Azért dolgozunk, hogy hazánk Közép-Európa vezető turisztikai desztinációjává váljon - Interjú Könnyid Lászlóval

Mit tart az utóbbi év, évek legfontosabb eredményének a turizmusban?

– A legkiemelkedőbb eredmény minden bizonnyal az, hogy 2023 új rekordévet hozott az ágazat hazai történetében.  Ehhez nagymértékben járult hozzá, hogy tavaly már szinte visszaépült a nemzetközi beutazóforgalom. Külföldről 2022-höz képest 18 százalékkal több, 7,1 millió vendéget fogadtunk a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai szerint. A tőlük származó 19,7 milliós vendégéjszaka-forgalom több mint 12 százalékkal növekedett 2022-höz képest. A nemzetközi turistaforgalom visszaépülése pedig különösen látványos volt a fővárosban, ahol közel 20 százalékkal nőtt a külföldiek szálláshelyi forgalma.

Mindezt annak ellenére sikerült elérni, hogy a szomszédunkban zajló fegyveres konfliktus mellett az októberi terrortámadás az izraeli beutazóforgalmat szinte lenullázta, ami főként Budapestet érintette érzékenyen, hiszen ez az ország egyike a magyar főváros fő küldőpiacainak.

Mindeközben a belföldi turizmus az elmúlt évben már felülmúlta a 2019-es bázisév eredményeit, és több olyan hónap is akadt, amikor a 2022-es év eleve nagyon magas értékeit is meghaladta.

Ezeknek a folyamatoknak köszönhetően a szálláshelyi bevételek az előző évhez képest 23 százalékkal – azaz infláció feletti mértékben – nőttek, és elérték a 859,5 milliárd forintot.

És mi várható 2024-re, érhetik-e idén is kihívások a turizmust?

– A turisztikai világszervezet (UNWTO) előrejelzése szerint az idei évre várható, hogy az európai beutazóforgalom visszatér a 2019 előtti szintre. A nemzetközi szakértők jelentős része is a szálláshely-kihasználtság és a látogatószám növekedését vetíti előre. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a növekvő szállás- és repülőjegyköltségek miatt a turisták számára kiemelten fontos lesz a jó ár-érték arány.

Az UNWTO előrejelzését támasztják alá a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ hazai adatai is. Az év első 5 hónapjában keletkezett 7,2 milliós nemzetközi vendégéjszaka-szám már a tavalyit is közel 12 százalékkal felülmúlta.

Azt várjuk tehát összességében, hogy az európai trendeknek megfelelően nő majd a beutazóforgalom hazánkban, de szeretnénk, ha ezt a növekedést elsősorban a minőségi turisztikai szolgáltatások iránt fogékony utazók biztosítanák.

Fotó: Vémi Zoltán

Milyen feladatokat látnak maguk előtt 2024-re?

– Az MTÜ stratégiai célja változatlan, azért dolgozunk, hogy hazánk Közép-Európa vezető turisztikai desztinációjává váljon, hogy 2030-ig elérjük az 50 milliós vendégéjszaka számot, valamint, hogy az ágazat GDP-hez való közvetlen és közvetett hozzájárulása 2030-ra 16 százalékra növekedjen.

Ezen stratégiai célok elérése érdekében az MTÜ szakmai fókuszában jelenleg az adatalapú értékesítés és adatvezérelt marketingtevékenység, valamint a szabályozási környezet hatékony és fenntartható alakítása áll. Az a célunk, hogy a magyar turizmus megújult, minőségibb és versenyképesebb kínálatát minden korábbinál hatékonyabban legyünk képesek piacra vinni.

Nézzük először a szabályozás területét. Milyen jogszabályi változásokat vetít előre?

– Fontosnak tartjuk, hogy szabályozásról és ne túlszabályozásról beszéljünk. A jogszabályi környezetet úgy kell alakítani, hogy az a turizmus fejlesztését, a turisztikai szereplők versenyképességének erősítését szolgálja. Erre jó példa az online szállásközvetítés törvényi szabályozásának, az emlékezetes Booking-botrány nyomán folyamatban lévő módosítása, amely kimondja, hogy a szállásközvetítő platformoknak 45 napon belül teljesíteniük kell a szállásadónak fennálló fizetési kötelezettségüket.

A jövőben hasonló szellemben kerülhet sor az ágazati jogszabályok felülvizsgálatára, ha szükséges, egyszerűsítésére, korszerűsítésére, illetve hiánypótló szabályozások létrehozására. Továbbá elengedhetetlen, hogy a változtatások előkészítésénél és kidolgozásánál a turisztikai szakmai szervezeteket is bvonjuk, hogy az új szabályozás valóban hatékony és fenntartható legyen. A kiszámítható gazdasági környezet ugyanis előfeltétele a kis- és középvállalkozások bővülő teljesítményének, ami nélkül elképzelhetetlen a magyar gazdaság tartós növekedése.

És mi várható az értékesítés területén?

– Elsősorban szemléletváltást szeretnénk elérni. Új nézőpontokat bevezetni, hiszen eltérő feladatokat és fókuszokat igényel a nemzetközi szinten már jelenleg is önálló brandként megjelenő főváros külpiaci értékesítése, mint a magyar vidék piacra vitele. Utóbbihoz szerencsére óriási segítség, hogy elkészült a hazai térségek, köztük is a zászlóshajónak számító Balaton márkakoncepciója. Ezzel nyer értelmet és alátámasztást a Budapesten kívüli desztinációk aktívabb külpiaci marketingje, amelyet célorientált szempontok alapján képzelünk el.

Másrészről pedig tovább erősítjük az eladásösztönző, pontosan célzott és adatalapú marketingkampányainkat, amelyek kialakításában hatalmas segítséget jelent az az európai szinten is egyedülálló adatvagyon, amit a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) biztosít számunkra.

Ha jól tudom, az MTÜ által fejlesztett és üzemeltetett egyedülálló rendszer révén az ügynökségnek rálátása van a szálláshelyek mellett a vendéglátóhelyek és a turisztikai attrakciók többségének is a működésére, napi forgalmi mutatóira. Mire használják ezeket az adatokat?

– Valóban, idén január 1-jétől immár minden, 12 millió forint nettó árbevételt meghaladó vendéglátó üzlet és jeggyel látogatható turisztikai attrakció számára is kötelező az adatszolgáltatás a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba, vagyis az NTAK-ba. A hazai, több mint 52 ezer szálláshely-szolgáltató pedig már 2019 óta továbbítja adatait. Ez a rendszer segít abban, hogy az MTÜ adatvezérelten tudjon döntéseket hozni, országimázsnövelő vagy forgalomösztönző marketingkampányokat indítani, illetve az országot, mint csodás turisztikai desztinációt értékesíteni.

Engedje meg, hogy kicsit bővebben is válaszoljak a kérdésre. A 2019-ben az ágazat meghatározó érdekképviseleti szerveinek támogatásával elindított NTAK egy olyan online rendszer, amelynek köszönhetően valós időben látható az ország közel összes turisztikai szolgáltatójának – szálláshelyének, vendéglátó üzletének és turisztikai attrakciójának – anonim, forgalmi statisztikai adata. Az adatszolgáltatóktól automatikusan, szoftveren keresztül érkező adatok kiegészítésre kerülnek egyéb adatforrásokkal, mint például anonim és aggregált mobilcella információkkal vagy éppen bankkártya adatokkal. Ez az az adatvagyon, amelyre a komplex adatvezérelt ágazatirányítás épül, és amelyet felhasználva tudunk akár az egyes országokra, régiókra, településekre, életkorra, sőt akár aktivitástípusra is fókuszáló nemzetközi reklámkampányokat indítani.

Az NTAK hasznossága a COVID alatt többszörösen bebizonyosodott: a szolgáltatókat segítségével kártalanította az állam a kiesett forgalom után vagy éppen az NTAK platform tette lehetővé több mint 14.000 vidéki magánszálláshely szobánkénti 1 millió forinttal történő szolgáltatásfejlesztési támogatását.

De Magyarország Kormányának idén indított, 13 milliárd forint keretösszegű, a vidéki vendéglátó üzletek támogatására kiírt programjára is az NTAK-on keresztül jelentkezhetnek a rendszerben regisztrált szolgáltatók. Az üzletenként 1 millió forint vissza nem térítendő támogatást korszerű konyhatechnológiák és eszközök beszerzésére, valamint energiahatékony és gazdaságos üzemelést támogató fejlesztésekre használhatják fel. A program jelentőségét pedig jól mutatja, hogy a hazai vendéglátó üzletek mintegy kétharmadát adják Magyarország turisztikai bevételeinek, versenyképességük javítása tehát alapvető érdeke az ágazatnak.

Sőt – hogy még egy példát említsek az NTAK ágazatirányításban játszott szerepére – a szálláshely-szolgáltatók számára 2022-ben bevezetett kötelező szálláshely-minősítésre is jelentkezhetnek a szolgáltatók az NTAK-on keresztül. Látható tehát, hogy hatása így messze túlmutat az adatvezérelt marketing lehetőségén. Ez egy, a nemzetközi versenytársaink szerint is példaértékű és világszinten is egyedülálló fejlesztés.

Külön előnye és ágazati jelentősége, hogy a szálláshely szolgáltatók már maguk is hozzáférnek saját adataikhoz és látják azokat versenytársaik átlagolt teljesítményének tükrében. Ezeket az információkat pedig sikeresen felhasználhatják a napi működtetés optimalizálására, üzletfejlesztési terveikhez, ami jelentősen növeli versenypiaci erejüket.

Mennyiben lesz/lehet a turizmus hosszú távon is az egyik húzóágazata a gazdaságnak?

– A gazdaság egyetlen szegmense, a turizmus pedig különösképpen nem értelmezhető kizárólag a nemzetgazdaságon belül, ezért hadd kezdjem a válaszomat egy kis kitekintéssel.

A turizmus Európai gazdasági jelentőségét jól mutatja, hogy az EU GDP-jéhez

8,7 százalékkal, mintegy (572 milliárd euróval) járul hozzá, és a teljes munkaerő 4,4 százalékát foglalkoztatja. 9,9 millió munkahely közvetlenül, 24,7 millió pedig közvetetten a turizmushoz köthető az Európai Unió területén. Sőt az Európai Utazási Bizottság (ETC) 2023-ra vonatkozó jelentése szerint az európai turizmus fellendülése a gazdasági ellenszélben is tartotta lendületét.

Hazánkban pedig még ennél is nagyobb gazdasági jelentőséggel bír a turizmus! A globális gazdasághoz hasonlóan az elmúlt évtizedekben itthon is a hazai növekedés egyik motorjává lépett elő, a növekedési üteme nagyjából duplája volt a magyar GDP növekedési ütemének. A leginkább multiplikatív ágazatként pedig a teljes gazdasági hatása a GDP 12 százalékát is meghaladta 2023-ban. Emellett jelentős mértékben járul hozzá a gazdaság élénkítéséhez és a munkahelyteremtéshez is. Gazdasági szerepe pedig a jövőben ennél is jelentőségteljesebb lesz, hiszen a kormányzat 2030-ra stratégiai célként 16%-os GDP hozzájárulást vár a turisztikai ágazattól.

De talán a számoknál is beszédesebben mutathatja a turizmus jelentőségét, hogy az Európai Unió Tanácsa soros magyar elnökségének keretében, az egyik első rendezvényként került sor a napokban az Európa-Kína Turizmus Dialógus konferenciára. Milyen eredményt hozott a tanácskozás?

– Valóban jelentős hazai és nemzetközi politikai és szakmai érdeklődés kísérte a rendezvényt. Összesen 23 európai ország és a globálisan az egyik legnagyobb küldőország, Kína képviselői, szakemberei vitatták meg a két régió kétirányú turizmusfejlesztésének legfontosabb, aktuális kérdéseit.

Mondanom sem kell, hatalmas megtiszteltetés, hogy hazánk adhatott otthont ennek a rangos eseménynek, amely ugyanakkor nem utolsó sorban azért is jöhetett létre Magyarországon, mivel hazánk speciális helyzetben van. A pandémia alatt is folyamatosan fenntartotta kapcsolatait a kínai piaccal, és az utazási korlátozások feloldását követően gyorsan reagálva, az EU-tagállamok közül az elsők között fogadott már 2023 áprilisában szervezett, hivatalos kínai turistacsoportokat.

Ezeknek hatására az elmúlt évben már valamivel több mint 110 ezer kínai turista közel 305 ezer vendégéjszakát töltött el Magyarországon. A kínai vendégeink száma négyszeresére, míg az általuk eltöltött vendégéjszakák száma közel háromszorosára nőtt így 2022-hez képest. A 2024 első hat hónapjában hozzánk látogató kínai turisták száma pedig már meghaladta a 76 ezret, és közel 210 ezer vendégéjszakát töltöttek el. Az év további részére pedig az előrejelzések szerint további ütemes bővülés várható.

Jól látható tehát, miért bír ekkor jelentőséggel az Európai Unió és benne Magyarország számára is a távoli piacok beutazóforgalmának elősegítése, és miért is annyira fontos, hogy kiváló kapcsolatainknak köszönhetően júliustól már 7 kínai metropolisz érhető el Budapestről közvetlenül. A heti 21 járattal immár Magyarország rendelkezik a legjobb légiösszeköttetéssel Kínával egész Közép-Kelet-Európában.

Szintén a közelmúlt hazai turizmust meghatározó eseménye a Liszt Ferenc Repülőtér állami tulajdonba kerülése. A Magyar Turisztikai Ügynökség üdvözölte a lépést. Mi a szerepe, és mekkora szerepe van a turizmus alakulásában annak, hogy állami tulajdonban van-e a repülőtér?

– A repülőtér az ország elsődleges kapuja, így hatalmas a turisztikai jelentősége, hiszen számos Magyarországra érkező turista itt szerzi az első és utolsó benyomásait is hazánkról. Különösen fontossá válik a szerepe, ha tudjuk, hogy tavaly a külföldi látogatók többsége repülőgéppel érkezett hazánkba. A legtöbb vendégéjszakát azokban a hazai desztinációkban –  Budapest, Balaton, Debrecen és térsége –  regisztrálták a szálláshely-szolgáltatók, amelyek nemzetközi repülőtérrel is rendelkeznek.

Jelenleg a Liszt Ferenc reptéren keresztül több mint 130 légikikötővel áll közvetlen összeköttetésben hazánk, és több mint 40 légitársaság járatai állnak a nemzetközi utazók rendelkezésére. Az MTÜ folyamatosan együttműködik az európai útvonalhálózaton üzemelő légitársaságokkal, ezzel is ösztönözve a járatindításokat, a meglévő összeköttetések sűrítését, megtartását. A monopolhelyzetű repülőtér többségi állami tulajdonba vétele ebben hatalmas segítséget jelentő, kiemelt turizmusszakmai stratégiai lépést jelent. Az állami szerepvállalás erősödésével lehetővé válnak olyan stratégiai jelentőségű infrastrukturális fejlesztések és járatbővítések, amelyek sikeresen erősíthetik tovább a beutazóforgalmat.

Történelmi léptékű fejlesztés idén a magyar tengerre is jutott: négy új hajó felavatásával indult el a balatoni hajózási szezon. Miért hatalmas mérföldkő ez?

– A négy új hajó 40 éve nem látott fejlesztést jelent és új lendületet ad a balatoni turizmusnak. A Magyarország Kormányának több mint hatmilliárd forintos támogatásával beszerzett két-két kompot és katamaránt a 178. hajózási szezon megnyitóján avatták fel és egyből üzembe is állította őket a Balatoni Hajózási Zrt.

A 45 méter hosszú és 11 méter széles kompok a BAHART eddigi legnagyobb utas- és járműbefogadó képességgel rendelkező hajói, amelyek 120 utast, 24 gépjárművet és 30 kerékpárt képesek egy időben szállítani. A szintén 11 méter széles, de 35 méter hosszú katamaránok pedig 350 utast és 35 kerékpárt vihetnek egy időben a partok között. A kompok a Szántód és Tihany nevet kapták, hiszen Szántódrév és Tihanyrév között közlekednek majd, míg a Tomaj és Balaton nevű katamaránok a két legforgalmasabb, azaz Fonyód-Badacsony, valamint a Siófok-Balatonfüred-Tihany útvonalon szállítják majd az utasokat.

Ezek a hajók Közép-Európa legmodernebb hajói és évente várhatóan közel 1 millió utas szállítását fogják szolgálni. A kifejezetten a balatoni hajózásra tervezett, magas minőségű hajóknak köszönhetően sűrűbbé válhat a menetrend, bővülhet a programválaszték, így nemcsak a turisták, hanem a balatoni lakosok is könnyebben közlekedhetnek a két part között. Az MTÜ célja, hogy a Balaton az év mind a 12 hónapjában vonzó turisztikai célpont legyen, és ezt a célt is támogatják a látványosságnak is beillő új balatoni közlekedési eszközök. Emellett fontos kiemelni, hogy a legkorszerűbb emissziós előírásoknak megfelelő, alacsony károsanyag kibocsátású motorokkal rendelkeznek, ami egyedülálló a régióban. A sűrűbb menetrendnek és a gyorsabb átkelésnek köszönhetően pedig csökkenhet a gépjármű-forgalom is a Balaton körül. Tehát mindenkinek, aki még nem próbálta ki a hajókat, javaslom látogasson el a magyar tengerhez és élvezze a balatoni hajózás legújabb gyöngyszemeit nyáron, ősszel vagy akár télen is. 

Névjegy

• a Budapesti Gazdasági Főiskola Vendéglátó- és Szálloda szakán szerzett közgazdász diplomát, majd a Budapesti Corvinus Egyetemen, Nemzetközi kapcsolatok szakon okleveles közgazdász diplomát külügy főszakirányon.
• 2004 és 2019 szeptembere között a hévízi Hotel Európa fit superior vezérigazgatója volt, majd 2010 és 2012 között társadalmi munkában Hévíz turisztikai alpolgármesteri feladatait is ellátta.
• 2017 elején két évre, az addig betöltött alelnöki feladatait követően, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének legfiatalabb elnökévé választották.
• 2019-től egészen 2022 májusáig látta el az MTÜ turizmusstratégiai, majd turizmusszakmai és általános vezérigazgató-helyettesi feladatait.
• 2022 októberétől egy évig a Magyar Turisztikai Minőség Tanúsító Testület (MTMT) ügyvezetőjeként dolgozott.
• 2024 januárjától pedig a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója.