NAV: a valós idejű és tranzakciószintű adat az igazi érték - Interjú Tamásné Czinege Csillával

Ma már nem csupán újabb és újabb online megoldások születnek, hanem egy komplett elemző és szolgáltató rendszer épül fel a NAV fejlesztéseiből. Mi ennek az építkezésnek a filozófiája?

– A cél változatlanul Magyarország költségvetési bevételeinek a biztosítása. Ha nagyon egyszerűen akarom megfogalmazni az ehhez használt módszerek lényegét, akkor azt mondhatom, hogy el kell érnünk, hogy minél egyszerűbb legyen hozzájárulniuk az embereknek és a vállalkozásoknak a közterhekhez, illetve azokat a szereplőket, akik szándékosan kárt okoznak az államnak és a tisztességes többségnek, ki kell vonni a gazdaságból. Tehát egyfelől szolgáltatásokkal kell megkönnyíteni az adózás folyamatát, és itt nemcsak az adókötelezettségek teljesítésére gondolok, hanem az ügyviteli folyamatok támogatására is. Másfelől azonosítanunk kell a csalási sémákat, és a lehető legrövidebb időn belül meg kell szakítanunk a gazdasági bűncselekményeket.

Mindez konkrétan olyan fejlesztési szempontokat generál, mint az online elérhetőség, a NAV-nál lévő adatok személyre, cégre szabott kiajánlása, a hibákra való azonnali figyelemfelhívás, a NAV szervereihez való automatikus kapcsolódás lehetősége, a kötelezettségek gyors és pontos teljesíthetősége, ugyanakkor az adóelkerülés lehetőségeinek befagyasztása, illetve a bevételi kockázatok szünet nélküli nyomon követése és megszüntetése.

Hogyan érvényesülnek ezek a szempontok a NAV gyakorlatában?

– A bevallásokkal kezdem, mivel lényegében ezek testesítik meg a közteherviselés alapelemeit. Jó ideje dolgozunk egyfajta paradigmaváltáson, ami éppen a NAV-hoz befutó adatok felhasználására épül. Mivel komoly rálátásunk van a gazdaságra a zömmel tranzakciószintű adatok révén, ma már képesek vagyunk a kitöltött bevallások előállítására és kiajánlására az adózók számára. Tehát az egykor egyedüli Általános Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ÁNYK) korszaka után a mai társadalmi elvárásokhoz jobban illeszkedő adatbeküldési lehetőségeké a jövő.

A legjobb példa a személyijövedelemadó-bevallás tervezetének elkészítése, ami idén is jóval több mint ötmillió ember tavalyi jövedelmének adóját érinti. Bár az eSZJA sikere vitathatatlan, most újabb segítséget építünk a rendszerbe. Feltérképeztük azokat a jövedelemtípusokat, amelyekkel kapcsolatban a legtöbben kiegészítették a NAV által kínált tervezetet az elmúlt években. Úgy véljük, nem mindenki igazodott el a sorok között, így fordulhatott elő, hogy bizonyos jövedelmek nem kerültek be a bevallásokba. Ezen változtatunk azzal, hogy keresgélés helyett a kiegészítés lehetőségét egyértelművé tesszük. Egyszerű kérdéseket teszünk fel bizonyos jövedelmekről, és a válaszokból kiszámolja a program az adót, ami automatikusan betöltődik a bevallásba. Például ilyen jövedelem az, ami ingatlanértékesítésből származik, mondjuk amikor valaki eladja a lakását. Ez egy gyakori élethelyzet, de nem mindenki tudja, érti az ehhez kapcsolódó adózási szabályokat. A gyakorlatban az eSZJA-ban megnyitott tervezet mellett látható lesz az ingatlanértékesítés címszó egy kérdőjellel jelölve. Rákattintás után a kitölthető sorokon túl megjelenik a kérdezz-felelek kifejezés, ahol lépésről lépésre lehet válaszolni az olyan kérdésekre, mint hogy hogyan, mikor, mennyiért szerezte a lakást az illető, hogy milyen költségei voltak, és mennyi pénzért sikerült eladnia a lakását. A válaszok után automatikusan bekerül a tervezetbe a pontos adat a fizetendő adóról. Sikeres tesztelés után jöhet az élesítés, és további jövedelemtípusok, sőt kedvezmények hasonló feldolgozása az egyszerű bevallás, illetve érvényesítés céljából. Meggyőződésem, hogy ez többeket arra sarkall majd, hogy ne kockáztassák például egy kiadott lakás jövedelmének eltitkolását, vagy sokakat ráébreszt, hogy joguk van valamilyen kedvezményt igénybe venni, amit korábban nem érvényesítettek. Ahogy a többi szolgáltatás fejlesztésében, mint például a NAV-Mobilnál vagy a NAV Ügyfélportálnál (ÜPO), itt is az adózói logika a sorvezető.

Fotó: Vémi Zoltán

A bevallások másik jelentős eleme az áfabevallás, ahol az eÁFA-n keresztül mutatja meg a NAV, hogy milyen adatai vannak a vállalkozásokról. Mennyire épült be a vállalkozások mindennapjaiba ez a megoldás?

– Az eÁFA tipikusan az a szolgáltatáscsomag, amelyben a beszélgetés elején említett szempontok szinte mindegyike érvényesül. Mivel a rendszer több mint egy éve hozzáférhető, azt látjuk, hogy az ismerkedési szakasz után most már egyre többen kihasználják a korrekt és rendszerezett adatokban rejlő előnyöket. Ha nem is tartunk még ott, hogy a vállalkozások jelentős része az eÁFA-ban nyújtja be a bevallást, a legtöbben időt, energiát spórolnak az adatok lekérdezésével és integrálásával saját vállalati rendszereikbe. Az eÁFA nagy előnye, hogy tranzakciókra lebontott adatokat biztosít: minden, az Online Számla-rendszerben keletkezett és online pénztárgépekből származó adat egy helyen látható, sőt azoknak a vámhatározatoknak az információi is megjelennek, amelyek az importált árukról szólnak. Ha úgy tetszik, ez egy olyan tükör, ami rendkívül részletgazdag képet mutat egy vállalkozás gazdasági folyamatairól.

Felismerve azt, hogy az eÁFA sokaknak egyelőre „csak” megbízható támaszként szolgál, idén az XML-letöltési és -feltöltési lehetőséget is bevezetjük az eÁFA-rendszerben. Azok a vállalkozások, amelyek továbbra is maguk szeretnék a rekonsziliációt elvégezni, nagyon jó inputot jelenthet az eÁFA-rendszerből történő letöltés. Ezeknél a cégeknél is elérhető lesz az automatikus adóhivatali elemzés az áfaanalitika feltöltése után.

Az eÁFA rendszere a folyamatos funkcionális bővítésekkel szép lassan beilleszkedik a könyvelők áfabevallási folyamataiba. Bár nem kötelező használni, úgy vélem, könyvelői oldalról hiba lenne kihagyni azokat a lehetőségeket, amelyeket nyújthat ez a rendszer.

Nemrégiben került nyilvánosságra az idei ellenőrzési terv, amelyben nagy hangsúlyt kapott az adategyeztetési eljárás, ami ugyancsak az adatokból indul ki. Ez voltaképpen a segítség vagy inkább a tetten érés egyik eszköze?

– A tetten érés nem igazán pontos kifejezés, de az tény, hogy adategyeztetésre akkor van szükség, ha valami nem stimmel a rendelkezésre álló adatokban, legyenek azok akár bevallások, akár adatszolgáltatásokból származók. A segítség inkább jellemzi ezt az eljárást, hiszen az, aki valamiben tévedett, még azelőtt tisztázhatja a dolgot, mielőtt ellenőrzési eljárás indulna. A NAV az adategyeztetés lehetőségével gyakorlatilag megmutatja, hogy milyen, szabálytalannak vagy szokatlannak tűnő jelenséget észlelt. Bár a figyelemfelhívás kétségtelenül célja az eljárásnak, komolyan kell venni a NAV értesítését. Ugyanis, ha az adózó nem ad elfogadható magyarázatot például egy beszerzési számláról, amivel szemben nem látunk a rendszerben számlakibocsátást, akkor komoly következményekkel kell számolnia. Viszont mindenképpen hasznuk származik az eljárásból azoknak, akik nincsenek tisztában azzal, hogy helytelen gyakorlatot alkalmaznak bizonyos gazdálkodási szituációban, aminek a kiigazítására éppen a NAV-tól kapnak jelzést. Korábban ilyen jelzés helyett ellenőrzést indítottunk. Ma az a cél, hogy az egyszerűbb eltérések rendezhetők legyenek önkéntesen, és az ellenőrzési kapacitásokat a csalárd szereplőkre koncentráljuk.

Nemcsak a bevallásoknál, hanem nyilván az egyéb ügyintézésben is a digitalizáció a fő csapásirány, aminek fontos része az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA) és az Ügyfélportál (ÜPO). Mennyire elfogadottak ezek?

– Mindkét fejlesztésünk mára sokak ügyintézési folyamatába beépült, cégek és magánszemélyek esetében egyaránt. Online megoldásainkat általában is az jellemzi, hogy évről évre újítunk, bővítünk, az igényes és könnyen használható megjelenésre, működésre törekedve. Fontos felismerés például, hogy a felhasználók számára az élethelyzetekhez igazodó, egyszerű, a köznapi szóhasználatban is értelmezhető elnevezések bírnak jelentéssel, ezt igyekszünk szem előtt tartani. Mindenesetre az ONYA folyamatos fejlesztése komoly utat járt be, csak idén, már az első negyedévben félmillió űrlap érkezett ebben az alkalmazásban a NAV-hoz. Hangsúlyozom, hogy hibátlanul kitöltve, mivel az ONYA képes még a benyújtás előtt a komplett tartalmi és logikai felülvizsgálatra. Egyébként az ONYA a NAV adóalany-nyilvántartási adatai alapján különböző csoportokba sorolja az adózókat: magánszemély, adószámos magánszemély, egyéni vállalkozó és szervezet. Az ONYA külön-külön, felhasználótípus szerint definiálja az egyes szolgáltatások elérhetőségét, és számos funkciót kínál az azonosított felhasználóknak, az ÜPO-hoz hasonlóan. Az ÜPO-n ellenőrizhetők, módosíthatók az adózási adatok, lekérdezhető az adószámla, a járulékadatok, igényelhető keresetkimutatás, megnézhetők a NAV-nak beküldött elektronikus űrlapok, bevallások, illetve a NAV által kézbesített és a tárhelyen átvett dokumentumok, és áttekinthetők a képviseletre vonatkozó adatok, illetve a törvényes képviselet online bejelenthető és lezárható. Az ÜPO-ról újabb azonosítási műveletek nélkül közvetlenül át lehet navigálni a NAV egyéb ügyintézési portáljaira, például az ONYA-ra, eSZJA-ra, illetve közvetlen átirányítással bankkártyás vagy házibankos befizetés is indítható, sőt, megbízási csomagok is összeállíthatók.

Az elektronikus űrlapbenyújtásra ugyanakkor létezik már automatikus, gépek közötti kommunikációra épülő megoldás is. Ez, a mintegy fél éve élesített csatorna kiket szolgál ki?

– Az adatvagyon legértékesebb része az elemi szintű és valós idejű adat. Ez vezérelte a NAV-ot, amikor kifejlesztette általános gépi interfészét, és ezen belül, első körben a gép-gép kapcsolaton keresztüli, elektronikus űrlapbenyújtás lehetőségét. Az ÁNYK-ban eddig is volt arra lehetőség, hogy az adózók, vagy az adózókat képviselő könyvelők, könyvelő szervezetek csoportosan tudjanak elektronikus űrlapokat benyújtani a NAV-hoz. Ezt képes automatizálni ez a megoldás, aminek szigorú technológiai és működési feltételei vannak. A gépi interfész-szolgáltatásnak két oldala van, egyrészt a szoftverfejlesztő által létrehozott kliensprogram, mely képes a NAV szervereivel kommunikálni, másrészt a végfelhasználó természetes személy, aki a kliensprogramot felhasználva elektronikus űrlapokat nyújthat be. Mindenekelőtt az ÜPO-n, az M2M-regisztráció alkalmazásában kell mindkét oldalnak regisztrálnia. Így zárhatók ki az ellenőrizhetetlen forrásból származó szoftverek.

Új funkciókon is dolgozunk már, ilyen lesz például az automatizált és tömeges adatlekérdezés a gépek közötti kommunikációban.

A belföldi online rendszerekből, a nemzetközi információcseréből és a hagyományos, például helyszíni adatgyűjtésből származó adatok értéke felbecsülhetetlen, ugyanakkor csak a hozzáértők tudják, hogy mennyire nem minden a mennyiség. Mi az, amire a NAV törekszik a legmagasabb minőségű adatállomány eléréséhez?

– Mint említettem, a valós idejű, tranzakciószintű és hibátlan adat az igazi érték, ami megalapozhatja a tökéletes szolgáltatásokat az „akadálymentes” adózáshoz, és eredményessé teheti a csalásfelderítést. Ezért törekvéseink egyfelől a folyamatos adattisztítást célozzák, például az adategyeztetési eljárások révén, és a másik, különösen aktív teendőnk a nemzetközi adatcserék fejlesztésének támogatása és szorgalmazása. Utóbbihoz kapcsolódik a magyar szakemberek igencsak figyelemre méltó közreműködése a ViDA (VAT in the Digital Age, azaz Áfa a Digitális Korban) elnevezésű csomag elfogadtatásában. Mint ismert, az intézkedéscsomag célja, hogy alapjaiban modernizálja a közös hozzáadottértékadó-rendszert, és ezzel számottevően csökkentse az áfacsalások mértékét az Európai Unióban. 

Névjegy

A Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, majd a Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett közgazdász, adótanácsadó és okleveles könyvvizsgáló

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál:

adószakmai elnökhelyettes (2022 óta), a NAV vezetőjének adószakmai ügyekért felelős szakmai helyettese, helyettes államtitkár, PM (2018–2022), adószakmai ügyekért felelős helyettes államtitkár, NGM (2016–2018) Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság, főigazgató (2011–2015)

Az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál:

Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság, igazgató (2010), Dél-alföldi Regionális Igazgatóság, igazgató (2007–2010), Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóság, igazgató (1999–2006), Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóság, Kiemelt Adóalanyok Ellenőrzési Osztályán revizor, majd osztályvezető (1990–1999)