„Nem változott a Kormány adópolitikája, annak középpontjában továbbra is az adócsökkentés, a családok és a vállalkozások támogatása, az egyszerűsítés és a gazdaságfehérítés áll” – interjú Besesek Botonddal, a Pénzügyminisztérium adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkárával.
Idén nem tavasszal, hanem ősszel terjesztette a parlament elé a következő évi költségvetést a kormány. Ráadásul szinte azonos napra datálódott az adótörvények parlamenti vitája és a magyar EU-elnökség egyik sikere: megállapodás az áfa rendszer egyik valaha volt legjelentősebb módosítási csomagjáról.
Miután az adótörvény módosítási javaslatok zárószavazására csak november 25-26-án kerül sor, az interjú megjelenésekor még nem dőlt el véglegesen, mi és hogyan változik jövőre. Az azonban tény, hogy ránézésre nem rövid a törvénymódosítási javaslat.
– Először hagy kezdjem azzal, ami nem változott: nem változott a Kormány adópolitikája, annak középpontjában továbbra is az adócsökkentés, a családok és a vállalkozások támogatása, az egyszerűsítés és a gazdaságfehérítés áll. A törvényjavaslat intézkedései is ezeket a célokat szolgálják. Ezen túl a törvényjavaslat célja az uniós jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése, és számos olyan módosítás is található a javaslatban, amely az adótörvények mindennapi alkalmazása során vetődött fel.
A számos javaslat közül melyek a legnépszerűbb intézkedések?
– Számos pozitív intézkedést tartalmaz az idén benyújtott módosító javaslat, de azt gondolom, hogy nem lehet mással kezdeni, mint a családi adókedvezmény mértékének megduplázásával, amelyet két lépésben valósítunk meg. Az elmúlt másfél évtized alatt a családok és a gyermekvállalás támogatása folyamatosan az adópolitika középpontjában volt – nem lesz ez másként a jövőben sem: a gyermeket nevelő családok által igénybe vehető kedvezményt az első lépcsőben 2025. július 1-jétől 50 százalékkal, a második lépcsőben 2026. január 1-jétől további 50 százalékkal növeljük meg. Ennek eredményeként 2025 második felében az egy gyermeket nevelők havonta 15 ezer, a két gyermeket nevelők gyermekenként 30 ezer, a három vagy több gyermeket nevelők pedig gyermekenként 49 500 forinttal kevesebb adót fognak fizetni; 2026. január 1-jétől pedig ezek az összegek 20, 40, illetve 66 ezer forintra emelkednek. Természetesen nem változik az, hogy azt az összeget, amelyet valaki személyi jövedelemadóban nem tud érvényesíteni, a járulékban figyelembe veheti. Azt gondolom, hogy valamennyi család számára jelentős segítséget jelent ez az intézkedés.
Az általános forgalmi adó szabályozása terén a legjelentősebb hatással járó módosítás az új építésű lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs fenntartása további két évvel, 2026 év végéig, a korábban is megszokott átmeneti intézkedésekkel biztosítva azt, hogy a folyamatban lévő építkezések esetén az 5 százalékos kulcs akár 2030. december 31-éig is alkalmazható legyen. Ezzel az intézkedéssel a kormány egyszerre két fontos célt is támogatni tud: egyrészt a családok számára a könnyebb lakáshoz jutást segíti elő az alacsonyabb áfa mérték, másrészt pedig az építőipari vállalkozások számára is kedvező a nagyobb kereslet miatt, tehát segíti a gazdasági növekedést is.
Minden repülővel közlekedő turistát, belföldit és külföldit kedvezően érint továbbá, hogy a légitársaságok hozzájárulása 2025. január 1-jétől megszűnik.
A kis- és középvállalkozások támogatása a Kormány egyik kiemelt célja. Számukra tartalmaz-e pozitívumokat a törvényjavaslat?
– Természetesen nem feledkezünk meg a kis- és középvállalkozások támogatásáról sem: számukra egyértelműen adminisztrációs szempontból kedvező, hogy a kétszeresére, 600 millió Ft-ra emelkedik a könyvvizsgálati kötelezettség nettó árbevételi értékhatára. Ugyanakkor szeretném azt kiemelni, hogy ez csak a kötelező könyvvizsgálat értékhatárának emelését jelenti. Véleményem szerint valamennyi tulajdonos, cégvezető számára jelentős értéke van egy független, szakszerű könyvvizsgálatnak. Így bízom abban, hogy sokan élnek ezzel a lehetőséggel a jövőben is. Magyarországon a kötelező dolgok általában nem túl népszerűek, de bízom benne, hogy sokan látják a könyvvizsgálat hozzáadott értékét.
A legnagyobb port mégis a valorizációs mechanizmus bevezetése kavarta.
– A negatív, vagy annak beállított hír valahogy mindig kelendőbb, a klikkvadászatban ezzel nagyobb sikert lehet elérni. Természetesen szó sincs arról, hogy ez a teljes magyar adórendszerre vonatkozna. A tételes adók adómértékeinek értéktartását biztosítja az inflációkövető valorizációs mechanizmus. Az érintett adónemek: a gépjárműadó, cégautó adó, gépjármű és pótkocsi szerzés után fizetendő illeték, regisztrációs adó és a jövedéki adó.
Számos újságírói megkeresésben tették fel azt a kérdést, hogy mégis, mi indokolta ezt a módosítást?
– Fontos látni, hogy a tételes adók változatlanul tartása azt jelenti, hogy azok értéke az infláció mértékével fokozatosan csökken, így hosszabb távon ezen adónemek elveszthetik eredeti céljukat, illetve a bevételekhez való hozzájárulásuk csökken. A központi költségvetési bevételek biztosítása pedig mindig is kormányzati felelősség és feladat. Ez az új rendszer kiszámíthatóbb helyzetet teremt mind a költségvetés, mind pedig az adózók számára.
Mondana egy példát a szemléltetés kedvéért?
– Például amikor 2012-ben egy középkategóriás járművet, például egy Renault Megane-t vásárolt valaki, a gépjárműszerzés illetéke akkor a gépjármű árának 1,5 százaléka volt. Most, a megemelt adómérték után is a piaci árnak mindössze 0,5 százaléka lesz a fizetendő adó. Ez a példa is jól mutatja, hogy milyen mértékben csökkent az illeték jelentősége az elmúlt időszakban.
Fotó: Vémi Zoltán
Mik az okai a cégautóadó és a gépjárműadó változásának?
– A cégek tulajdonában álló vagy általuk lízingelt személyautókat fokozott mértékben használják, az éves menetteljesítményük jelentősen meghaladja a magánszemélyek által használt gépjárművek teljesítményét. Ezért azok fokozott környezeti terhelést okoznak. A cégautóadó már önmagában emiatt is indokolt adónem, hiszen érvényesíti a „szennyező fizet” elvet. Annál is inkább, hiszen a cégautóadó tételei jelentős mértékben függnek a gépkocsi környezeti besorolásától: minél jobb, kisebb a gépkocsi káros-anyag kibocsátása, annál kisebb az adótétel. A 2025. január 1-jétől bekövetkező 20 százalékos cégautóadó-emelés éppen az adó zöld adó jellegét erősíti. A gépjárműadó mértéke pedig már 2010. január 1-je óta változatlan, tehát az adómértékében 14 év alatt jelentős értékvesztés következett be. Ugyan a korábbi évek értékvesztését ez a módosítás nem kompenzálja, de a további elértéktelenedést gátolja a valorizációs szabály életbeléptetése. A regisztrációs adótételek is hosszabb ideje, 2016 óta változatlanok, így ott is jelentős értékvesztés következett be az adó értékében. Fontos még kiemelni, hogy az adózásban is lekövetjük azt a változást, miszerint a plug-in hibrid gépjárművek már nem jogosultak a kiemelten környezetkímélő autók számára járó „zöld rendszámra”. Így az adómentesség sem indokolt már, de a már meglévő gépjárművek esetében cégautó adóban és gépjármű adóban 2026 végéig még alkalmazható a mentesség. Azt gondolom, hogy a két éves átmeneti időszak méltányosnak tekinthető.
A jövedéki adóval kapcsolatos kérdések mindig sok embert érintenek. Mit emelne ki ezzel kapcsolatban?
– A jövedéki adón belül a dohánygyártmányok (cigaretta, fogyasztási dohány, hevített termék, szivar, szivarka, töltőfolyadék, dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékek) esetében 2025. január 1-jén – összhangban az iparág javaslatával – egységesen 8 százalékkal emelkedik a jövedéki adó mértéke, amit az indokolt, hogy a tavalyi évben az adó mértéke nem emelkedett. Ezt követően 2026-tól az automatikus, inflációkövető valorizációs szabály alapján változik az adó mértéke. Az üzemanyagok esetében 2025-re csak az inflációt követő valorizáció értékével változik az adó mértéke. Ahogy a többi adónem esetében fontos az, hogy az adó értéke ne devalválódjon az infláció miatt, az új szabályozás pedig kiszámíthatóságot teremt a piacon.
Legutóbb a cafeteria rendszert annyira egyszerűsítették, hogy csak a SZÉP-kártya maradt. A kkv-k többsége épp a bonyolult cafeteria-adminisztráció miatt inkább nem fizet semmilyen béren kívüli juttatást a dolgozóinak. A mostani módosítások nem bonyolítják tovább ezt a rendszert?
– Bizonyára bonyolultabbá teszik a változtatások a rendszert, hiszen új felhasználási lehetőség jelenik meg. A kérdés inkább az, hogy az intézkedéstől várt haszon ezt ellensúlyozza-e? A véleményünk szerint igen, hiszen két kiemelt társadalmi célt, a lakások felújítását és az egészségmegőrzést kívánjuk ezek révén támogatni. Az egyik javaslat adózási szempontból megteremti annak a lehetőségét, hogy a munkáltató által a SZÉP-kártyára adott munkaadói támogatás 50 százaléka, továbbá 2024 végéig a munkavállalók által fel nem használt, SZÉP kártyán lévő összeg lakásfelújítási célokat is szolgáljon. Ez az építőipari, energetikai célok eléréséhez járulhat hozzá. A másik új intézkedés szerint a munkáltató egy külön „zsebből” támogathatja a munkavállalói szabadidős sportolását. A kutatások alapján az egészséges életmódnak jelentősen nagyobb szerepe van az egészség megőrzésében, mint az egészségügyi ellátásnak. A módosítással így a munkáltatók most kedvezményes adózás mellett járulhatnak hozzá ehhez.
Megszokhattuk, hogy az egyszerűsítés mellett a gazdaság „fehérítése” is a kiemelt célok között szokott szerepelni. Az idei intézkedések közül említene néhányat?
– Tovább bővül a NAV eszköztára: a módosítás bevezeti az úgynevezett adategyeztetési eljárást. Erre akkor kerülhet sor, ha az adózó által nyújtott adatszolgáltatás adatai és a más adózók által nyújtott adatok nem egyeznek meg. Gondoljunk csak arra az egyszerűsített esetre, ha egy beszerzésről más adatot szolgáltat az eladó és a vevő a bevallásában. Ebben az esetben szükség van annak a megállapítására, hogy melyik adat a helyes. Az új eljárás előnye az, hogy növeli a NAV adatainak pontosságát, ezzel pedig az adóhatósági adatszolgáltatások minőségét és az ellenőrzésekre való kiválasztásnak és maguknak az ellenőrzéseknek a hatékonyságát. Ugyanakkor az új eljárás a vállalkozók számára könnyítést jelent, hiszen nem ellenőrzéssel kell szembenézniük egy egyszerű adateltérés esetén, hanem elegendő lesz részükre egy egyeztetési eljárást lefolytatni. Ugyancsak a kormány gazdaságfehérítési intézkedéseinek sorába illeszkedik az újonnan bevezetett biztosítási jogviszony tisztázására irányuló eljárás, amely nemcsak a költségvetést és a tisztességes adózókat, hanem a munkavállalókat is védi. Ellenőrzés helyett a NAV figyelmeztetését követően lehetőség lesz a hiba javítására, ha például csak a munkavállaló kijelentését mulasztotta el a munkáltató.
Végezetül, amit az interjú lead-jében is említettünk, mit tartalmaz az uniós pénzügyminiszterek tanácskozásán létrejött adóügyi megállapodás?
– Nagy büszkeséggel és örömmel tudom mondani, hogy sikerült egyezséget elérni az Európai Unióban a VIDA (azaz VAT in the Digital Age) javaslatcsomaggal kapcsolatban. 27 tagország esetében ez nem mindig egyszerű. A javaslatot már a megelőző belga és spanyol elnökség alatt is tárgyalták a tagállamok a Tanácsban, de a mi elnökségünk alatt sikerült a minden ország számára elfogadható kompromisszumot elérni. Ez pedig jelentős mértékben kollégáim áldozatos munkájának, kitartásának és diplomáciai érzékének is köszönhető. Álszerény sem akarok lenni, a magam részéről én is igyekeztem minden tőlem telhetőt megtenni. Nagy siker ez a magyar elnökség számára, hiszen kiemelt prioritás az európai versenyképesség javítása, a VIDA javaslat pedig az adminisztráció csökkentésén keresztül ezt szolgálja a jövőben. Hogyan? Az egyik legfontosabb rész a javaslatban az elektronikus számlázásra és adatszolgáltatásra vonatkozó rész. Ez a rész ugyanis lerakja az alapjait egy EU szinten egységes elektronikus számlázásnak és adatszolgáltatásnak, vagyis a vállalkozásoknak nem kell eltérő követelményekkel szembesülniük, ha több tagállamban is tevékenységet folytatnak. Másrészt a módosítások továbbra is azt a célt szolgálják, hogy az adóalanyok úgy folytassanak gazdasági tevékenységet az EU-ban, hogy csak a letelepedésük szerinti tagállamban kelljen áfa szempontból regisztrálniuk. Ezt a javaslat B2C ügyletek esetében az uniós egyablakos rendszer hatályának bővítésével, B2B ügyletek esetében pedig a nem letelepedett vállalkozások által teljesített ügyletek tekintetében a fordított adózás előírásával teremti meg. Ezen túlmenően a javaslat létrehozza az ún. saját termék mozgatására vonatkozó egyablakos rendszert, ezzel szintén lehetőséget teremtve arra, hogy a készletüket másik tagállamba áthelyező vállalkozásoknak ne kelljen az adott tagállamban regisztrálni.
Névjegy
- 2001-ben végzett közgazdászként a Budapesti Közgazdaságtudományi- és Államigazgatási Egyetemen;
- 2018 óta a Pénzügyminisztérium adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára
- Magyarország delegáltja az Európai Tanács magasszintű adózási munkacsoportjába (HLWP);
- A Magyar Elnökség ideje alatt a HLWP elnöke;
- 2005 – 2018 adótanácsadó a PwC Magyarország Kft-nél;
- 2004 – 2005 a Pénzügyminisztérium költségvetési területén dolgozott tanácsosként;
- Nős, két gyermek édesapja. Sokat olvas, szereti a sportokat.