A FENNTARTHATÓSÁGGAL KAPCSOLATOS VÁLLALATI JELENTÉSTÉTELRŐL SZÓLÓ ÚJ IRÁNYELV

Az Európai Bizottság elkötelezett amel­lett, hogy az uniós szabályozás általános jelleggel a rövid távú pénzügyi eredmé­nyesség helyett a vállalatok hosszú távú tevékenységére és működésük fenntart­hatóságára helyezze a hangsúlyt. E célok eléréséhez járulhat hozzá a nem pénz­ügyi információk közzétételéről szóló irányelv¹(NFRD) rendelkezéseinek új­ragondolása is.

A fenntarthatósággal kapcsolatos válla­lati jelentéstételről szóló irányelvre²(corporate sustainability reporting directive, CSRD) irányuló bizottsági javaslat felül­vizsgálná a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv által beve­zetett, jelenleg érvényes jelentéstételi sza­bályokat. A nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv hazai jogbatörténő átültetésével a bizonyos értékhatár feletti, közérdeklődésre számot tartó gaz­dálkodók számára kötelezővé vált a nem pénzügyi információk bemutatása az üz­leti jelentésükben. A jelenlegi szabályozás szerint ebben a nem pénzügyi információkat tartalmazó jelentésben a gazdálkodók­nak be kell számolniuk a gazdasági mu­tatókhoz kapcsolódó egyéb, fenntartható­sági témakörökről, a környezettel, a tár­sadalommal, a munkavállalókkal, az em­beri jogokkal és a korrupcióellenességgel kapcsolatos szabályzataikról, célkitűzése­ikről és eredményeikről.

A nem pénzügyi információk közzété­teléről szóló irányelv végrehajtásáról meg­közelítőleg 1000 érintett vállalat bevoná­sával készített, 2020 februárjában publi­kált jelentés értékelése szerint az irányelv nem elég részletes, ami a jelentéstétel tar­talmát illeti, továbbá nem tartalmaz jelen­tős hozzáadott értéket sem, tekintettel arra, hogy nem áll rendelkezésre elegendő nyil­vánosan elérhető információ arról, hogy a nem pénzügyi kérdések, és különösen a fenntarthatósági kérdések hogyan hat­nak a vállalatokra, valamint arról, hogy maguk a vállalatok hogyan hatnak a tár­sadalomra és a környezetre.

Az irányelvjavaslat alapvető célja egy olyan szabályrendszer létrehozása, amely idővel a fenntarthatósági beszámolás jelen­tőségét a pénzügyi beszámolással egyen­értékű szintre emeli.

Jelenleg számos vállalatra nyomás ne­hezedik amiatt, hogy különböző fenn­tarthatósági jelentéstételi standardok és keretek sokaságának kell megfelelniük, továbbá megállapítható, hogy a befekte­tők és más érdekelt felek részéről a vál­lalati fenntarthatósággal kapcsolatos in­formációkra irányuló, nem összehangolt kérések érkeznek, amelyek azt eredmé­nyezik, hogy a legtöbb vállalat növekvő költségekkel szembesül. Bár a fenntart­hatósággal kapcsolatos vállalati jelentés­tételről szóló irányelvjavaslat további je­lentéstételi költséggel járna a vállalatok számára, célja, hogy közép-, hosszú tá­von csökkentse ezeket a költségeket az­által, hogy konszenzust alakít ki a vál­lalatok által közzéteendő alapvető infor­mációkról.

Az irányelvjavaslat a számviteli irány­elv, a könyvvizsgálói irányelv, az átlátha­tósági irányelv és a könyvvizsgálói ren­delet rendelkezéseit javasolja módosítani.

A nem pénzügyi információk közzé­tételéről szóló irányelv által bevezetett fenntarthatósági jelentési követelmények­hez képest az irányelvjavaslat szerint a je­lentéstétel sokkal részletesebb lesz, és ki kell terjednie arra, hogy a vállalatok ho­gyan térnek át fenntartható működésre.

Az irányelvjavaslat a következő főbb mó­dosításokat tartalmazza.

ALANYI HATÁLY, JELENTÉS TARTALMA

Az irányelvjavaslat meghatározza a jelen­téstételi követelmények alanyi hatályát, ki­terjesztve azok alkalmazását valamennyi nagyvállalatnak minősülő közérdek­lődésre számot tartó gazdákoldóegységre, minden nagyvállalatra, és azokra a kis-és középvállalkozásokra, amelyek értékpa­pírjaival szabályozott piacokon keresked­nek. Ez azt jelenti, hogy az Európai Uni­óban körülbelül 49 000 vállalatnak kell majd részletes uniós fenntarthatósági je­lentéstételi szabványokat követnie, ami je­lentős növekedés a jelenlegi 11 600 válla­lathoz képest, amelyek a meglévő köve­telmények hatálya alá tartoznak.

Az irányelvjavaslat részletesebben meg­határozza azokat az információkat, ame­lyeket a vállalkozásoknak közzé kell ten­niük. A hatályos rendelkezésekhez képest új jelentésbeli követelményeket vezet be a vállalkozások számára, amelyek töb­bek között az alábbiakat tartalmazzák:

• üzleti modell és stratégia (beleértve a terveket és megvalósítást);
• fenntarthatósági célkitűzések és a cé­lok elérése érdekében elért eredmények;
• igazgatóság és a vezetőség szerepe a fenntarthatósággal kapcsolatban;
• fenntarthatósági tényezőkkel kapcso­latos politikák;
• vállalkozás főbb hátrányos hatásai, főbb kockázatok;
• immateriális javak (beleértve a szellemi, emberi, társadalmi és kapcsolati tőkét);
• nyilvánosságra hozott információk azo­nosítására végzett folyamatok.

KÖNYVVIZSGÁLAT

Az irányelvjavaslat első ízben vezet be általánosan, az egész unióra kiterjedő könyvvizsgálati követelményt a fenntart­hatósági információkra vonatkozóan an­nak érdekében, hogy a jelentett fenntart­hatósági információk megbízhatók legye­nek. Bár a cél az, hogy a pénzügyi és a fenntarthatósági jelentések esetében ha­sonló szintű bizonyosságot kapjanak, az irányelvjavaslat progresszív megközelítést javasol, kezdve azzal, hogy a vállalatok­nak korlátozott szintű bizonyosságot kell szerezniük a fenntarthatóságra vonatkozó jelentett információikról.

Továbbá a fenntarthatósági jelenté­sek könyvvizsgálatával kapcsolatosan az irányelvjavaslat kiterjeszti a könyv­vizsgálói irányelv rendelkezéseit a könyv­vizsgálók számára előírt szakmai etika, függetlenség, objektivitás, titoktartás, szakmai kompetencia tekintetében is.

Tekintettel arra, hogy a fenntartható­sági jelentés tartalmának ellenőrzése kor­látozott keretek között a könyvvizsgálók és észszerűségi keretek között – amennyiben a Bizottság ilyen szabványokat fogadna el – független minőségbiztosí­tók feladata lenne, megállapítható, hogy ez jelentős többletterhet ró a könyvvizs­gáló szakmára egy újonnan kialakulóban lévő területen.

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS BESZÁMOLÁSI FORMÁTUM

A fenntarthatósági információk felhasz­nálói részéről egyre inkább elvárás, hogy az ilyen információk digitális formátu­mokban is megtalálhatóak és géppel ol­vashatók legyenek. Ebből kifolyólag az irányelvjavaslat új rendelkezést vezet be a számviteli irányelvbe az egységes elektro­nikus beszámolási formátumról (ESEF). Az irányelvjavaslat előírja, hogy a vállal­kozásoknak a 2019/815 felhatalmazáson alapuló bizottsági rrendelettel³ összhang­ban XHTML formátumban kell elkészí­teniük a pénzügyi kimutatásaikat és az üzleti jelentésüket, valamint a fenntart­hatósági információkat az említett rende­letben meghatározott digitális kategorizá­lási rendszer szerint „címkézzék”. Mind­ezt annak érdekében, hogy megkönnyít­sék a fenntarthatósági információknak a tőkepiaci unió cselekvési tervében elő­irányzott Európai Egységes Hozzáférési Pontba (ESAP) való beépítését, amelyre vonatkozóan a Bizottság várhatóan az év folyamán javaslatot terjeszt elő.

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉSTÉTELI SZABVÁNYOK

Az irányelvjavaslat előírja a nagyvállal­kozások számára a kötelező uniós fenn­tarthatósági jelentéstételi szabványok sze­rinti jelentéstételt. Egyebekben a javaslat a tőzsdén jegyzett kis-és középvállalko­zások esetében arányos (kevésbé részle­tes) szabványok bevezetését irányozza elő, amit önkéntes alapon a nem jegyzett kis-és középvállalkozások is alkalmazhat­nak. Az uniós fenntarthatósági jelentésté­teli szabványok tartalmazzák majd többek között a környezeti, társadalmi és válla­latirányítási tényezőkre vonatkozó infor­mációkat. A szabványok kidolgozása az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) feladata lesz, a tagálla­mok és az érintett uniós intézmények be­vonásával. Az irányelvjavaslat 2022 ok­tóberéig és 2023 októberéig javasolja e szabványok kidolgozását. Első körben a nagyvállalkozásokra, majd a kis-és kö­zépvállalkozásokra vonatkozó, valamint az ágazatspecifikus előírásokat dolgozzák ki.

A TERVEZET TÁRGYALÁSÁNAK MENETE, HATÁLYBALÉPÉSE

Az Európai Bizottság 2021. április 21-én hozta nyilvánosságra javaslatát. Az irány­elv terjedelmére való tekintettel a tárgya­lási folyamat viszonylag gyors lezárására lehet számítani. Előreláthatóan az irányelv végleges szövegjavaslatát 2022 elején fo­gadja el az Európai Parlament és Tanács, ezt követően az Európai Unió tagállamai­nak 2022. december 1-jéig kell végrehajta­niuk az irányelvjavaslat rendelkezéseinek hazai jogba történő átültetését. Az irány­elvjavaslat hatálya alá tartozó nagyvállal­kozásoknak a 2023. január 1-jén vagy azt követően kezdődő üzleti évekre kell al­kalmazni a rendelkezéseket, míg a tőzs­dén jegyzett kis-és középvállalkozások­nak 2026. január 1-jétől kell megfelelniük az irányelvi előírásoknak.

Összességében a javaslat annak bizto­sítására irányul, hogy a vállalkozások a befektetők és más érdekelt felek igényeinek megfelelő, megbízható és összeha­sonlítható fenntarthatósági információ­kat szolgáltassanak, amelyeket biztosí­tani fogják a fenntarthatósággal kapcso­latos következetes információáramlást a pénzügyi rendszeren keresztül.

1, A 2014/95/EU irányelv a 2013/34/EU irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos in­formációknak bizonyos nagyvállalkozások és válla­latcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról.
2, A 2013/34/EU irányelvnek, a 2004/109/EK irányelv­nek, a 2006/43/EK irányelvnek és az 537/2014/EU rendeletnek bizonyos a fenntarthatósággal kapcso­latos vállalati jelentéstétel tekintetében történő mó­dosításáról szóló irányelv.
3, A 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egységes elektronikus beszámolási formátumot meg­határozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2019/815 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet.

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:52021PC0189