Évek óta készülnek az OTP Banknál az IFRS-ekre való 2017. januári átállásra, de mint Tuboly Zoltán, az OTP Bankcsoport számviteli és pénzügyi igazgatóságának vezetője elmondta, a hátralévő hónapok is adnak még feladatokat a banknak. A szakember szerint az IFRS-ek és a magyar számvitel nem áll messze egymástól, de vannak még megoldandó feladatok, kialakítandó gyakorlatok – példaként az iparűzési adót említi.
A hitelintézetek számára speciális szabályokat alkottak meg az IFRS-ekre való áttérés kapcsán. Hogyan sikerül teljesítenie ezt az OTP Banknak? Milyen feladatok állnak még önök előtt?
Az IFRS-ekre való átállás határideje 2017. január 1-je. A beszámolási szabályok nemcsak az OTP Banknál okoznak majd változást, hanem a csoportba tartozó többi vállalatnál is, amelyek részben szintén kötelezően kell, hogy átálljanak – például OTP Jelzálogbank, Merkantil Bank –, vagy az anyavállalat döntése alapján fogják az IFRS-eket alkalmazni. Az IAS/IFRS-ek alkalmazása nyilvánvalóan nem teljesen új a bank, illetve a bankcsoport számára, hiszen nagyon régen publikálunk egyedi és konszolidált IFRS-beszámolókat. A negyedévente megjelenő tőzsdei jelentés alapja is az IFRS-könyvvezetés. Általában is elmondható, hogy azoknak a feltételeknek már most eleget teszünk, amelyeket a 2017. január 1-jei átálláshoz minimálisan teljesíteni kell, de ez igaz volt már tíz évvel ezelőtt is. Ugyanakkor az elmúlt négy-öt évben tudatosan készültünk az átállásra, hiszen nem volt titok, hogy csak idő kérdése a döntés. A számviteli jellegű fejlesztéseket már úgy terveztük, hogy az IFRS-knek is megfeleljenek. A fentiek azonban nem jelentik azt, hogy mindennel kész vagyunk és hátradőlve várjuk 2017. január 1-jét, néhány könyvelési algoritmusunkat még pontosítani, riportrendszerünket is fejleszteni kell, hogy az elsődleges – magyar számviteli törvény szerinti – számviteli logika elhagyása, illetve részbeni elhagyása után a havi rendszerességű beszámolások továbbra is rendben menjenek. Az átállás egy projekt keretében működik, az előzetes terveknek megfelelően haladunk.
Mit vár az adózástól az IFRS-re való átállás után?
A társasági adóban drámai változást nem látunk, a jelenlegi szabályozás igyekszik visszakorrigálni az adóalapot olyan formában, mintha az átállás nem történne meg. Fontos megérteni, hogy a magyar számviteli szabályokra épülő adóalap és az IFRS-ek alapján számított adóalap között lényeges különbség nincs, leginkább időbeli eltérések lehetnek. A két számviteli standard nem áll fényévekre egymástól, sőt egyes tranzakciók megítélésénél a társaságiadó-törvény már most is közelebb áll az IFRS-ekhez, mint a magyar számviteli szabályokhoz. Nagyobb talány a helyi iparűzési adóról szóló törvény változása: ez jelenleg a számviteli törvény szerinti beszámoló soraira épül, amely egy kötött struktúra. Ilyen kötött struktúra az IFRS-ekben nincs, ezért a törvényalkotó – és a szakma – nincs könnyű helyzetben: olyan adóalap-definícióval kell helyettesíteni a régi meghatározást, amely egyik oldalról védi a költségvetési bevételeket, a másik oldalról viszont nem ró indokolatlanul nagy terhet az alkalmazóra.
Egy több országban jelen lévő csoport számára vélhetően könnyebbség az egységes beszámolók rendszere. A kérdés csak az, hogy valóban egységes-e például az IFRS-szabályozási kör? Az OTP-nek vannak az Európai Unión kívüli leányvállalatai is...
Maga az IFRS, mint számviteli szabályozó rendszer, egységes, abból csak egy van. Más kérdés, hogy azon országok, ahol IFRS van, mennyire tisztán veszik át, illetve mennyire van „belebütykölve” valami, főleg a pénzügyi felügyelet alá tartozó vállalatoknál az értékvesztés, tartalékképzés témakörben. Több olyan országban vagyunk jelen, ahol az IFRS-ek alapján kell elkészíteni az egyedi beszámolókat, mégis alkalmazunk korrekciókat a konszolidált beszámolónk elkészítése során. Remélem, az itthoni bevezetésnél ilyenre nem lesz szükségünk. Összességében, hogy mit látunk a beszámolóban, azt maga a standard, illetve az arra épülő számviteli politikánk határozza meg, ami esetenként felülírhatja az adott országban publikált egyedi IFRS-beszámolót.
Tőzsdei cégként az OTP-nek a beszámolóit a széles nyilvánosság elé kell tárnia, ráadásul időről időre komoly korrekciós tételekről adnak számot. Okoz-e problémát az, hogy a különböző számviteli standardok eltérően értelmeznek egy-egy korrekciós tételt?
Nem, hisz a korrekciós tételek nem a különböző országok számviteli eltérései miatt adódnak. A tőzsdei korrekciós tételek célja, hogy az egyszeri hatásokat válasszuk el az üzemszerű működés eredményeitől, így adva a befektetőknek – és általában a jelentés olvasóinak – pontosabb képet a csoport teljesítményéről. Mivel a tőzsdei jelentésünk IFRS-alapokon nyugszik, ezért természetes, hogy ezek számszerűsítése is a standard alapján történik. Nézzünk egy példát: 2014-ben a legnagyobb korrekciós tétel a számviteli és a tőzsdei eredmény között a fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos jogszabályi változások miatti egyszeri hatás volt. Amellett, hogy természetesen az intézkedés kihat a társaság saját tőkéjére, illetve számviteli eredményére, praktikus bemutatni a normál üzletmenetnek megfelelő eredményt is.
A hazai jogszabályi környezet gyorsan változik – gondoljuk, hasonló változásokkal más országokban is szembesülnek. Hogyan lehet ezekre a változásokra megfelelően felkészülni?
Szoros kapcsolatot alakítunk ki a külföldi kollégákkal, információt kapunk a változásokról. Alapjában véve a változó környezethez való alkalmazkodás a helyi menedzsment dolga, természetesen, ha van már tapasztalat az adott probléma megoldására az anyavállalatnál vagy másik csoporttagnál, akkor azt exportáljuk. Itt érdemes megemlíteni, hogy nemcsak a helyi jogszabályok változnak, hanem az IFRS maga is. Legjelentősebb változás a 2018-tól hatályos IFRS9, ami a pénzügyi instrumentumok mérési módszertanát változtatja meg gyökerestől, ez talán a szektort érintő legnagyobb számviteli változás az elmúlt tizenöt évben. Ilyen – és hasonló méretű, jelentőségű – változások esetében csoportszintű projekt keretében hajtjuk végre a feladatot.
Az OTP idén januárban megvásárolta az AXA Bank magyarországi leányát. Mekkora kihívás számvitelileg egy ilyen fúzió?
Hogy pontosak legyünk: az AXA Bank Europe SA és az OTP Bank megállapodást írt alá az AXA Bank magyarországi üzletágának megvásárlásáról. A szükséges engedélyek beszerzése után beszélhetünk vásárlásról. Ha a számvitel funkcióit szűken értelmezzük, akkor nem kihívás, hiszen pontosan tudjuk, hogy mikor, mit, hova kell könyvelni. Gyakorlatban azonban egy elég nagy művelet előtt állunk, karöltve az informatikával, üzleti területekkel, joggal. A számvitel főleg az informatikával kell, hogy együttműködjön, közösen dolgozzuk ki azokat a lépéseket, hogy a tranzakció a gyakorlatban is sikerrel valósuljon meg. Hogy érthetőbb legyen: jogi értelemben itt nem egy társaság felvásárlása fog történni, hanem egy üzletág átruházása, ami technikai értelemben portfólióátvételt jelent, részleteiben pedig követelésvásárlást, megtakarítások átvállalását stb. Ez jóval nehezebb egy felvásárlás lebonyolításánál: ott a vevő és az eladó megállapodik az árban, megkapjuk a szükséges engedélyeket, és az informatikai/számviteli összeolvadásra tetszőleges időt lehet szánni. Itt a helyzet fordított: amíg a technikai integrációt nem tudjuk megvalósítani, addig nehezen beszélhetünk a transzfer lezárásáról.
Az idei év egyik nagy lépése lehet a rossz ingatlanportfólió MARK Zrt. számára történő eladása. Számviteli szempontból ez az átadás okozhat majd nehézséget?
Nem, ez elsősorban ár kérdése. Számviteli kérdések majd a MARK Zrt. oldalán lehetnek.
Tuboly Zoltán
Az ELTE Természettudományi Karán szerzett matematika– számítástechnika végzettséget 1995-ben, majd mérlegképes könyvelői végzettséget szerzett
1997–2002 között az Advisesoft Zrt. fejlesztési vezetője
2002–2008 között az Unicredit Leasing csoport főkönyvelője, majd pénzügyi-számviteli és kontrolling vezetője
2008-tól az OTP Csoport, ezen belül a Merkantil CAR pénzügyi vezetője (CFO), majd 2008 októberétől az OTP Bank számviteli és pénzügyi igazgatóságának ügyvezető igazgatója