az, hogy milyen határidővel és milyen technikával kerül bevezetésre a rendszer. A jogalko­tó a NAV-val közösen az elkövetkezendő hetekben, hónapokban fejezi be a szabá­lyozás részleteinek kidolgozását és hatá­rozzák meg a szükséges technikai köve­telmény rendszert, melyek várhatóan ez év november-decemberben lesznek elő­ször publikusak.

Az új szabály bevezetésétől az adóha­tóság az áfacsalások és a fiktív számlázás visszaszorítását, illetve az áfabevételek pontosabb előrejelzését várhatja el, míg az adózók számára előnyös lehet, hogy a tervek szerint a számlák adatainak on­line közlésével mentesülhetnek egyes adminisztrációs kötelezettségek alól, így például a belföldi összesítő nyilatkozat kitöltése alól. Fontos látni azonban azt, hogy minden vállalkozás számára bizo­nyosan fejlesztést igényel majd a rend­szer bevezetése és működtetése, amire a lehető legkorábban meg kell kezdeni a felkészülést.

Lőcsei Tamás

A PwC Magyarország Adótanácsadási és Jogi Üzletágát 2012. július 1-jétől vezeti. Két éve már a visegrádi és a balti országo­kért is felel.

1997-ben csatlakozott jogászként a PwC adózási és jogi osztályához, először a vámügyek és a nemzetkö­zi kereskedelmi jog területén dolgozott.

Nevéhez fűződik a közvetett adók osztályának, amely 2002-ben kezd­te meg működését a tanácsadó cég magyar irodájánál.

Ezt követően Hollandiában, Német­országban és Svájcban is dolgozott kiküldetésben.

2005-ben nevezték ki cégtársnak.