Rengeteg eredményt értünk el Interjú Lukács Jánossal

December amúgy is a számvetés ideje, ám ön most ennél hosszabb időtávra, a kama­rai elnökségre is visszatekinthet. Milyen érzésekkel adta át a stafétát?

Meglehetősen vegyes érzésekkel, amely­ben a kollégáim, elnöktársaim és a tagság iránt a segítségükért, őszinteségükért és a szakmai igényességükért érzett hála, kö­szönet és tisztelet érzése keveredik a fel­szabadult megkönnyebbüléssel és a szak­ma jövője iránti aggódással.

Elődöm – dr. Sugár Dezső – jó példát mutatott számomra lelkesedésével, áldo­zatkészségével, nyitottságával, a kama­rai infrastruktúra megalapozásával és a szakmaiság hangsúlyozásával. Bár most is változik az elnök személye és az elnök­ség összetétele, de a fő célok és feladatok ugyanazok maradnak, mint 1997-ben, a ka­mara megalakulásakor. Sok erőt, kitartást és alázatot kívánok utódomnak az érték­megőrző munkájához.

Véleménye szerint miben lépett előre a kamara?

Érdekes már maga az a nézőpont is, amikor egy hivatalából leköszönő vezető értékeli saját tevékenységét, számot ad az elvég­zett munkájáról, amire egyébként emelt fő­vel tekintek vissza, mivel úgy érzem, hogy minden tőlem telhetőt megtettem a szak­máért és a kamarai tagokért. Szakmai síkon számos eredményt értünk el.

• Lefordítottuk, honosítottuk és napraké­szen követtük a nemzetközi könyvvizs­gálati standardokat, valamint kiegészítet­tük a specialitásokat tartalmazó magyar nemzeti könyvvizsgálati standarddal.

• Megőriztük a könyvvizsgálók adószakér­tői jogosítványát.

• Többször megvédtük a könyvvizsgáló titoktartási kötelezettségét a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel szemben.

• Minőségellenőröknek szervezett felkészí­tő konferenciákkal növeltük a minőség­ellenőrzés szakmai színvonalát és annak elfogadottságát a tagság részéről.

• Ingyenes és gyors konzultációs lehetősé­get biztosítunk kamarai tagjainknak.

• Bővítettük az e-learninggel megszerezhe­tő továbbképzési kreditek számát.

• Folyamatosan aktualizáltuk, megújítottuk és korszerűsítettük az okleveles könyv­vizsgálói képzés tananyagait.

• Bevezettünk egy új tematikájú számító­gépes gyakorlati vizsgát.

• Új tantárgyakat vezettünk be (adózás, nemzetközi számvitel), enyhítettük a be­meneti követelményeket, kibővült a fel­mentések köre, a mentori rendszer idő­tartama háromról két évre szűkült, így főállás nélküli elvégezhető.

• Konzultációs lehetőség nyílt a kompetenciavizsgára, szakdolgozatra készülőknek.

• Kidolgoztuk a vizsgával is megszerezhető minősítés követelményrendszerét.

• A könyvelői programok fejlesztői részé­re kitalált „Könyvvizsgálóbarát szoftver” címmel ráirányítottuk a figyelmet és álta­lánossá tettük a könyvvizsgálók körében az egységes adatexport alkalmazását.

• Bár a Ket. kamaránkat is érintő előírásai miatt jelentősen nőttek az ügyintézés ad­minisztrációs terhei, sikerült mindig ha­táridőben meghozni a határozatainkat.

• Bevezettük az elektronikus számlázást, és általánossá vált az ügyfélkapun ke­resztüli adatszolgáltatás.

• Növeltük a kamara szolgáltató jellegét, ja­vult az információközvetítés hatékonysá­ga. A minőségi munkavégzést, a könyv­vizsgálók felkészülését kézikönyvekkel, módszertani útmutatókkal és programok­kal segítettük.

• Átformáltuk, korszerűsítettük a kama­rai honlapot: az aktuális kamarai hírek, események, közlemények, naprakész in­formációk, vitafórum, állásfoglalások és konzultációk mellett pályázati és képzé­si lehetőségekről olvashatnak. Megtalál­ható itt valamennyi szabályzatunk és a könyvvizsgálói munkához nélkülözhetet­len dokumentumok.

• Felülvizsgáltuk meglévő megállapodása­inkat, azok megvalósulását, eredményeit, és új alapokra helyeztük azokat. Együtt­működő partnereink: NAV, GVH, MNB, ÁSZ, NGM, NFM, Opten, társkamarák és érdekképviseleti szervezetek, felsőokta­tási intézmények.

• A két nemzetközi szervezetben fennál­ló kötelezettségeket teljesítettük. Sikerült tagdíjcsökkentést elérni. Kétszer rendez­tük meg a Visegrádi Négyek találkozóját.

Mindez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy maradéktalanul elégedett lennék a végig­küzdött nyolc évvel, mivel hitem és próbál­kozásaim ellenére néhány területen nem sikerült áttörést elérnünk.

Milyen főbb kihívásokat lát a könyvvizs­gálói szakma előtt az elkövetkező idő­szakban? Az IFRS mindent visz?

Az IFRS-re történő áttérés elsősorban a könyvelésben és az adózásban jelent majd lényeges változást, a könyvvizsgálat mód­szertanában nem.

Az igazi kihívást inkább abban látom, hogy az egyre gyakoribbá, kifinomultab­bá, szofisztikáltabbá váló csalási trükkök miatt a könyvvizsgálat is egyre kockáza­tosabb tevékenységnek számít. A könyv­vizsgáló kockázata azonban nem függhet a könyvvizsgálat kockázatától, ezért az aláb­bi technikákkal minden könyvvizsgálónak jól felfogott érdeke, hogy csökkentse a fel­tárási kockázatot.

• A kockázatalapú megközelítés erősítése.

• A lényegesség és a kritikus könyvvizsgá­lati területek megfelelő meghatározása.

• A könyvvizsgálati bizonyítékok megszer­zését szolgáló könyvvizsgálati eljárások gyakoriságának, kiszámíthatatlanságának és mélységének növelése.

• Negatív helyett pozitív megerősítések kérése. Könyvvizsgálati mintavételezés során a minta méretének, az elemek számának növelésével valamennyi min­tavételezési egységnek esélyt adva a ki­választásra, annak érdekében, hogy a minta észszerű alapot nyújtson a teljes sokaságra vonatkozó, helyes következte­tések levonásához.

• A lényegességi küszöbérték csökkenté­se. A lényegesség meghatározása mindig szakmai megítélés kérdése, és nagyban függ attól, hogy sikerült-e megfelelő vi­szonyítási alapot azonosítani (mérleg­főösszeg, árbevétel, saját tőke, adózott eredmény).

• A vezetői teljességi nyilatkozat tartalmá­nak bővítése.

• A független könyvvizsgálói jelentés dátu­mának helyes kiválasztása, a könyvvizs­gálatra szánt idő növelése.

Mindezen eljárások és módszerek segítik a könyvvizsgálót abban, hogy időben fel­ismerje és beazonosítsa a megbízójánál a csalási esetek, hibás állítások előfordulását.

A könyvvizsgálók általában akkor ke­rülnek a célkeresztbe, ha a felelősségük felvetődik egy-egy bajba jutott cég kap­csán. Miként jelenhetne meg pozitívabb kép a könyvvizsgálókról és munkájukról?

A legtöbbet a média tehetne értünk azzal, ha olyan cégekről is beszámolna, ahol – többek között a könyvvizsgáló áldásos munkájának köszönhetően – minden a legnagyobb rendben van, és évek óta tisz­ta könyvvizsgálói vélemény kerül kiadásra a beszámolókról. Csakhogy ennek sajnos nincs hírértéke. A brókerbotrányok után valóban nem tűnik rózsásnak a könyvvizs­gálók helyzete és jövőképe hazánkban. En­nek ellenére mindenkit arra biztatok, hogy szeresse hivatását, higgyen munkája fon­tosságában, lássa el a rá bízott feladatokat tisztességgel, kiváló minőségben, és legyen önmagával szemben igényes és maximalis­ta. Próbáljuk meg elérni ügyfeleink köré­ben, hogy ne a korruptság, az ügyeskedés, a trükközés, a nem egyenes utak keresése számítson értéknek, hanem a befektetett energia, a tisztesség és a hitelesség.

Mindig is nagy hangsúlyt helyezett a képzésekre, a tudásanyag bővítésére. Hol tartanak mai tudásukkal a magyar könyvvizsgálók európai szinten, illetve az ön értékítéletében?

A könyvvizsgálóvá válás képzési és vizs­gakövetelményei teljesen megegyeznek a nemzetközi irányelvekkel. A továbbképzés vonatkozásában a kamara 18 éves történe­tében a fő hangsúly a nemzetközi könyv­vizsgálati standardok megismertetésére, készségszintű elsajátítására, a standardok szerinti könyvvizsgálat követelménnyé té­telére helyeződött. Szerintem sem elméleti tudásban, sem pedig a gyakorlati módszer­tan alkalmazását tekintve nincs különbség egy magyar vagy bármelyik európai könyv­vizsgáló között. A kamarai minőség-ellen­őrzések eredményei azt tükrözik, hogy a könyvvizsgálók legnagyobb hányada megértette és elfogadja, hogy baj esetén kizárólag a könyvvizsgálati standardok következetes és szigorú betartása védheti meg a könyvvizsgálókat.

Lukács János

Tanszékvezető, docens

Budapesti Corvinus Egyetem Pénz­ügyi számvitel tanszék

2009-től a Szent István Egyetem címzetes egyetemi tanára, ahol 2015-ben habilitált.

Fél évig a müncheni és a bécsi, egy évig a stuttgarti egyetemen dolgo­zott vendégtanárként.

1998-ban kandidátusi címet szer­zett.

A Corvinus Egyetemen 2001 óta tanszékvezető, 2004-ben az év ok­tatójának választották.

2012-től a Pénzügyi, Számviteli és Gazdasági Jogi Intézet intézetigaz­gatója

2002-től a Magyar Könyvvizsgá­lói Kamara Oktatási Bizottságának tagja

2008–2015-ig a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke

2013–2014 között Magyar Szakmai Kamarák Szövetségének elnöke.

Alapításától felügyelőbizottsági tagja a Student Diákszövetkezetnek 1999–2002 között a MOL Nyrt. felügyelőbizottsági elnöke volt. Jelen­leg a Magyar Labdarúgás Fejlesz­téséért Alapítvány, az Informatikai Kockázati Tőkealap és a Széchenyi Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. felügyelőbizottsági elnöke