Tíz év után ismét a Parlamentben a szakmai kamarák

A szövetség széles társadal­mi réteg érdekeit meg­jelenítő ernyőszervezet, mintegy 300 ezer taggal. Tíz évvel ezelőtt azzal a céllal alakult, hogy növelje tagjai súlyát és elismertségét, javítsa az információcserét, segítse az érdekérvényesítést.

Mennyiben számít a kormányzat, az ál­lam a hivatásrendi kamarákra? − vetette fel beköszöntőjében a kérdést a szakmai szervezet soros elnöke, Dr. Lukács János, aki egyúttal a Magyar Könyvvizsgálói Ka­mara elnöke. A magyarországi kamarák feladatai közül kiemelte: szakmai bizton­ságot nyújtanak a megbízóknak, tagjaik­nak érdekképviseletet biztosítanak, az ál­lam helyett pedig közfeladatokat látnak el.

Dr. Kövér László, a Magyar Országgyű­lés elnöke emlékeztetett az Országgyűlés legfontosabb feladatára: különböző vé­leményeket, érdekeket kell összegeznie. Partneri viszonyra van szükség a kamarák és a kormányzat, valamint az Országgyű­lés között – mondta. Szakmai felelősség­vállalás nélkül nem jöhet létre hitelesség. Dr. Gáts Andrea, a Magyar Szakmai Kama­rák Szövetségének főtitkára történeti átte­kintést adott a szakmai szervezetek műkö­déséről, valamint összefoglalta a szövetség első tíz évét. A közös fellépést emelte ki, példaként említve a kamarai tagok dupla, esetenként tripla regisztrációját.

A független Magyar Ügyvédi Kamara önállósága az elmúlt 130 évben nem kér­dőjeleződött meg – hangsúlyozta dr. Bá­náti János, a szervezet elnöke. A függet­lenség alapozza meg a fegyelmi jogkört – tette hozzá. Emlékeztetett rá, hogy a kamara etikai normái alapján folytatják a fegyelmi eljárásokat. Elmondta: 12 ezer ügyvéd évente 400−500 ezer ügyet lát el, ehhez évi 1800 panasz érkezik, melyből 400-nál rendelnek el fegyelmi eljárást, a felénél állapítanak meg pénzbírságot, 40 esetben pedig kizárás a fegyelmi büntetés.

Dr. Horváth Zoltán, a Gazdasági Ver­senyhivatal elnökhelyettese a szakmai ka­marák külső és belső szabályozásának ver­senyjogi kérdéseivel foglalkozott. A hivatal továbbra sem támogatja a kamarák által szorgalmazott ajánlott minimálár megha­tározását, az ugyanis nem jelentene meg­oldást a piaci problémákra – tette hozzá.

A kettős kamarai regisztrációval foglal­kozott dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Mint fogalmazott: elfo­gadjuk a kötelező iparkamarai regisztrá­ciót, de nem értjük, miért kell évente fizetni érte, holott csak egyetlen alkalom­mal történt meg.

A legfiatalabb, ám legtöbb tagot számlá­ló Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Ka­mara elnöke, dr. Balogh Zoltán a kamarák feletti törvényességi felügyeletről beszélt.

Dr. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti ál­lamtitkára szerint a kamarák működé­se történelmileg indokolt. A szakmai ka­marák fő feladatának tekinti, hogy a saját szakmájuk színvonala fölött őrködjenek.

Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvé­delmi és Magánnyomozói Szakmai Ka­mara elnöke az oktatás, továbbképzés je­lentőségét hangsúlyozta, kiemelve, hogy minden kamara rendelkezik saját képzési rendszerrel.

Dr. Lovász Zoltán, a Magyar Igazság­ügyi Szakértői Kamara elnöke szerint re­formra szorul a szakértői szabályozás.