JELENTŐS FELADAT AZ UTÁNPÓTLÁS BIZTOSÍTÁSA - Interjú Dr. Makai Dániellel

Ön a Magyar Könyvvizsgálói Kamara főtitkára. Milyen feladatai vannak ka­marai főtitkárként?

– A főtitkári feladatok igen sokrétűek. A kamara főtitkáraként szervezem és irá­nyítom a főtitkári hivatal tevékenységét, a kamara valamely tisztségviselőjének ki­zárólagos hatáskörébe nem tartozó fel­adatok ellátását, gyakorlom a munkálta­tói jogokat a kamara ügyintéző szervei­nél foglalkoztatott több mint 40 munka­vállaló felett (a területi szervezetek ügy­intézői esetében a területi szervezetek elnökeivel megosztva), valamint igaz­gatási ügyekben képviselem a kamarát, koordinálom a hatósági-igazgatási fel­adatok elvégzését, segítem a kamarai testületek munkáját. Szerencsére mind a gazdasági jellegű tennivalók ellátása – így az üzemgazdasági terv összeállí­tása és végrehajtása – során, mind a ha­tósági-igazgatási ügyek intézésében jól összeszokott csapatra, jelentős tapasz­talatot szerzett munkatársakra támasz­kodhatom, a kamara gazdálkodása évek óta stabilnak mondható, a hatósági hatá­rozatok döntően megalapozottnak bizo­nyulnak. Egyébként a főtitkári munka­kör mellett kamarai jogtanácsosként is igyekszem támogatni a szervezet tevé­kenységét, többek között a peres képvi­seletek ellátásával, okiratszerkesztéssel.

Milyen feladatok állnak ön és a ka­mara előtt?

– A kamara jelenleg a szakmai kama­rák mezőnyében erősnek minősíthető, jelentős és összetett hatósági hatás- és feladatkörökkel felruházva, melyeket a szakmai köztestületi önkormányzati­ság és autonómia keretében – a közfel­ügyeleti hatóság végső felelőssége mel­lett – lát el. Ahhoz, hogy ez így is ma­radjon, professzionális szakmai szer­vezetre van szükség, amely kizárólag a szakemberekkel kiegészült főtitkári hivatal döntés-előkészítő és végrehajtó tevékenységének, valamint a választott döntéshozó kamarai testületek munká­jának maximális összhangja mellett mű­ködtethető megfelelően.

Megítélésem szerint a kamara – a többi közigazgatási szervvel és kamará­val összehasonlítva – kifejezetten jól áll a digitális megoldások alkalmazásában. Az elmúlt időszakban befejeződött az új kamarai honlap és az új integrált infor­matikai rendszer lefejlesztése és rend­szerbe állítása. Évek óta biztosított az elektronikus ügyintézés és e-közigazga­tás, a kamarai hatósági eljárásokban az egyes eljárási cselekményekhez elektro­nikus nyomtatványok állnak rendelke­zésre, bevezettük az online minőség-el­lenőrzési rendszert. Ezzel párhuzamo­san a kamara testületei/döntéshozó szer­vei egyre gyakrabban online formában tartják meg üléseiket, a szervezet vá­lasztási eljárásainak is egyre több ele­mét elektronikus úton lehet megvalósí­tani, sőt: a legutóbbi választási küldött­gyűlésen a központi választásokat a ve­szélyhelyzet miatt teljes egészében elekt­ronikusan bonyolítottuk le. A szakmai továbbképzésben folyamatos az e-lear­ning térnyerése, a kamarai adatszolgál­tatást elektronikus útra tereltük, és egyre több könnyítő funkciót, automatizmust igyekszünk beépíteni. Az informatikai fejlesztésekkel természetesen a jövőben sem szabad leállni.

E körben említhető meg az is, hogy a kamara egyrészről a tagok nevével való visszaélések feltárása és a tényleges ügy­félkör felmérése érdekében évente egy­beveti a kamarai adatszolgáltatás ada­tait az IM Céginformációs Szolgálattól kapott adatbázissal, másrészről utóbbi adatbázis felhasználásával évente fel­méri, melyek azok cégek, amelyek tény­legesen nem tesznek eleget a könyvvizs­gálati kötelezettségüknek, és független könyvvizsgálói jelentést nem helyeznek a pénzügyi kimutatásaikkal együtt letétbe. A 2021. évi pénzügyi kimutatások kö­telező könyvvizsgálatának elmulasztása miatt mindösszesen 1730 gazdasági tár­saság kapott kamarai tájékoztató levelet. Ennek kapcsán sajnos elmondható, hogy egyelőre a legtöbb esetben sem a könyv­vizsgálók nevével való visszaéléseknek és a hamisított könyvvizsgálói jelenté­sek közzétételének, sem a könyvvizsgá­lati kötelezettség figyelmen kívül hagyá­sának nincsenek különösebb jogkövet­kezményei. Ennek megváltoztatása és e káros jelenségek megszüntetése érdeké­ben szabályozási és informatikai fejlesz­tési javaslatokat tettünk, és egyeztetése­ket folytatunk az érintett állami szervek­kel és hatóságokkal.

A könyvvizsgálati kötelezettséget el­mulasztó cégek nagy száma is rámutat arra, hogy ismeretterjesztő anyagok el­készítése válhat szükségessé, melyben a könyvvizsgálat intézményével, annak hasznosságával kapcsolatos alapvető is­mereteket adhatnánk át, csökkentve egy­úttal a gyakran tapasztalható elvárási rést is.

A kamara előzőekben részletezett ha­tósági alapfeladatainak magas színvo­nalú ellátása mellett fontosnak tartom az érdekképviseleti, tagságot segítő ka­marai funkciók erősítését, a köztestület szolgáltató jellegének kidomborítását. A kamarai tagok állandó szakmai (mód­szertani) segítése, a konzultációs és az informatikai tanácsadási szolgálat mű­ködtetése mellett többek között cégtár- és jogtár-előfizetés, valamint elektroni­kus aláírást lehetővé tevő elektronikus tanúsítvány biztosításával törekszünk támogatni a könyvvizsgálók munkáját. A kamara a digitalizáció ugrásszerű fej­lődését és előretörését érzékelve elköte­lezett abban, hogy elősegítse a könyv­vizsgáló szolgáltatóknak a digitális vi­lágban való eligazodását, a kamarai ta­gok digitális kompetenciaszintjének nö­velését. Folyamatosan vizsgáljuk an­nak lehetőségét, hogy miként tudjuk még segíteni a könyvvizsgáló szolgál­tatókat, a közeljövőben így felmerül­het az elektronikus archiválási csoma­gok előfizetése is.

Ahogyan arra korábban már utaltam, a kamara kiegyensúlyozottan gazdálkodik, az elmúlt években pozitív üzemgazda­sági eredményt mutat fel (a 2016–2022. évek összesített üzemgazdasági eredmé­nye mindösszesen közel 436 millió fo­rint), a nyereségek nagy részét fejleszté­sekre, szakmai kiadványokra, a kama­rai tagoknak nyújtandó többletszolgálta­tásokra fordítja. A kamara aktuális kö­zéptávú programjának megfelelően tá­mogatni szükséges a könyvvizsgálók in­tegrációját, az egyedül dolgozó könyv­vizsgálók – a szakmai követelmények teljesítését jobban elősegítő, több könyv­vizsgálót foglalkoztató – társaságokba, szakmai, üzleti közösségekbe szervező­dését annak érdekében, hogy a minőségi munkavégzés feltételeinek – például in­formatikai háttér biztosítása, assziszten­sek foglalkoztatása, dokumentációs kö­vetelményeknek történő megfelelés – könnyebben eleget tudjanak tenni. Erre vonatkozóan a szükséges háttéranyagok jelenleg is kidolgozás alatt állnak.

Milyen változásokra számít a kamara életében a következő években?

– Inkább előbb, mint utóbb jelentős problémát jelenthet a kamarai tagság lét­számának folyamatos csökkenése. A sta­tisztikákból megállapíthatóan a kamarai taglétszám a négy évvel ezelőtti 4400-ról 2023 májusára 3809 főre csökkent, a ka­marai tagok átlagéletkora jelenleg 61 év. Már most is vannak olyan területi szer­vezetek, amelyek 30 fő körüli aktív, és 25 fő körüli szüneteltető tagsági jogál­lású kamarai taggal működnek; felme­rül a kérdés, hogy meddig érdemes a tel­jes helyi infrastruktúrát változatlan for­mában fenntartani.

Összességében hogyan látja a könyv­vizsgálat jövőjét?

– A könyvvizsgálat jövőjére több té­nyező is hatással van. Először is látni kell, hogy a könyvvizsgálói szakma vál­tozásának irányát elsősorban globális, nemzetközi szinten zajló folyamatok és a pénzügyi beszámolás hitelességében, részletességében és összehasonlíthatósá­gában érdekelt piaci érdekcsoportok fo­lyamatosan változó igényei határozzák meg. Ezek az igények az utóbbi évek­ben egyre növekedtek, így a könyvvizs­gálók nemzetközi szervezetei azon dol­goztak, hogy ezeket a bővülő elváráso­kat beépítsék a nemzetközi könyvvizs­gálati standardokba. A világ azon ré­szein, ahol ezeket a standardokat alkal­mazzák, a könyvvizsgálók így egysége­sen magas színvonalú szolgáltatást képe­sek nyújtani. Magyarországon a könyv­vizsgálói tevékenység során kötelező a magyar nemzeti standardok alkalma­zása, melyek az átvett nemzetközi stan­dardoknak köszönhetően azokkal egyen­értékű követelményeket támasztanak a könyvvizsgálók szakmai munkavégzé­sével szemben. Az is látható, hogy az említett globális érdekcsoportok célke­resztjében az ún. közérdeklődésre szá­mot tartó, a tőzsdén jegyzett nyilvános társaságok, valamint a globális nagyvál­lalatok, cégcsoportok állnak. A könyv­vizsgálattal szemben megfogalmazott egyre bővülő igények tehát főleg a ki­emelt figyelemmel kísért nagyvállalati körre vonatkoznak, miközben a méret és a közfigyelem szempontjából jelentősen kisebb kis- és középvállalkozások könyv­vizsgálatát ugyanazon szakmai standar­dok alapján kell elvégezni. Ez egyre ér­zékelhetőbb feszültséget okoz, különö­sen nálunk, ahol a vállalkozások kb. 90 százaléka a könyvvizsgálat szempont­jából a kis- és középvállalkozási kate­góriába esik.

A kérdésre válaszolva: azt gondolom, hogy a könyvvizsgálat jövőképét a követ­kező tényezők fogják alakítani:

• a könyvvizsgálat közérdekvédelmi szerepének további növekedése vár­ható, mely hatással lesz a szakmai standardokban megjelenő követel­mények bővülésére és erősödésére;
• a fenntarthatósági jelentésekkel kap­csolatos bizonyosságnyújtás igényé­nek aktualitása jelzi, hogy a jövőben a könyvvizsgálati tevékenység köre is várhatóan bővül (például a nem pénzügyi információkról való bizo­nyosságnyújtással);
• előzőek hatására a könyvvizsgálók­nak az eddigiekhez képest szélesebb körű, és nem csak pénzügyi-közgaz­dasági ismeretekre korlátozódó fel­készültséggel kell majd rendelkez­niük, hogy megfelelhessenek a fo­kozott és egyre összetettebb köve­telményeknek, valamint
• várható, hogy egyfajta „kettészaka­dás” következik be a szakmán be­lül, mert már a könyvvizsgálók nem­zetközi szervezete (az IFAC) is fel­ismerte, hogy a kis- és középvállal­kozások könyvvizsgálatára időszerű egyszerűbb szakmai standardokat megalkotni, hogy a könyvvizsgálat mint értékteremtő szolgáltatás ebben a vállalati szegmensben is hosszabb távon és mind a megbízó fél, mind a könyvvizsgáló szempontjából ha­tékonyan fennmaradjon.

Mit gondol, az elkövetkezendő években hogyan változhat meg a könyvvizsgá­lók munkája?

– A változás már jelenleg is zajlik. A technológia fejlődése a könyvvizsgálati munkát, módszertanokat is új irányba tereli, előtérbe helyezve az adatelem­zési technikákat, digitális eszközöket. Szintén ebbe az irányba mutatnak a nemzetközi standardok közelmúltbeli felülvizsgálatai, amelyekben mind je­lentősebb hangsúlyt kapott a vizsgált gazdálkodók IT-rendszereinek megis­merése, a technológiából eredő kocká­zatok beazonosítása. Mindezek hatá­sára a könyvvizsgálóknak is el kell sza­kadniuk a hagyományos „papíralapú” könyvvizsgálati eljárásoktól, és megfe­lelő választ kell adniuk ezekre a tech­nológiai kockázatokra.

Másrészt, mint azt az előzőekben em­lítettem, a nem pénzügyi információk­kal kapcsolatos bizonyosságnyújtás iránt felmerült és várhatóan tovább növekvő igények a könyvvizsgálók részéről szin­tén új készségek, képességek elsajátítá­sát és kifejlesztését igénylik.

Mit gondol a fiatalokról és az után­pótlásról?

– Jelentős – és a jelek szerint nehezen megoldható – feladat az utánpótlás biz­tosítása, a fiatalok érdeklődésének fel­keltése, a könyvvizsgálat mint választ­ható hivatás népszerűsítése. Az elmúlt években a jogi szabályozás – döntően kamarai indítványra – akként módosult, hogy az okleveles könyvvizsgálói kép­zés bemeneti feltételei egyszerűsödtek, a képzés megújult és gyakorlatorientál­tabb lett, a mentori időszak az oklevél megszerzése előtt gyűjtott szakmai gya­korlattal bizonyos feltételek mellett lerö­vidíthető. Mindezen intézkedéseknek is köszönhetően a könyvvizsgálói képzésbe felvett hallgatók száma a 2018. évi 86- ról 2022-re 135 főre nőtt, ám e növeke­dés nyilvánvalóan nem ellensúlyozza a kamarai tagságukat megszüntető könyv­vizsgálók magasabb számát.

Most volt a küldöttgyűlés. Mennyire voltak eredményesek?

– A küldöttgyűlés a kamara legfőbb testületi szerve; a korábbi évekhez ha­sonlóan az idei küldöttgyűlés is bőven határozatképes volt, az auditidőszak el­lenére a 87 küldöttből 63 megjelent, ami a kollégák elhivatottságát támasztja alá. A küldöttgyűlés a legtöbb esetben egy­hangúlag vagy jelentős szótöbbséggel el­fogadta a kamara gazdálkodásával, tes­tületeinek és tisztségviselőinek működé­sével kapcsolatos előterjesztéseket, va­lamint az aktuális szabályzatmódosítá­sokat. Utóbbiak közül kiemelendő az új szakmai továbbképzési szabályzat elfo­gadása, amely a központi szervezési kö­telező továbbképzést e-learning-alapra helyezi át, átmeneti időszak biztosítása mellett kiegészítve a tudásellenőrző teszt intézményével.

NÉVJEGY

Három gyermek édesapja
1996 -ban érettségizett a Mó­ricz Zsigmond Gimnázium­ban, Szentendrén
2001 -ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán állam­vizsgázott
2005 -ben tette le a szakvizs­gát
2003 óta foglalkozik a Magyar Könyvvizsgálói Kamara jogi támogatásával
2017 -től főtitkár