Hangsúly a növekedés és a foglalkoztatás ösztönzésén - Interjú Hornung Ágnessel

Az ECOFIN az Európai Unió 10 tanácsi formációjának egyike, az európai gaz­daságpolitikai színtér központja. Milyen területek tartoznak ide, és jelenleg mik a prioritások?

A tagállamok gazdasági és pénzügymi­nisztereit tömörítő ECOFIN tanács ki­emelt feladata a tagállamok gazdaságpo­litikáinak összehangolása, ezen belül a makrogazdaság, a költségvetés, az adó­zás, a vám és a pénzügyi szolgáltatás je­lentik a fő területeket. A tárgyalt témák fókusza a gazdaság dinamikájával folya­matosan változik, azt alapvetően mindig az aktuális események határozzák meg. A jelenlegi legnagyobb kihívás az unió, de különösen az euróövezet stagnáló növekedése, amely előtt Európa értetle­nül áll: kérdés ugyanis, hogy a gazdasá­got stabilizáló intézkedések − például az európai gazdaságpolitikai koordináció bevezetése, a Bankunió kiépítése − elle­nére miért nem indult be a növekedés. Az elkövetkező félév leghangsúlyosabb témája tehát várhatóan a növekedés és a foglalkoztatás ösztönzése lesz. E cél el­éréséhez számos elképzelés látott nap­világot az elmúlt hetekben, legkiemelke­dőbb a Bizottság megválasztott elnöke, Jean-Claude Juncker által bejelentett 300 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomag, amelyek részleteinek kidolgozása hama­rosan megkezdődik majd. E mellett ter­mészetesen folynak az évben ilyenkor esedékes kérdésekkel kapcsolatos egyez­tetések: az év végéhez közeledve el kell fogadni a jövő évi költségvetést, a Bizott­ság hamarosan kiadja őszi makrogazda­sági előrejelzését, amelyek mind kihívá­sokat rejthetnek.

Említette, hogy a figyelem folyton válto­zik, pénzügyi/hitelválság idején a pénz­ügyi szolgáltatási kérdések, gazdasági válság esetén a makrogazdasági kérdé­sek kerülnek jobban előtérbe. Az adózás hogyan illeszkedik bele az európai gaz­daság körforgásába? Jelenleg mi a legna­gyobb kihívás?

Az adózás minden tagállam számára ki­emelt terület, hiszen az adóbevételek je­lentik a tagállami költségvetések bevételi oldalának legfőbb elemét. Az adópolitika tehát a pénzügyi szuverenitás legfonto­sabb eszköze, következésképpen az adó­területek nagy része továbbra is nemzeti hatáskörben van, így a harmonizáció kor­látozott, és csak lassan halad előre az egy­séges szabályozás kiépítése. Hosszú ide­je ez jelenti a legnagyobb kihívást ezen a területen.

Milyen kiemelt adózási témák tárgyalása folyik jelenleg? Megítélése szerint milyen változás várható mindebben a Juncker-bizottsággal?

A szerződés rendelkezéseiből következő­en a harmonizáció a közvetett és közvet­len adóterületek határán húzódik. A köz­vetett adóterületen folyó tárgyalások célja a harmonizált jogszabályok pontosítása: az áfával összefüggésben jelenleg tár­gyalt legfontosabb témák az egységes áfabevallás kialakítása és az utalványok áfakezelése, míg a terület másik kiemelt témája az energiaadó-irányelv felülvizs­gálata. A közvetlen adók esetén legfonto­sabb célkitűzés az adócsalás és adóelke­rülés visszaszorítása, így ezen terület jelen prioritásai az automatikus információcsere bevezetéséhez kapcsolódó jogszabályok − megtakarítási irányelv, közigazgatási együttműködésről szóló irányelv − felül­vizsgálata és hozzáigazítása a nemzet­közi trendekhez, az adóelkerülést másik oldalról célzó anya-leányvállalati irányelv és a kamat-jogdíj irányelv felülvizsgálata, illetve a legnagyobb vitákat kiváltó közös konszolidált társaságiadó-alapról, rövi­den a CCCTB-ről szóló javaslat. Lénye­ges téma továbbá a pénzügyi tranzakciós adó, másként az FTT, amely alapvetően indirekt adóként kezelendő, de nem har­monizált jogterület, amelyet az adózás te­rületén elsőként úgynevezett megerősített együttműködés keretében kíván majd be­vezetni 11 tagállam.

Az új Bizottság megalakulásával a szak­mai célok tekintetében alapvetően nem várható változás: az adózásért is felelős új biztos, Pierre Moscovici meghirdetett programja szerint a fő cél továbbra is az adócsalás és adóelkerülés visszaszorítá­sa. Emellett a digitális világ térhódításá­val egyre inkább figyelmet nyer és szük­ségessé válik a digitális gazdaság adózási kérdéseinek kezelése, amely mindenkép­pen kiemelt terület lesz a jövőben. Az ez­zel kapcsolatos kérdéseket eddig is Fran­ciaország hangoztatta, így ez a francia biztosnak várhatóan fontos téma lesz. Az új Bizottság struktúrájának módosítása az eljárási kérdésekben hozhat esetlege­sen változást azzal, hogy az eddig külön­álló adó- és vámügyi főigazgatóság be­olvad a gazdasági és pénzügyi területbe, annak jelentőségét azonban ez vélhetően nem érinti.

Hogyan viszonyul a magyar álláspont az ismertetett célokhoz? Mely kérdéseket tekintünk kiemeltnek, és mely területek szabályozását szeretnénk megtartani nemzeti hatáskörben?

Magyar szempontból egyetértünk a Bizott­ság fő célkitűzéseivel, és támogatjuk az adócsalás elleni harcot, élen járunk az au­tomatikus információcsere bevezetése te­rén. Az indirekt adóterületen továbbá ma­gyar szempontból alapvetően egyetértünk a szabályok és gyakorlatok pontosításával, a tárgyalt javaslatokat a magyar specifiku­mokat kezelő technikai módosításokkal összességében el tudjuk fogadni. Nem tá­mogatjuk azonban a társaságiadóterületen lévő harmonizációt, tekintettel az euró­pai szinten versenyképes társaságiadó-szabályainkra, következésképpen nem értünk egyet a CCCTB kialakításával. To­vábbá nem értünk egyet az európai szintű pénzügyi tranzakciós adó bevezetésével, azt nemzeti szinten szeretnénk szabályoz­ni, ezért nem veszünk részt az ezzel kap­csolatos megerősített együttműködésben.

Nagy visszhangja volt az új könyvvizs­gálói szabályozásra vonatkozó javaslatok tárgyalásának Brüsszelben és idehaza is. Hogyan látja, mi lehetett az oka annak, hogy a javaslatok tárgyalása ilyen hos­szan elhúzódott?

A Bizottság hosszas előkészítést követő­en egy meglehetősen vitatott csomagot készített, alapvetően ez volt a tárgyalások elhúzódásának legfőbb oka. A Bizottság elképzelései − kötelező cégrotáció, csak könyvvizsgálattal foglalkozó nagy cégek engedélyezése, másoknál egyes, kapcso­lódó szolgáltatások tiltása, illetve jelentős korlátozása − nem mindenki szerint ve­zettek volna a könyvvizsgálói független­ség és egyben a minőségi munkavégzés növeléséhez. Ebből következően hos­szas tárgyalások és viták során alakult ki a kompromisszum a Tanácson belül, és szintén idő kellett a tanácsi és az Európai Parlament álláspontjának közelítéséhez. A végső szöveg a Bizottság eredeti javas­latához képest jelentős módosításokon ment keresztül. Ugyanakkor nagy nyo­más volt az intézményrendszeren, hogy a döntés meghozatalára még az előző Euró­pai Parlament mandátuma alatt sor kerül­jön. A javaslatot végül nagy harcok árán, 2014. április 16-án, az utolsó pillanatban fogadták el.

Az új könyvvizsgálói szabályok átülteté­se kapcsán érezhetők-e már Brüsszelben mozgolódások, akár a piaci oldalon, akár a tagállami szabályozók részéről?

A hangsúly mostanra egyértelműen a végrehajtásra terelődött. Ez a tagállami hatóságok számára a módosító irányelv átültetését, valamint a közérdeklődés­re számot tartó jogalanyok könyvvizs­gálatára vonatkozó feltételeket előíró új rendelet alkalmazásához szükséges nemzeti keretek megteremtését jelenti. Az átültetési eljárásokat elősegítendő, 2014 októberétől kezdődően a tagál­lamok és az Európai Bizottság illetékes tisztségviselői úgynevezett átülteté­si workshopok keretében tisztázzák a szükséges lépéseket és értelmezési bi­zonytalanságokat − például definíciók, kötelező rotáció egységes értelmezése −, megkönnyítve és biztosítva ezzel az egységes végrehajtást Európában. A pi­aci szereplők természetesen kiemelt fi­gyelemmel kísérik az átültetési folyama­tot, hiszen az új szabályozás jelentősen módosítja majd jövőbeni működésüket, így mindent megtesznek, hogy mielőbb felkészüljenek az új rendszerre.

Hornung Ágnes

VÉGZETTSÉG
2007–2010 jogász-közgazdász
Budapesti Corvinus Egyetem
2005–2007 okleveles adótanácsadó
Soter-Line, OKJ képzés
1998–2003 jogász
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar

SZAKMAI TAPASZTALAT
2013– pénzügyi tanácsos, gazdasági és pénzügyi (ECOFIN) csoportveze­tő, Magyarország Állandó Képvisele­te az Európai Unió mellett
• az ECOFIN-tanácsülésekkel kap­csolatos feladatok lebonyolítása;
• kooperáció a hazai intézmények (NGM, KüM, ME, MNB) és az uni­ós intézmények munkatársaival, valamint a tagállamok képviselőivel
2012–2013 adóügyi attasé, Magyar­ország Állandó Képviselete az Euró­pai Unió mellett
2004–2012 adótanácsadó asszisz­tens, szenior asszisztens, majd mene­dzser PricewaterhouseCoopers Kft.
2003 gyakornok, Külügyminisztéri­um, EU Koordinációs és Közösségi Eljárások Főosztálya