A technológia a könyvvizsgálói munkát segíti, pótolni viszont nem tudja – mondja a digitalizációról a Deloitte új elnök-vezérigazgatója. Szerinte a pénzügyi kimutatások minősége egyre fontosabb lesz, ezért felértékelődik a szakma.
Hogy lett első számú vezető: bejelentkezett vagy felkérték?
A regionális vezetőnk végigkérdezte a partnereket (tulajdonrésszel rendelkező munkatársakat – a szerk.), hogy kit javasolnak, így kerültem képbe. Talán az az egyik oka a kiválasztásomnak, hogy világszerte jól megy a gazdaság, ilyenkor a növekedési potenciál a tanácsadási üzletben van igazán, amit én vezettem. A Deloitte globálisan is egyre inkább efelé az üzletág felé fordul.
Sok szó esik manapság a munkaerőhiányról. Látja azokat a csillogó szemű fiatalokat, akikben megvan a tehetség és az ambíció, hogy hasonló utat járjanak be, mint ön, aki 23 éve gyakornokként kezdett a cégnél?
Ugyanazzal a problémával küzd mindenki, akár raktárost, akár vezérigazgatót keres. Ez az egyik fontos dolog, amivel a könyvvizsgálói kamarával együtt foglalkoznunk kell. A könyvvizsgálói szakma egy kicsit elöregedett, és nincs annyira megbecsülve, mint kellene. Érdemes lenne hangsúlyosabban pozícionálni és több energiát fektetni abba, hogy ismert legyen a könyvvizsgálók tevékenysége, és ne csak akkor írjanak a szakmáról, ha esetleg valahol probléma merül fel. Én sokkal pozitívabban látom a szakma jövőjét, mint néhány könyvvizsgáló, aki attól tart, hogy a technológiai fejlesztések leértékelik ezt a tevékenységet. Szerintem viszont sokkal fontosabb lesz, mint eddig volt.
Miért?
Nagyon sokáig vállalatértékeléssel, tranzakciókkal és finanszírozással foglalkoztam, valamennyire még manapság is, így a pénzügyi kimutatásokat leggyakrabban használók közé tartozom. Ezek minősége, hitelessége egyre fontosabb lesz a befektetők, finanszírozók, vevők, szállítók számára, mert virtuális, bonyolult struktúrájú vállalatok alakulnak ki. Az igaz, hogy a könyvvizsgálat erősen változóban van a digitalizáció miatt, a technológia a munkát segíti, pótolni viszont nem tudja. Tehát én hiszek benne, hogy a könyvvizsgálatra nagyon nagy szükség lesz a jövőben is.
A brókerbotrányok rontották a szakma megítélését, népszerűségét?
A fiataloknál biztos nem, mert ők jellemzően nemcsak a szakma előnyeiről, hanem a kihívásairól sem hallanak. De általában sem érzem, hogy ezeknek a botrányoknak jelentős hatásuk lett volna. A könyvvizsgálatban a hitelesség a legfontosabb. Ha a befektetők, tanácsadók elvesztenék a bizalmukat a könyvvizsgálók által a beszámolókra kiadott véleményekben, akkor megkérdőjeleződne a könyvvizsgálat szerepe. Ezt én nem érzem.
A szabályozás átalakítása nyomán ma már hamarabb kibuknának a csalások?
Jó kérdés. A szabályozás folyamatosan változik, de nem ettől lesz jobb minőségű a könyvvizsgálat, hanem a piaci szereplők igyekezete miatt. Az utóbbi pár évben, amióta jobban látom a területet, globálisan és Magyarországon is komoly erőfeszítéseket teszünk a Deloitte-nál annak érdekében, hogy a könyvvizsgálat minősége és hatékonysága jobb legyen. Utóbbi leginkább a digitalizáció kihasználását jelenti. A minőséget tehát nem a szabályozásnak kell biztosítania, hanem maguknak a könyvvizsgálóknak. Ami a visszaéléseket illeti, az esetek egy részére józan paraszti ésszel lehet rájönni. Fontos végiggondolni és adott esetben a cégvezetésnek feltenni azt a kérdést, hogy gazdaságilag racionális-e egy adott vállalati lépés. Egy tapasztalt, jó könyvvizsgáló ezt meg tudja ítélni. Az érem másik oldala, hogy vannak olyan visszaélések, amikre egyszerűen nem lehet rájönni.
A brit könyvvizsgálati felügyelet szerint az ottani Deloitte-nak javítania kell az auditok minőségén, kapott egy 4 millió fontos bírságot is. Ilyenkor Magyarországon megnézik, hogy van-e itthon is hasznosítható tanulság?
A belső minőségbiztosításunk nagyon bonyolult folyamat, idehaza sem az én irányításom alatt működik, hanem magasabb szinten szerveződik, hogy a világon mindenhol ugyanazt a minőséget garantáljuk. Ezek az emberek csak a minőségért felelősek, és ha van valahol tanulság, azt beépítik a könyvvizsgálati sztenderdjeinkbe.
Idehaza több lett az adminisztrációs kötelezettség az új szabályok miatt? Nem megy ez az amúgy javítani kívánt versenyképesség rovására?
A bankszektorhoz képest a könyvvizsgálóknál még mindig egyszerűbb a helyzet. A versenyképességben szerintem is javulnia kell Magyarországnak. Amikor vállalatvezetőkkel, gazdasági szereplőkkel beszélgettem az utóbbi fél évben, ez volt a másik fő téma a munkaerő biztosítása mellett. Az adórendszerben nagyon komoly előrelépést tett Magyarország, hiszen a 9 százalékos társasági adó például nagyon kedvező. Ezt talán jobban ki lehetne használni befektetések idecsábításához.
Reálisnak tartja azt a kormányzati tervet, hogy 39-ről 35 százalékra csökkenjen a GDP-arányos adóelvonás 2021-re?
A bérre rakódó költségek még mindig magasak, a versenyképességnek is jót tesz, ha ezek csökkennek. Ahhoz is hozzájárul, hogy a cégek még komolyabban vegyék az alkalmazottak bejelentését. Szerintem meg is valósítható, részben az idei magas növekedésre alapozva. Ha így működik tovább a gazdaság, akkor meg kell, hogy legyen ennek a fedezete.
A vállalatok egy részénél aktuális feladat az IFRS-áttérés. Gond nélkül megy?
Ügyfélkörünk egy része nemzetközi vállalat, számukra az IFRS nem újdonság. Ők ezt elég jól ismerik és alkalmazzák. A magyar tulajdonú cégeknél látok egyfajta információhiányt, még nem teljesen látják az átállás összes előnyét és hátrányát. Igyekszünk segíteni ügyfeleinknek, hogy jó döntést hozzanak.
Új pozíciója mellett továbbra is a Deloitte pénzintézeti üzletágának közép-európai vezetője. Milyen a magyar bankrendszer helyzete régiós összevetésben?
Az ágazat egy kis fellélegzésen van túl. A válságot túlélte, költségeket csökkentett, alkalmazkodott. A tavalyi elég jó év volt Magyarországon, de az eredményekben sok egyszeri tétel játszott szerepet. 2017 lehet, hogy már nem lesz ennyire erős. A kamatkörnyezet a következő egy-két évben nem fog változni sem Európában, sem Magyarországon. Komoly kihívás előtt áll továbbra is a szektor, a bevételek a volumennövekedés mellett is csökkenni fognak. Hiába hiteleznek többet, a kamatmarzs egyre kisebb lesz. Elég nagy nyomás van és lesz is rajtuk, hogy hogyan tudják megtartani a nyereségességet. Másrészt ott a digitális kihívás, amivel mindenki szembesül.
Lesz konszolidáció?
Gazdaságosan ennyi nagybank nem él meg az országban. Azonban már 10 éve is ez volt a helyzet, mégsem változott igazán. Nem mentek el a bankok, hanem további pénzt fektettek be, és még mindig itt vannak.
Meglepődött, amikor Varga Mihály bejelentette, hogy miután teljesült az 50 százalékos magyar tulajdoni hányad célja, az állam elkezd kivonulni az ágazatból?
Örömmel vettem, szerintem ez a helyes. Valószínűleg egyébként az a jó, ha megfelelő egyensúly van a magyar és a nemzetközi tulajdon között. A válság nem tett jót azoknak az országoknak, ahol teljesen nemzeti kézben volt a bankrendszer, de azoknak se, ahol a külföldiek domináltak.
Kinevezésekor azt mondta, el kell juttatni a nemzetközi színtérre a sikeres hazai megoldásokat, például amilyeneket a Deloitte budapesti IT-biztonsági tanácsadó központjában dolgoznak ki. Az ügyfeleik informatikai rendszereit tesztelik?
Igen, az ügyfelek megbízása alapján betörési teszteket végzünk, amely során saját rendszereiket teszteljük biztonsági szempontból. Ez nem csak vállalatokról szól; autókat, hajókat, repülőtereket is tesztelünk. Ez egy nagyon sikeres üzletágunk, olyan tudás van itt, ami európai, sőt globális szinten is megállja a helyét. Cégvezetőként az az egyik célom, hogy találjak még két-három ilyen területet. Van egy csapatunk, amelyik könyvvizsgálati technológiákat fejleszt, hogy csökkenteni lehessen a manuális feladatokat és automatizálhatóak legyenek egyes folyamatok. Általánosságban a szakma nagy kérdése szerintem az, hogy marad-e a számviteli adatok könyvvizsgálatánál, a számviteli beszámolók hitelesítésénél, vagy a tapasztalatokra és módszertanra építve jobban elindul más adatok hitelesítése felé is. A könyvvizsgálatnak két fő összetevője van, az egyik a nagyon komoly szakmai tudás, a másik a hitelesség. Ezt más területeken is lehet kamatoztatni, például az informatikai auditnál vagy a fenntarthatósági jelentések hitelesítésénél. Ez növekedési lehetőség.
NÉVJEGY
FÜLÖP ANDRÁS
46 éves, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett 1995-ben diplomát.
Gyakornokként csatlakozott a Deloitte-hoz 1994-ben. Több mint 30 sikeres magyar és régiós felvásárlási és értékesítési megbízást vezetett, elsődlegesen a bankszektorban. Jelentősebb eredményei közé tartozott a Postabank és a montenegrói Opportunity Bank Erste-csoport általi megvásárlása, az OTP regionális terjeszkedésének támogatása, valamint az MKB Bank regionális terjeszkedése és annak későbbi értékesítése. De adott el bankot Ukrajnában és Lengyelországban is.
2014 óta irányította a Deloitte Magyarország tanácsadói üzletágát. 2015-től a közép-európai pénzintézeti üzletág vezetője. Utóbbi feladat megtartása mellett idén június óta a Deloitte Magyarország elnök-vezérigazgatója.
Három lánya van, családjában többen is könyvvizsgálattal foglalkoznak.