Konzorciumi elszámolás

Egy EU-tagállamban bejegyzett külföl­di társaság egy magyarországi székhelyű vállalkozással konzorciumot hoz létre, amelynek vezetője a magyarországi szék­helyű vállalkozás. A konzorcium megha­tározott szolgáltatásokat nyújt egy harma­dik félnek. A konzorciumi tagok az általuk teljesített szolgáltatások ellenértékét kü­lön-külön számlázzák. A konzorciumi megállapodás alapján a nyújtott szolgál­tatásokkal kapcsolatosan a konzorcium tagjai úgy állapodtak meg, hogy a szol­gáltatásnyújtásokból eredő nyereséget és a veszteséget azonos arányban (50-50%) viselik, ezért a harmadik félnek minősü­lő megrendelőnek a ténylegesen felme­rülő költségek alapján történő számlázás adatai alapján számított nyereség, illetve veszteség összegében nyereségmegosz­tást is alkalmaznak egymás között. A nye­reségmegosztás ellenében egymás szá­mára ellenszolgáltatást nem nyújtanak. Hogyan kell ezt az ügyletet elszámolni?

A nyereségmegosztás jogcímen adott vagy kapott összeg nem az átvevő által korábban végzett valamilyen szolgálta­tás ellenértéke, annak fejében az átvevő semmilyen szolgáltatást nem nyújt, jogot nem enged át, nem vállal kötelezettséget valamely cselekménytől való tartózkodás­ra, valamely állapot, helyzet tűrésére, il­letve az átadott/átvett pénzösszeg nem tekinthető előlegnek sem. Ezért az ilyen nyereségmegosztási célú ügylet a magyar­országi székhelyű vállalkozásnál véglege­sen átadott, illetve kapott pénzeszköznek minősül, mely könyvelésének dokumentu­ma a felek között megkötött megállapodás és a pénzeszköz átutalásáról szóló bank­bizonylat.

A számvitelről szóló 2000. évi C. tör­vény (a továbbiakban: számviteli törvény) előírása szerint a visszafizetési kötelezett­ség nélkül véglegesen átadott, illetve átvett pénzösszegeket azok pénzügyi rendezé­sekor (a bankszámlán történő jóváíráskor) a pénzösszeget kapónál egyéb bevétel­ként, illetve a pénzösszeget adónál egyéb ráfordításként kell elszámolni.

A pénzeszközök végleges átadása-átvétele ellenszolgáltatás hiányában áfafizetési kötelezettséget nem keletkez­tet, ezért ahhoz számlaadási kötelezett­ség sem merül fel.

[A számviteli törvény 77. § (3) bekezdés m) pontja, 81. § (2) bekezdés n) pontja, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 2. §-a]