Komplex feladatok

A 2014-ben elfogadott uniós rendelet­nek megfelelően valamennyi, az EU-ban működő, közérdeklődésnek kitett társa­ságnál meghatározott időszakonként kö­telező a könyvvizsgálóváltás. A szabályo­zás célja a transzparencia növelése, és a szakma minden olyan kezdeményezést támogat, amely a könyvvizsgálattal kap­csolatos bizalmat erősíti. A változástól a szabályozás alkotói piacélénkítő hatást is várnak. A rendelet előírásai ugyanakkor nemcsak komoly felkészülést igényelnek mind vállalati, mind könyvvizsgálói rész­ről, de számos esetben tovább nehezítik a nemzetközi cégcsoportok könyvvizsgá­latát. Mivel a rendelkezés – a könyvvizs­gálói függetlenség erősítése érdekében – megakadályozza, hogy a nagyvállalatok hosszabb ideig ugyanazzal a könyvvizs­gálóval dolgozzanak, ezért a korábbi gya­korlatnál rendszeresebbek lesznek a válla­latok által kiírt tenderek.

Magyarországon jelenleg egy átmene­ti helyzet látható, ahol a legtöbb vállalat kivár a rotációs kötelezettségének érvé­nyesítésével, ezért egyelőre alig néhány esetben került sor váltásra. A következő években ugyanakkor itthon is megszapo­rodhatnak a könyvvizsgálatra vonatkozó tenderkiírások, amire mindkét oldalon fel kell készülnie a szakértőknek. Vállalati ol­dalon komoly erőforrást követelhet meg a váltás mind idő, mind költségek tekinte­tében, ezért felértékelődik az a tapaszta­lat, amit egy átadás-átvétel során a könyv­vizsgáló cég fel tud mutatni.

Eltérő rotációs időszakok

Az új szabályozás lehetőséget ad a tag­országoknak, hogy a rendeletben rögzí­tett, eredetileg tízéves rotációs időszaknál rövidebb maximális megbízási periódust írjanak elő. (Ez a tízéves időszakra vo­natkozó előírás egyszerűsített értelme­zése, a rendelet lehetőséget ad ugyanis a megbízási ciklus kiterjesztésére vagy arra is, hogy az adott könyvvizsgáló új­rainduljon a tenderen.) Multinacionális vállalatok esetében – ahol egynél több közérdeklődésnek kitett társaság van a csoportban – mindez komoly kihívást jelent. Előfordulhat ugyanis, hogy az új szabályozás értelmében eltérő rotációs periódusok alakulnak ki, ami megnehe­zíti csoportszinten azonos könyvvizsgá­ló kijelölését. A jelenlegi gyakorlat szerint a könyvvizsgálati munka során számos előny származott abból, ha a cégcsoport több vállalatát ugyanaz a könyvvizsgáló auditálta, illetve ha több év óta dolgoztak együtt. Ha ugyanis a cégcsoport vállala­tait különböző könyvvizsgálók auditálják, a konszolidált beszámoló vizsgálatának összehangolása növeli a vizsgálat komp­lexitását és ebből adódóan a költségét is. Nem beszélve arról, hogy a leányválla­latot vizsgáló auditornak kisebb a rálátá­sa a csoportszintű információkra, ami a könyvvizsgálat kockázatát is növelheti. A jelenlegi változás kapcsán ezért joggal tartanak a hatékonyság csökkenésétől az érintettek, hiszen a többszereplős együtt­működés lassíthatja, bonyolíthatja a folya­matokat, ami szélsőséges esetben a be­számolók minőségén is meglátszódhat.

Különösen nehéz helyzetben vannak a pénzügyi szektorban működő társasá­gok vagy azok a csoportok, amelyeknek a pénzügyi szektor szabályai alapján mű­ködő tagvállalatai vannak. Uniós szinten ugyanis kilenc különböző rotációs idő­szakot állapítottak meg. (Magyarorszá­gon ez nyolc év az általánosan használt tízéves maximum megbízási időszak he­lyett.) Az eltérő rotációs időszakok miatt itt különösen nehéz egyetlen könyvvizs­gáló-hálózat megválasztása az egész cso­port számára.

Bonyolult összeférhetetlenségi feltételek

A könyvvizsgáló kötelező rotációját egy négyéves türelmi időszaknak kell kö­vetnie, amelynek során sem az érintett könyvvizsgáló cég, sem a céghálózat tagja nem láthat el könyvvizsgálói fel­adatokat az adott cégcsoportnál. Mindez még komplexebbé teszi a rotáció terve­zéséért felelős auditbizottságok munká­ját. Az EY tapasztalatai szerint sok múlik azon, hogy már a rotációra való pályáza­ti felhívás elkészítése előtt az auditbizott­ság tekintettel tud-e lenni a 12 hónapos türelmi időszakra a szükséges bevezetési időnél. Előfordulhat ugyanis, hogy nem a rotációs szabály, hanem a türelmi idő­szak zár ki bizonyos könyvvizsgálókat a pályázatból. (Egy példa erre, hogy ha egy vállalatnál belső ellenőrzési folyamat kialakításában vesz részt egy tanácsadó cég, és megjelenik a vállalat rotációra való pályázati kiírása, akkor előfordulhat, hogy a türelmi idő miatt – azaz, hogy a megbízott tanácsadó cég 12 hónapon belül nem végezheti ugyanannak a vál­lalatnak a könyvvizsgálatát – hiába tudna és akarna, a tanácsadó nem tud elindulni a tenderen.)

A versenyeztetés fenntartása

A nemzetközi gyakorlatban egyre sűrűb­ben fordul elő az is, hogy a törvényben előírtnál hamarabb kerül sor új könyv­vizsgáló megválasztására – előfordult akár három évvel korábbi megválasz­tás is – annak érdekében, hogy a könyv­vizsgálati szolgáltatásokat és az egyéb tanácsadói feladatokat függetlenségi szempontból összehangolják, továbbá biztosítsák a megfelelő versenyt az egyes szolgáltatók között. Erre szintén az össze­férhetetlenségi szabályok szigorodása, valamint a türelmi idők bevezetése miatt lehet szükség.

Olyan esetekben pedig, amikor a tár­saság valamilyen előre nem látható okból kifolyólag haladéktalanul könyvvizsgálót kénytelen váltani, a türelmi időszak hos­sza és az elmúlt időszakban végzett mun­ka értékeléséhez szükséges idő számos potenciális pályázót előre kizár a tender folyamatból – éppen az ellenkező hatást gyakorolva ezzel, mint amit a könyvvizs­gálók kötelező rotációjára vonatkozó ren­delet célként kitűzött.

A fenti példák és említett jelenségek tükrözik, hogy milyen komplex folyama­tot kell megtervezniük és lebonyolítaniuk egyes auditbizottságoknak. Az EY nem­zetközi tapasztalata azt mutatja, hogy ez akár új szervezeti egységek létrejöt­tét vagy komoly feladatátstrukturálódást is eredményezhet.

A fentiek alapján az átmeneti időszak és az első hónapok tanulságai a következők­ben összegezhetőek:

Felértékelődik az auditbizottságok sze­repe a könyvvizsgáló-választás folyamatá­ban. A bizottság feladata biztosítani, hogy a kiválasztásban – tekintetbe véve az összeférhetetlenségre és türelmi időkre vo­natkozó elvárásokat – ne csak az ár, ha­nem a minőségi követelmények és a valós transzparencia is szerepet kapjon.

A gyakorlati tapasztalatok azt támaszt­ják alá, hogy a multinacionális cégcso­portok esetében különösen fontos az egyes tagországok szabályozásainak har­monizálása.

Mindezeket egybevetve látható, hogy sokszor indokolatlan feladatok elé állítja a szabályozás a nagy – elsősorban mul­tinacionális – vállalatokat. Ennek költség-és erőforrásigényét a cégek azzal tudják enyhíteni, ha felkészülten tervezik a rotá­ciós periódusokat és a váltásra tudatosan készülnek.