Az eredménykimutatás információtartalma

Az eredmény számszerű le­vezetése történhet az ér­tékesítés vagy a termelés adatai alapján. Amennyi­ben az értékesítés oldalá­ról számítjuk ki az eredményt, a vizsgált időszakban kibocsátott teljesítmények érté­két az értékesített teljesítmények érdekében felmerült ráfordítássokkal vejük össze (for­galmiköltség-eljárású eredménykimutatás).

A termelés adatai alapján történő eredménykimutatás elkészítése esetében a vizsgált időszakban előállított teljesít­mények értékét a termelési költségekkel vetjük össze.

Mindkét számítás azonos eredményre fog vezetni, tehát független az eredménykimutatás tartalmától.

A piaci és makrogazdasági tényezők folyamatos változásának köszönhetően egyre nagyobb szerepet kap a fedezeti összeg változására ható tényezők vizsgá­lata, amelyhez a termékértékesítés adatai szolgáltatnak információt. Az üzleti évben értékesített termékek közvetlen költségé­nek és az értékesítés nettó árbevételének ismeretében a fedezeti összeg változására ható tényezők vizsgálatára nyílik lehető­ség. A statisztikában alkalmazott képle­tek segítségével az értékesített termékek árváltozásának, volumen-, önköltség- és összetétel-változásának eredményre gya­korolt hatását az 1. táblázat mutatja.

Példa: Amennyiben a vállalkozás kü­lönböző típusú termékek értékesíté­sével foglalkozik, nem elégséges az eredménykimutatás információtartalma, ismernünk kell a termékenkénti értéke­sítés nettó árbevételének és közvetlen költségeinek adatait. Példánkban három különböző termék értékesítésének adata­it felhasználva végezzük el az elemzést (2. táblázat).

Az értékesítés nettó árbevétele az üz­leti évben 157 000 ezer forinttal emelke­dett (1 397 000 E Ft – 1 240 000 E Ft), míg az értékesítés közvetlen költsége 31 000 ezer forinttal (896 000 E Ft – 865 000 E Ft)volt magasabb az előző évnél. Összessé­gében a fedezeti összeg pozitív változá­sa 126 000 ezer forinttal (157 000 E Ft – 31 000 E Ft) javította a vállalkozás ered­ményét.

Értékesítés árváltozásának hatása a fedezetre

Ahhoz, hogy az árváltozás hatását ele­mezni tudjuk, ki kell számolni, hogy ho­gyan alakult volna a tényleges termelési érték, ha az árak nem térnek el a bázis­időszak áraitól.

Árváltozás hatása: Σq1p1 – Σq1p0

Termékek - Bázisszintű tényleges termelési érték

(Σq1p0)

[q1p0 = q1p1/ (p1/ p0) = q1p1 x (p0/ p1)]

A termék - 540 000 E Ft / 1,25 = 432 000 E Ft

B termék - 450 000 E Ft / 1,20 = 375 000 E Ft

C termék - 407 000 E Ft / 1,10 = 370 000 E Ft

Összesen - 1 177 000 E Ft

Az árváltozás hatása a fenitek alapján: 1 397 000 E Ft – 1 177 000 E Ft = 220 000 E Ft

A bázisidőszakhoz viszonyítva az árak emelkedése 220 000 ezer forinttal já­rult hozzá az árbevétel növekedéséhez. Az árak változásakor számos közgazda­sági tényező együttes hatásával számolni kell, többek között nem szabad figyelmen kívül hagyni a piaci keresletet és kínálatot befolyásoló szerepét.

Értékesítés volumenváltozásának hatása a fedezetre

Az értékesítési volumen változása hatással van a vállalkozás eredményére, megmu­tatja, hogy a bázisidőszakhoz viszonyítva az adott üzleti évben hogyan alakult az

értékesített termék mennyisége, és ez ho­gyan hatott a fedezetre.

Volumenváltozás hatása:
(Σq1p0 – Σq0p0) × FH00

FH00: bázisidőszaki fedezeti hányad

FH00: (Σq0p0 – Σq0ö0) / Σq0p0

Bázisidőszaki fedezeti hányad: (1 240 000 E Ft – 865 000 E Ft) / 1 240 000 E Ft = 0,30242

A fenitek alapján a volumenváltozás ha­tása: (1 177 000 E Ft – 1 240 000 E Ft) x 0,30242 = (–)19 052 E Ft

A bázisidőszakhoz viszonyítva az üzleti évben kevesebb terméket sikerült értékesí­teni, így ennek eredményeként 19 052 ezer forinttal csökkentette a fedezeti összeget.

Értékesítés önköltségváltozásának hatása a fedezetre

Az értékesítés önköltségének változása megmutatja, hogy az adott üzleti évben ho­gyan alakult az értékesített termék önkölt­sége a bázisidőszakhoz viszonyítva. Abban az esetben, ha az önköltség nő, ez kedve­zőtlenül hat a fedezeti összeg alakulására. Az önköltség növekedésekor szükségszerű a növekedést előidéző tényezők összetevőinek részletes elemzése (3. táblázat).

Az önköltségváltozás hatása így: 896 000 E Ft – 820 400 E Ft = 75 600 E Ft

Az üzleti évben az értékesített termékek önköltsége magasabb volt a bázisidőszak­hoz viszonyítva, így 75 600 ezer forinttal rontotta a fedezeti összeget.

Értékesítés összetétel-változásának hatása

Az értékesítés összetétel-változásának vizs­gálatakor arra keressük a választ, hogy az üzleti évben (a bázisidőszakhoz viszonyít­va) hogyan alakult az értékesített termék összetétele és ez hogyan hatott a fedezetre. Ahhoz, hogy az összetétel-változás hatását elemezni tudjuk, ki kell számolni a bázis­időszaki tényleges fedezeti hányadot.

Összetétel-változás hatása:
(FH01 – FH00) × Σq1p0

FH01: bázisidőszaki tényleges fedezeti hányad

FH01: (Σq1p0 – Σq1ö0) / Σq1p0

(1 177 000 E Ft – 820 400 E Ft) / 1 177 000 E Ft = 0,30297

Ezek alapján az összetétel-változás hatása: (0,30297 – 0,30242) × 1 177 000 E Ft = 647 E Ft

A tárgyidőszakban a termékek összeté­tele kedvezően alakult, így 647 ezer fo­rinttal javította a fedezeti összeget.

Amikor többféle termék értékesítésé­re nyílik lehetőség, az optimális termék­összetétel kialakításakor figyelembe kell venni a már említett piaci igényeket és le­hetőségeket, a kialakult termékszerkezetet és a gyártási korlátokat.

A termékösszetétel optimalizálása nem csak a jövőre vonatkozóan szolgál hasz­nos információval, de a múltban bekövet­kezett veszteségekre is rávilágít. A vásárlói igények folyamatosan változnak, így a ter­melésnek is követnie kell a változásokat, ezért a termelés összetétele időről időre változik. Az egyes termékek részarányá­nak változása pedig hatással van a vállal­kozás eredményének alakulására.

Példánkban a fedezeti összeg növeke­désére (126 000 E Ft) ható tényezők az alábbiak:

•  értékesített termék árváltozásának hatása 220 000 E Ft

•  értékesítés volumen-változásának hatása (–) 19 052 E Ft

•  értékesítés önköltségváltozásának hatása (–) 75 600 E Ft

•  értékesítés összetétel-változásának hatása 647 E Ft

•  A fedezeti összeg változása 125 995 E Ft ~ 126 000 E Ft (az eltérés kerekítésből adódik)

A fedezeti összeg változásának meghatározását követően az értékesítés köz­vetett költségeinek változását levonva, majd ezen összeget korrigálva az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások értékével kapjuk meg az üzemi (üzleti) tevékenység változását.

A vezetői számvitel számára nélkülöz­hetetlen a fedezeti összeg változására ható tényezők részletes vizsgálata, ugyan­is megteremti a lehetőségét annak, hogy felülvizsgáljuk árképzésünket, továbbá külön figyelmet fordítsunk a volumen, az önköltség és az összetétel változásának eredményre gyakorolt hatására.

JEGYZETEK:

1. Bosnyák János – Gyenge Magdolna – Pavlik Lívia – Székács Péterné (2010): Vezetői számvitel. Saldo Zrt., Budapest

2. Bíró Tibor – Kresalek Péter – Pucsek József – Sztanó Imre (2012): A vállalkozások tevékenységé­nek komplex elemzése Perfekt Zrt., Perfekt 659/12, 2012 Budapest

3. Kerékgyártó Györgyné – Mundruczó György – Sugár András (2001): Statisztikai módszerek és alkalmazásuk a gazdasági, üzleti elemzésekben. Aula Kiadó, Budapest

4. Róth József – Adorján Csaba – Lukács János – Veit József (2009): Számviteli esettanulmányok 2009. Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ Kft., Budapest

5. Magyar Országgyűlés (2000): 2000. évi C. tör­vény a számvitelről