Engedményezés elszámolása

Társaságunk követeléseit engedményezi a számlavezető pénzintézetnél. Az átruházott követelés elismert értékét egyéb bevétel­ként, az eredeti követelés könyv szerinti értékét egyéb ráfordításként számoljuk el. Van-e lehetőség az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások összevezetésére, illet­ve ennek hiányában a Tao. törvény szerinti jövedelem-(nyereség-)minimum meghatáro­zásakor a jövedelem-(nyereség-)minimum alapjának a csökkentésére?

A követelés átruházásakor (engedmé­nyezésekor) az eredeti követelést en­gedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek az en­gedményes által elismert értékét a szám­vitelről szóló 2000. évi C. törvény (a to­vábbiakban: számviteli törvény) 77. §-a (3) bekezdésének d) pontja szerint az egyéb bevételek között; az átruházott (engedményezett) követelésnek a könyv szerinti értékét pedig a számviteli tör­vény 81. §-a (3) bekezdésének f) pontja szerint az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.

A számviteli elszámolás során a szám­viteli törvény 15. §-ának (9) bekezdé­se, valamint a hivatkozott konkrét elő­írások szerint a bruttó elszámolás elvét kell követni, így az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások egymással szem­ben nem számolhatóak el, nem vezethe­tőek össze.

A számviteli elszámolásból követke­zően a társasági adóról és az osztalék­adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 6. §-a (8) bekezdésének előírása alapján a jövedelem-(nyereség-)minimum megha­tározásakor nincs lehetőség a jövedelem- (nyereség-)minimum alapját képező összes bevételnek az engedményezett kö­vetelés egyéb bevételként elszámolt összegével, illetve annak egy (az egyéb ráfordításként elszámolt összegnek meg­felelő) részével való csökkentésére.

[A számviteli törvény 77. §-a (3) bekez­désének d) pontja és 81. §-a (3) bekezdé­sének f) pontja]