Közös a felelősség - Interjú dr. Nagy Lajossal

Nyilván fellélegzett május végén, hiszen lezárult a beszámolás időszaka. Milyen régi és új kihívásokkal kellett szembenéznie egy könyvvizsgálónak, könyvvizsgáló cégnek a 2013. üzleti év könyvvizsgálatakor?

A magyarországi kis- és közepes vállalkozások közül – ahol társaságunk elsősorban a könyvvizsgálati tevékenységét végzi – csak nagyon kevesen élnek a számviteli törvény azon lehetőségével, hogy az éves (egyszerűsített éves) beszámolójuk készítésének időszakát a naptári évtől eltérően állapítsák meg. Ebből következik, hogy az általunk vizsgált társaságok éves (egyszerűsített éves) beszámolóinak fordulónapja december 31-e. A könyvvizsgálók törekednek arra, hogy a munkájukat a szakmai lehetőségek figyelembevételével egész évben folyamatosan végezzék, de ez a könyvvizsgálat sajátosságaiból adódóan csak részben kivitelezhető. Az évközi munkák elsősorban a könyvvizsgálati munka tervezésére, a szabályozott vizsgálatra, a rendszerfelmérésekre korlátozódnak. A könyvvizsgálati munka dandárja – az alapvető könyvvizsgálati eljárások elvégzése – február–május hónapokbanvan, így május végével tényleg fellélegezhetünk egy kicsit. Könyvvizsgálat szempontjából mondhatnánk úgy is, hogy semmi különös dolog nem történt. Sem az éves (egyszerűsített éves) beszámoló kritériumrendszerében (számviteli törvény, kapcsolódó kormányrendeletek), sem pedig a magyar nemzeti könyvvizsgálati standardokban 2013. évben lényeges változás nem volt, így a könyvvizsgálók elsősorban a korábbi munkamódszereik, könyvvizsgálati programjaik pontosítására tudtak koncentrálni.

Könyvvizsgálói szemmel nézve milyen konkrétumok jelzik, hogy valóban túljutott a magyar gazdaság a válságon?

Tekintettel arra, hogy az általunk vizsgált társaságok nem fedik le a nemzetgazdaság minden területét, általános következtetést erre vonatkozóan nehéz levonni. Az általunk vizsgált társaságok közül az építőipar és a mezőgazdaság területén érezzük, hogy a társaságok a korábbi évekhez képest jobban teljesítettek.

Miként értékeli az uniós auditszabályok módosulását? Könnyebbé teszi a munkájukat, esetleg nehézségeket okoz a változásoknak való megfelelés?

Az elmúlt időszakban meghozott uniós jogszabályok 2013. évben még érdemben nem érintették a könyvvizsgálók tevékenységét, de természetesen figyelemmel kísértük a változásokat, hogy azok bevezetése minél kevesebb problémát okozzon a könyvvizsgálati munka során. Az elkövetkező időszakban a jogalkotók és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara közös felelőssége, hogy – az uniós jogszabályok adta kereteken belül – a magyar szabályozást úgy alakítsák ki, hogy az megfeleljen a magyarországi vállalkozások sajátosságainak és a könyvvizsgálói munka értékteremtő funkciója erőteljesebben jelenjen meg.

Hogyan érintette a könyvvizsgálókat a kamarai törvény azon változása, hogy a közfelügyeleti hatósági feladatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium látja el?

A kamarai törvény egyik legfontosabb változása, hogy a közérdeklődésnek kitett társaságok minőség-ellenőrzése átkerült a közfelügyeleti hatósághoz. A kamara által működtetett minőség-ellenőrzés az egyik legfontosabb eleme a könyvvizsgálói munka minőségbiztosításának, de el kell azt is ismerni, hogy a közfelügyeleti hatóság által kidolgozott ellenőrzési módszer még ennél is szigorúbb számonkérést tartalmaz. A közfelügyeleti hatóság minőség-ellenőrzési tapasztalatait mind a közfelügyeleti hatóságnak, mind pedig a kamarának fel kell dolgoznia. Fontosnak tartom, hogy a kamarai tagok jobban felkészüljenek a minőség-ellenőrzésekre, amelyet a kamara vezetése is hathatós munkával segíthet elő.

Miként változott az ügyfélkör az elmúlt években? Mennyiben tudható ez be a szabályok változásának, esetleg másnak?

A gazdasági válság, valamint a könyvvizsgálati értékhatár felemelése jelentősen csökkentette a könyvvizsgálatra kötelezett társaságok számát. Ez természetesen társaságunknál is hasonlóan jelentkezik. A könyvvizsgálati piac szűkülése kihatott és az elkövetkezőkben is kihat a könyvvizsgálati ügyfélkörre. A könyvvizsgálók között elindult egy árverseny a megbízások megszerzéséért, amely megítélésem szerint bizonyos esetekben már nem biztosítja a megfelelő szakmai munka elvégzésének költségeit, ezért jelentős kockázatot hordoz magában. A minőség-ellenőrzésre kijelölt könyvvizsgáló társaságok, ezen belül a vizsgálat alá vont társaságok kiválasztásánál ezen kockázati tényező szerepét, súlyát erősíteni kell.

Mint a tagokat képviselő könyvvizsgálói kamarai elnökségi tag, milyennek látja a magyar könyvvizsgálat jövőjét?

A könyvvizsgálat az elkövetkező időszakban mind az EU-ban, mind pedig Magyarországon jelentős változásokon fog keresztülmenni. Megjelent az Európai Parlament és a Tanács 537/2014/EU-rendelete a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóegységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről, és egyben hatályon kívül helyezték a korábbi szabályozást. A rendelet célkitűzése, hogy javítsa a közérdeklődésre számot tartó gazdál- kodóegységek beszámolóit felülvizsgáló könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek integrálását, függetlenségét, pártatlanságát, felelősségét, átláthatóságát, és ezáltal járuljon hozzá a könyvvizsgálat jogszabály által előírt minőségéhez, segítse a belső piac zavartalan működését, egyúttal biztosítsa a fogyasztók és befektetők nagyfokú védelmét.

Ha mégis ki szeretnénk valamit emelni a rendeletből, akkor két témát említenék: minőségbiztosítás, piacfelügyelet és az illetékes hatóságok átláthatósága, valamint az illetékes hatóságok közötti együttműködés és kapcsolat az európai felügyeleti hatóságokkal. Az Európai Parlament és a Tanács módosította az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló irányelvet is. A magyar jogszabályokat két éven belül (legkésőbb 2016. június 17-ig) kell összhangba hozni az irányelvvel. A változások közül a legfontosabb, a könyvvizsgálókat legjobban érdeklő és érintő kérdés a könyvvizsgálatra kötelezett társaságok körének meghatározása. Ez ugyanis alapvetően megváltoztathatja a könyvvizsgálói piac nagyságát, mely közvetlenül minden könyvvizsgálót érint. Én a magam részéről optimista vagyok a könyvvizsgáló szakma jövőjét illetően. Az elmúlt évek során a könyvvizsgálat és ellenőrzés, valamint a kompetenciavizsgákon szerzett tapasztalataim megerősítik, hogy egyre gyarapszik azon könyvvizsgálók száma, akik szakmailag kiválóan felkészültek, és alkalmazni tudják a magyar nemzeti könyvvizsgálati standardokat. A magyar könyvvizsgálók szakmailag felkészültek a változások befogadására, amit a kamara az oktatási rendszerén keresztül is segít.

Megítélése szerint milyen következményei lesznek a könyvvizsgáló cégekre nézve, hogy 2014. január 1-jétől 300 millió forintra emelkedett a kötelező könyvvizsgálati értékhatár?

A könyvvizsgálati kötelezettség értékhatárának megemelése tovább csökkenti a könyvvizsgálati piacot. A könyvvizsgálók egy részének a megbízások száma már nem teszi lehetővé, hogy „csak” könyvvizsgálati tevékenységet végezzenek, így nagyobb szerepe lesz a számviteli szolgáltatásoknak, az adótanácsadásnak. A könyvvizsgálók egy másik része – főleg az idősebb korosztály – már nem akar új területekre menni, így ők abbahagyják a tevékenységüket. Bízom továbbá abban is, hogy hasonlóan, mint a korábbi értékhatár-emelést követően, nagyon sok társaság tulajdonosai – elismerve a könyvvizsgálók értékteremtő funkcióját – úgy döntenek, hogy továbbra is igénybe veszik a könyvvizsgálati szolgáltatást. A könyvvizsgálati piac szűkülése azt eredményezi, hogy csökken a könyvvizsgálók bevétele, ami maga után vonja a könyvvizsgálói kamara bevételeinek csökkenését. A megváltozott körülményekhez alkalmazkodni kell a könyvvizsgálói kamarának is. Szükségesnek látom, hogy az elkövetkező időszakban a kamara a megváltozott feladataihoz, létszámához megfelelően átalakuljon – ha szükséges, törvényi módosítást is lehetővé téve – a kamara szervezeti struktúrája és annak vezetése.

Dr. Nagy Lajos
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnökségi tagja, az N és N Könyvvizsgáló és Pénzügyi Tanácsadó Kft. ügyvezetője

VÉGZETTSÉG
1972 okleveles közgazda, Közgazdasági Egyetem
1984 okleveles könyvvizsgáló, okleveles gazdasági ellenőrző szakközgazdász
1985 doktori cím számvitel és elemzésből

SZAKMAI TAPASZTALATOK
1972–1979 gyakornok, majd közgazdasági igazgatóhelyettes, Törökszentmiklósi Állami Gazdaság
1980–1986 gazdasági igazgatóhelyettes, Szolnok Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat
1986–1991 gazdasági vezérigazgatóhelyettes, Kőbányai Sörgyár
1992 gazdasági igazgató, majd ügyvezető igazgató, CBI Könyvvizsgáló Kft.
1993-tól ügyvezető igazgató, N és N Könyvvizsgáló és Pénzügyi Tanácsadó Kft.

SZAKMAI SZERVEZETI MUNKA
1997–2007 a Magyar könyvvizsgálói Kamara (MKVK) Szakértői Bizottságának elnöke
2007-től az MKVK elnökségi tagja
2008-tól az OKKT tagja
Minősített oktató, vizsgáztató, vizsgaelnök (MKVK)