Befektetési jegyek hozamának elszámolása

Hogyan kell elszámolni a befektetési je­gyek hozamát, ha az árfolyamnyereség­ből, illetve ha az kamatból származik?

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) alap­ján a befektetési jegyek hozamát (függetle­nül a hozam tartalmától) minden esetben kamatként kell elszámolni. A befektetési jegy hozama annak nettó eszközértéke és névértéke közötti különbözet összegében határozható meg, függetlenül attól, hogy az kamatból, osztalékból vagy árfolyam­nyereségből származik.

A befektetési jegyeket bekerülési értéken kell nyilvántartásba venni, amely

a) jegyzéskor a befektetési jegy névérté­ke vagy diszkontértéke,

b) kibocsátás után történő vásárláskor pedig a vásárlás napján érvényes net­tó eszközérték alapján számított összeg, mint vételár.

A befektetési jegy annak tartási szán­dékától függően a befektetett pénzügyi eszközök vagy a forgóeszközök közé so­rolandó, ezért hozamának elszámolása is besorolásától függően a következő lehet:

1. A befektetett pénzügyi eszközök kö­zött kimutatott befektetési jegyek esetében befektetett pénzügyi eszközökből szárma­zó bevételként, árfolyamnyereségként kell kimutatni a nettó eszközérték és a névér­ték közötti különbözet összegében kapott hozam összegét. A tartós célra vásárolt be­fektetési jegyek befektetési alapnak történő eladásakor, beváltásakor a nettó eszközér­ték és a könyv szerinti érték különbözeté­ben realizált hozamot attól függően, hogy az nyereség vagy veszteség a befektetett pénzügyi eszközökből származó bevétel­ként, árfolyamnyereségeként vagy a befek­tetett pénzügyi eszközök ráfordításaként, árfolyamveszteségeként kell elszámolni.

2. A forgóeszközök között kimutatott be­fektetési jegyek esetén azok pozitív hoza­mának összegét az egyéb kapott (járó) ka­matok és kamat jellegű bevételek között, míg a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték veszteség jellegű különbözetét a fi­zetendő kamatok és kamat jellegű ráfordí­tások között kellett elszámolni.

[A számviteli törvény 3. § (6) bekezdése, 84. § (3) bekezdés b) pontja és (5) be­kezdés b) pontja, 85. § (1/a) bekezdés c) pontja és (2) bekezdés c) pontja, továbbá (3) bekezdés v) pontja. A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámo­ló készítési és könyvvezetési kötelezett­ségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII.24.) Korm. rendelet 10. § (2) bekez­dés c) pontja]