„Elnökségként tisztességes közvetítők leszünk, akik lojálisan együttműködnek valamennyi tagállammal és intézménnyel, de munkánkban tükröződnie kell Európa-víziónknak is.” – interjú Dr. Bóka Jánossal, európai uniós ügyekért felelős miniszterrel.
Milyen lehetőségei vannak egy országnak, és különösen Magyarországnak, az EU Tanács elnökeként?
– Mi lehetőségként és kötelezettségként egyszerre tekintünk az előttünk álló feladatra. Az Európai Unió Tanácsának elnökének lenni kiváló lehetőség arra, hogy az új intézményi ciklus elején vitát kezdeményezzünk és irányt mutassunk bizonyos, számunkra fontos kérdésekben. Magyarország markáns Európa-politikát folytat, világos európai alternatívát képvisel. Elnökségként tisztességes közvetítők leszünk, akik lojálisan együttműködnek valamennyi tagállammal és intézménnyel, de munkánkban tükröződnie kell Európa-víziónknak is.
Munka pedig lesz bőven. Jelenleg 122 áthúzódó jogalkotási dossziéval számolunk, ebből 55 dossziéban a Tanácsban, 30-35 dossziéban pedig a Tanács és az EP közötti tárgyalások során tervezünk előrelépni. Körülbelül 1500 tanácsi munkacsoporti ülést bonyolítunk majd le, 37 formális tanácsülést tartunk Brüsszelben és Luxemburgban. 230 elnökségi rendezvényt szervezünk Magyarországon, köztük 16 informális tanácsülést, egy informális Európai Tanács ülést és az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóját.
Hazánk 2011-ben töltötte be a soros elnöki tisztséget, mennyiben változtak meg a körülmények azóta?
– Az Európai Unióban és szomszédságában jelentős változások történtek 2011-hez képest. Az Európai Unió szempontjából 2011 még boldog békeidőnek számított. 2015-től kezdődően válságok sorozata következett, gondoljunk a migrációra, pandémiára és a 2022-ben a szomszédságunkban kitört háborúra, ezekre ráadásul Uniós szinten szinte kivétel nélkül rossz válaszok születtek.
Az Európai Uniónak mindenekelőtt Európa békéjét és biztonságát kell szavatolnia: egykor az alapító atyák is ezzel a céllal hozták létre az európai államok alkotta közösséget, és ma is ezt várják az európai emberek. Ezzel párhuzamosan, az EU folyamatosan és egyre gyorsabban veszít gazdasági versenyképességéből. Ezt a folyamatot vissza kell fordítanunk: az EU-nak új versenyképességi paktumot kell kötnie az európai polgárokkal és gazdasági szereplőkkel. Csak így őrizhetjük meg az európai munkahelyeket és az európai jólétet. Európa 2015 óta folyamatos migrációs válságban van, és nem tudja, vagy nem akarja megvédeni külső határait. A jelenleg érvényben lévő szabályok nem kínálnak megfelelő megoldást, új megközelítésre van szükség: nekünk kell eldöntenünk, kikkel akarunk együtt élni és ki léphet be az Európai Unióba. Az európai mezőgazdaság az elhibázott zöldátmenet és ukrán piacnyitás miatt válságban van. Ezen a területen azonnali intézkedésre van szükség. Az európai mezőgazdaságnak biztosítania kell Európa élelmiszer-ellátását, az európai gazdák tisztességes megélhetését és a vidék megtartó erejét. Az európai egység pedig nem teljes a Nyugat-Balkán országainak csatlakozása nélkül. Az EU-nak teljesítenie kell a régiónak tett több mint két évtizedes vállalását, és vissza kell térnie az érdemeken alapuló, hiteles bővítési politikához.
Az EU-ban ma tapasztalható véleményhegemónia is válságjelenség, amivel a tolerancia és konszenzuskeresés kultúráját kell szembeállítani. Európa valódi ellenségei nem azok, akik a kudarcokra és válságokra válaszul alternatív európai megoldásokat kínálnak. Európa ellenségei azok, akik a politikai vitákat elfojtják, az eltérő álláspontot képviselő tagállamokat pedig politikai és pénzügyi nyomásgyakorlással igyekeznek igazodásra bírni.
Magyarország határozott, a nemzeti érdekeket előtérbe helyező álláspontot képvisel Brüsszelben. Támadni fogják emiatt a magyar EU elnökséget?
– Az elnökségi programot úgy állítottuk össze – ellentétben egyébként az eddigi elnökségekkel, hogy valamennyi tagállammal, intézménnyel és európai ernyőszervezettel egyeztettünk. Az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma tavaly szeptember óta, több mint 250 ilyen megbeszélést folytatott, a prioritásainkat ismertettük, és az észrevételeket igyekeztük megjeleníteni.
Az Európai Unió tagállamait és intézményeit semmilyen meglepetés nem fogja akkor érni, amikor a magyar elnökségi programot nyilvánosságra hozzuk. Ebben a szellemben készülünk az elnökségre. A program nyilvánosságra hozásával pedig megvártuk az európai parlamenti választásokat, hogy elkerüljük, hogy az kampánytémává váljon.
Ennek ellenére tisztában vagyunk a realitásokkal. Az európai politikának a Fidesz, a magyar kormány és a magyar miniszterelnök meghatározó, pólusképző ereje. Ezért eddig is folytattak ellenünk értékvitákba csomagolt politikai támadásokat, és nyilván lesznek erre kísérletek a magyar elnökség alatt is. Mi viszont erre felkészültünk: a feladatainkra koncentrálunk és eredményeinkkel fogunk üzenni.
Fotó: Vémi Zoltán
Milyen személyi és intézményi feltételek kellenek egy elnökség ellátásához?
– A tavaly létrejött Európai Uniós Ügyek Minisztériumának egyik fő feladata az elnökség koordinálása, szorosan együttműködve Kovács Zoltánnal, aki a 2024. második félévi magyar elnöksége operatív feladatainak előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztos.
Az EU melletti Állandó Képviselet létszámát megdupláztuk, 265 fő dolgozik az elnökség előkészítésén és lebonyolításán Brüsszelben, mindenki a helyén van. A hazai rendezvények lebonyolítását mintegy 100 fő delegációs kísérő segíti, az ő kiválasztásuk és képzésük megtörtént, 900 fő tisztviselő kapott felkészítést és képzést az elnökségi többletfeladatokra.
Az elnökségi rendezvények költségvetése 37 milliárd forint, ez a hasonló méretű tagállamok hasonló ambíciószintű költségvetésével és a 2011-es magyar elnökség költségvetésével arányos.
Az elnökségi program végrehajtásának koordinációja az Állandó Képviselettel szorosan együttműködve az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának felügyelete alatt fog zajlani. A szakértők mellett a szervezés, lebonyolítás, a rendezvényszervezés oldalától az egészségügyi biztosításig, vagy éppen a személybiztosítástól a forgalomszervezésig több száz ember fog részt venni az elnökség munkájában ez alatt a fél év alatt.
Melyek a magyar elnökség prioritásai?
– A trióelnökség, amelynek Magyarország is a tagja, Spanyolország és Belgium részvételével 2023 július 1-je óta zajlik. Magyarország elnökségi prioritásai a Tanács által is elfogadott közös trióelnöki programon alapulnak.
A magyar elnökség nagyon erős szakpolitikai megalapozottságra törekszik. Az elnökségi prioritásokat is szakpolitikai szempontok szerint választottuk ki.
Úgy látjuk, hogy az Európai Unió nagyon komoly versenyképességi kihívásokkal küzd. Ehhez a megoldás kulcsa az Új Európai Versenyképességi Paktum elfogadása, amely a magyar elnökség meghatározó prioritása. Szintén központi prioritás lesz a biztonság és védelempolitika, európai védelmi ipari bázison. A migráció kérdése is az elnökségi fókuszban lesz. Mi a migrációnak a külső dimenzióira szeretnénk koncentrálni, a külső határok hatékony védelmére, partnerségi megállapodásokra a szomszédos országokkal, illetve a kiváltó okok kezelésére. Ez a migrációnak az úgynevezett európai tanácsi prioritásrendszere, amiben szintén konszenzus mutatkozik a tagállamok között, és egyértelmű az előrehaladási igény. A bővítés mindig is magyar európai politikai prioritás volt. Mi azt szeretnénk látni, hogy az újonnan megtalált bővítési lendület, valamilyen módon átsugárzik a Nyugat-Balkánra is, és sikerül helyreállítani azt a politikai egyensúlyt, ami a keleti és a nyugat-balkáni bővítési irányok között az utóbbi időben megbomlani látszik, és visszavezetni a bővítési folyamatot egy érdemalapú, objektív folyamathoz. Az európai mezőgazdaság is kritikus állapotban van. A magyar elnökség azt fogja megvizsgálni, hogy a közös mezőgazdasági politika a jelenlegi formájában – tekintettel a zöld átmenetre, illetve az utóbbi piacnyitásokra is képes-e ellátni azt a funkcióját, hogy élelmiszerbiztonsági szempontból az Európai Uniónak stratégiai autonómiát biztosít, biztosítja-e a gazdák tisztességes megélhetését és a vidék megtartó erejét. Mindez természetesen a kohéziós politikával folytatott vitákhoz is nagyon szorosan kapcsolódik. A demográfiai kihívásokra pedig olyan horizontális problémaként tekintünk, amit valamennyi uniós politika tekintetében vizsgálni kell.
Az adóügyek területén az egyhangú döntéshozatallal szemben felvetett minősített többségi döntéshozatal kapcsán mi az álláspontja?
– A magyar kormány az adócsökkentések kormánya és határozottan ellenzi a tagállamok adópolitikai szuverenitását korlátozó javaslatokat, mivel ezt alapvető versenyképességi és önrendelkezési kérdésnek tekintjük.
Az adózás területén továbbra sem támogatjuk a jelenlegi egyhangú döntéshozatali eljárás megváltoztatását, ez a szerződések módosítását is magával vonná. Az adókérdésekben való konszenzuális megállapodást alapvető uniós értéknek tartjuk. Jelenleg 27 különböző adórendszerből áll az Európai Unió, hiba lenne, ha úgy is el lehetne fogadni adóügyi döntéseket, hogy az élesen szembemegy több tagállam hagyományaival és érdekeivel.
A javaslat jelentősen csorbítaná a tagállamok nemzeti hatáskörét, ami Magyarország számára elfogadhatatlan. Meggyőződésünk, hogy az adópolitikai szuverenitás megőrzése elengedhetetlen a nemzeti érdekek védelme és a versenyképesség biztosítása szempontjából.
Az intézményi átmenet és az európai parlamenti választások milyen hatást fognak gyakorolni, hogyan fogják befolyásolni a magyar elnökséget?
– A magyar elnökség azért sem lesz ugyanolyan elnökség, mint a többi, mert az európai parlamenti választások után, egy intézményi átmeneti időszakban kerül rá sor. Ez nagyon komoly intézményi és politikai bizonytalanság.
A magyar elnökség alatt kerül sor arra, hogy az új intézményi ciklusra ezek az intézmények felálljanak, ismét működésbe lendüljenek. Az Európai Parlament belső intézményeinek a jelentős része már az elnökség kezdetére megalakulhat. A Bizottság a várakozásaink szerint – a teljes biztosi kollégiumot illetően – csak a magyar elnökség végére áll fel. Az Európai Tanácsnak lesz új elnöke decembertől, tehát teljes intézményi sorcsere lesz a magyar elnökség alatt. Egyedül a Tanács és a Tanácsot irányító soros elnökségek rendszere az, ami az intézményi stabilitást fogja hordozni, tehát a magyar elnökségnek nagy szerepe lesz az intézményi átmenet gördülékenységének biztosításában.
Erre az intézményi stabilitásra azért is van nagy szükség, mert arra számítunk, hogy az unió szomszédságában továbbra is több konfliktus és potenciálisan konfliktusos zóna lesz, ami azt jelenti, hogy az Európai Unió intézményeinek a működőképességét és reagálóképességét biztosítani kell, és egy intézményi átmenetben csak a magyar elnökség lesz erre képes.
Mivel lesz mérhető a magyar EU elnökség sikere?
– A magyar elnökség komoly vállalásokat tett azokkal a prioritásokkal, amelyekkel foglalkozni kíván a mandátuma alatt. Mindenképpen sikerként értékelendő, ha ezekben a témákban előrelépést tudunk elérni. A célunk, hogy az európai uniós intézményi átmenet minél zökkenőmentesebben, szinte észrevétlenül tudjon végbe menni. Mindenképpen sikerként értékelendő, ha ez valóban ilyen formában tud megvalósulni. Emellett célunk tisztességes közvetítőként, lojálisan együttműködve az intézményekkel és a tagállamokkal, folytatni a jogalkotási munkát.
Tisztában vagyunk azzal is, hogy a magyar elnökséget szigorúan fogják figyelni minden szempontból. Úgy gondolom, hogy ha az elnökség alatt meg tudunk felelni a velünk szemben támasztott szigorú elvárásoknak, akkor az olyan politikai tőkét jelent majd számunkra, amely a jövőre nézve jelentősen kibővíti Magyarország politikai mozgásterét.
Konkrét szakpolitikai kérdések vonatkozásában azon fogunk dolgozni, hogy a november 8-i budapesti informális Európai Tanácson elfogadjuk az új európai versenyképességi paktumot. Átfogó stratégiai partnerségi megállapodásokat szeretnénk kötni további államokkal a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Ezek a megállapodások hatékony fellépést tennének lehetővé az illegális migrációval szemben, erősítve az EU külső határainak védelmét és elősegítve a stabilitást a régióban. Az EU-Törökország kétoldalú kapcsolatokban is jelentős előrelépést tervezünk elérni, ami mindkét fél számára előnyös együttműködést eredményezne a gazdaság, biztonság és migráció területén. Bulgária és Románia teljes körű schengeni csatlakozása terén is érdemi előrelépést szeretnénk elérni, és tervben van egy EU – Nyugat-Balkán csúcstalálkozó is.
Névjegy
Dr. Bóka János 45 éves, nős, két gyermek édesapja. Jogi tanulmányait Szegeden és Brüsszelben végezte, 2013-ban PHD fokozatot szerzett. 2004–2009 között az Európai Parlamentben dolgozott. Tanított a Szegedi Tudományegyetemen, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen is. 2014–2015 között a Kúria Polgári Kollégiumának főtanácsadója, később 2017–2018 között az Országos Bírósági Hivatal Magyar Igazságügyi Akadémia igazgatója volt. 2018-tól 2021-ig európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkár az Igazságügyi Minisztériumban, 2022-tól 2023-ig európai uniós ügyekért felelős államtitkár a Miniszterelnöki Kabinetirodán. 2022 óta miniszterelnöki biztos, a miniszterelnök EU sherpája. 2023. augusztus 1-je óta pedig Magyarország európai uniós ügyekért felelős minisztere.