Az eredményszemléletű államháztartási számvitel javítja az ÁSZ közpénzügyekkel kapcsolatos ellenőrzéseiben az elszámoltathatóság és az átláthatóság megítéléséhez szükséges feltételeket - válaszolt folyóiratunk kérdésére Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke. Az első félévben induló ellenőrzések közül kiemelte az egyensúlyjavító intézkedések rendszerellenőrzését.
Mennyire elégedett a számvevőszéki ellenőrzések hasznosulásával?
Az utóbbi három évben jelentősen megváltozott az Állami Számvevőszék munkáját meghatározó jogszabályi környezet. Ma már kijelenthetjük, hogy az Alaptörvény és az új számvevőszéki törvény sikeresen véget vetett a következmények nélküli ellenőrzések korszakának. A számvevőszéknek a törvényi előírásoknak megfelelően stratégiai célja lett, hogy munkája a magyar állampolgárok mindennapi életében is érezhető hozzáadott értéket teremtsen. Munkánk hasznosulásának alapja, hogy az új ÁSZ-törvény előírja az intézkedési kötelmet az ellenőrzött intézmények számára, azaz minden számvevőszéki megállapításra konkrét intézkedéseket előíró intézkedési tervnek kell születnie. Jelentéseinkben 2012-ben 1117 intézkedési kötelemmel járó javaslatot fogalmaztunk meg. 2013-ban már csaknem kétezer javaslatot tettünk, azaz az ÁSZ ennyi szálon indította el a magyar közpénzügyek megújítását. Fontosnak tartjuk azt is, hogy munkánk társadalmi, törvényalkotói vagy akár tudományos szinten is pozitív változásokat indítson el, ennek megfelelően a széles értelemben vett hasznosulás elősegítését tudatosan tervezett tevékenységgé tettük. Ma az Állami Számvevőszék teljes működése azon alapul - az ellenőrzések tervezésétől a végrehajtásig -, hogy a számvevőszéki munka társadalmi hasznosulását állítjuk fókuszba. Jól mutatja elköteleződésünket, hogy még tavaly hivatalos ellenőrzés-módszertani dokumentumaink közé emeltük a számvevőszéki munka hasznosulásának alapelveit, ami a számvevőszékek nemzetközi szervezete, az INTOSAI októberi pekingi kongresszusán elfogadott hivatalos sztenderdet irányadónak tekintve készült.
Személy szerint miért tartja megalapozottnak a 2014-es költségvetést, és mik a legnagyobb kockázatok?
E kérdésben nem magánvéleményem van, hanem az ÁSZ számvevőinek nagyon alapos és részletekbe menő ellenőrzései és elemzései alapján tudok véleményt mondani. Az ÁSZ saját nyilvános módszertana alapján minősíti a költségvetési törvényjavaslat meghatározó előirányzatait. A korábbi évekhez képest jelentős előrelépés, hogy már a szeptember végén benyújtott költségvetési törvényjavaslat sem tartalmazott olyan előirányzatot, amelyet az ÁSZ módszertana szerint nem megalapozottnak kellett minősíteni. A zárószavazásig pedig csökkent azon előirányzatok aránya is, amelyeket az ÁSZ a benyújtáskor még részben megalapozottnak minősített. Ennek eredményeként a központi költségvetés meghatározó közvetlen kiadási előirányzatainak megalapozottsági aránya az elfogadott törvényben 98,8 százalék. A bevételi oldalon maradtak kockázatok, amelyek kezelésére az Országvédelmi Alap 100 milliárd forintos előirányzata elégségesnek látszik.
Az adó- és számviteli változások mennyiben erősítik a költségvetési sarokszámok teljesíthetőségét?
Tavaly év közben az Országgyűlés több olyan jogszabályt fogadott el, amelyek végrehajtása a hiány és adósság alakulására pozitív hatással van. A költségvetési hiánycél biztos megtartását célozta több adóemelés - bányajáradék, magánszemélyek kamatjövedelme utáni adó, pénzügyi tranzakciós illeték, távközlési adó -, amelyek bevételt növelő hatása 2014-ben is érezhető lesz. A 2014. évben életbe lépő változások fő elemeivel a költségvetési törvény számol, azaz növelő vagy csökkentő tételként beépültek az előirányzatokba. Első hallásra talán furcsán hangzik, de többéves tapasztalatunk alapján azt kell mondanom, hogy a költségvetés teljesíthetőségét az segíti leginkább, hogy nincsenek lényeges adóváltozások. Egy új adó bevezetése vagy a meglévő adók szabályainak jelentős módosulása ugyanis nehezen számszerűsíthető hatásokkal jár. Az adórendszer stabilitása viszont megóv számos meglepetéstől, így egyedül az áfa-előirányzatnál azonosítottunk jelentősebb kockázatot.
Az ÁSZ ez évi ellenőrzési tervében mire helyezik a hangsúlyt?
Az ÁSZ stratégiai célkitűzése, hogy az államháztartás komplex folyamatainak átláthatósága érdekében rendszerszemléletű ellenőrzésekre összpontosítson. A korábbi éveknek megfelelően 2014-ben is kiemelt ellenőrzési feladatként kezeljük a törvények által rögzített kötelezettségeinket, azaz mindenekelőtt a 2013-as zárszámadás ellenőrzését és a 2015-ös költségvetési tervezet véleményezését. A 2014-es első félévben induló ellenőrzéseink közül mindenképp érdemes kiemelni az egyensúlyjavító intézkedések rendszerellenőrzését, amely a hiánycél tartásában fontos szerepet betöltő intézkedések hatását tekinti át. Az ÁSZ 2014-ben mindezen felül ellenőrizni fogja többek között a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, a Magyar Nemzeti Bankot és a jegybankba olvasztott pénzügyi felügyeletet, az Országos Betétbiztosítási Alapot, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hátralékkezelési és végrehajtási tevékenységét, illetve a 2014-es országgyűlési választásokat. Az idén is folytatódik az önkormányzati szektor kiemelt ellenőrzése, ami magába foglalja a 13 országos nemzetiségi önkormányzat ellenőrzését is.
Mik a január 1-jével bevezetett új államháztartási számvitel előnyei, illetve kockázatai?
Az új szabályozások gyakorlati megvalósulásáról az ÁSZ először 2015-ben, elsősorban a 2014. évi zárszámadási ellenőrzése keretében tud számot adni. Ugyanakkor a jogszabályokkal kapcsolatban már korábban kifejtettük véleményünket. Egyetértettünk azzal a jogalkotói szándékkal, hogy szükséges a közpénzügyi, költségvetési és beszámolási rendszer megújítása, átláthatóvá tétele az EU-tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló uniós irányelvvel összhangban. Úgy véljük, hogy az eredményszemléletű államháztartási számvitel alkalmazása javítja az ÁSZ közpénzügyekkel kapcsolatos ellenőrzéseiben az elszámoltathatóság és az átláthatóság megítéléséhez szükséges feltételeket. Ezenfelül a 2014. évi költségvetés végrehajtására vonatkozó zárszámadási ellenőrzésünk során kiemelt figyelmet kell fordítanunk az államháztartás számvitelének 2014. évi változásával kapcsolatos feladatok végrehajtására, mint például a rendezőmérleg és a nyitómérleg helyes kialakítására.
Milyen a költségvetési szervek számviteli szakembereinek felkészültsége?
Zárszámadási ellenőrzési tapasztalataink azt mutatják, hogy a beszámolók színvonala évről évre javul. Míg a 2010. évi zárszámadás keretében a költségvetési szervek beszámolóira két elutasító és tíz korlátozott véleményt, a 2011. évi zárszámadásnál egy elutasító és egy korlátozott véleményt adtunk, 2012 vonatkozásában már nem volt elutasított beszámoló, és csak két esetben adtunk korlátozott véleményt. A 2011. évre vonatkozó zárszámadási ellenőrzésünk keretében megvizsgáltuk a központi költségvetési szervek belső kontrollrendszerének kiépítését és működtetését. Ebben kiemelten foglalkoztunk a számviteli szabályozásokkal, a humán erőforrás képzettségével is. Tapasztalataink összességében pozitívak voltak. Az intézmények rendelkeztek a megfelelő szabályzatokkal, azokat betartották, a humán erőforrás képzettsége megfelelő volt.
Hogyan látja a költségvetési területen közreműködő könyvvizsgálók munkáját, e tekintetben a könyvvizsgálók szerepének növelését vagy inkább szűkítését tartja szakmailag indokoltnak?
A kérdés alapvetően nem tartozik az ÁSZ hatáskörébe, ugyanakkor azt el kell mondjam, hogy a központi intézmények közül a társadalombiztosítási és az elkülönített állami pénzalapoknál, valamint az önkormányzatoknál 2011-ig kötelező volt a könyvvizsgálat. Ezekben az esetekben az ÁSZ módszertanát kellett alkalmazni, az eredményeket pedig az ÁSZ ellenőrizte és fogadta el. A kötelező könyvvizsgálat megszűntével többletfeladatok hárulnak az ÁSZ-ra ezen intézmények ellenőrzésénél. Fontos törekvésünk, hogy a különböző módszertanok a nemzetközi sztenderdeknek való megfelelőség jegyében közeledjenek egymáshoz. Ennek érdekében az Állami Számvevőszék a Magyar Könyvvizsgálói Kamarával a módszertanok fejlesztési irányainak meghatározása céljával megállapodást kötött. Az ÁSZ-nál is számos okleveles könyvvizsgáló számvevő dolgozik. Ettől függetlenül az ÁSZ több ellenőrzésében is foglalkoztat külső szakértőként könyvvizsgálókat, akiknek természetesen az ÁSZ nemzetközi sztenderdeknek megfelelő módszertanát kell alkalmazniuk az ellenőrzések során.
Domokos László
elnök, Állami Számvevőszék
VÉGZETTSÉG
1988 okleveles közgazda,
1991 szakközgazdász-diploma
SZAKMAI TAPASZTALAT
1990-1994 alpolgármester, Békéscsaba Megyei Jogú Város
1998-2002 és 2006-2010 elnök, Békés Megyei Önkormányzat
1998-2010 országgyűlési képviselő
1999-2001 tag, Országgyűlés gazdasági bizottsága
2002-2006 alelnök, Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottsága
2006-2010 alelnök, Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottsága
2010- elnök, Állami Számvevőszék
2011- tag, Költségvetési Tanács
KÖZÉLETI MEGBÍZATÁSOK
2010- elnök, Magyar Pénzügyi- Gazdasági Ellenőrök Közhasznú Egyesülete
2010- elnök, Pénzügyi Szemle közpénzügyi folyóirat szerkesztőbizottsága