MINDENNEK AZ ÉRTÉKREND AZ ALAPJA, ARRA LEHET ÉPÍTENI - Interjú Biró Ferenccel

Korábbi munkatapasztalatait ho­gyan tudja kamatoztatni az Integ­ritás Hatóság élén? Mennyire ha­sonlíthatók össze a korábbi feladat­körei az Integritás Hatóság elnöki feladataival?

– Szakember vagyok. Húsz éve fog­lalkozom részben közbeszerzésekhez kapcsolódó vizsgálatokkal, részben pe­dig azzal, hogyan lehet vállalati rend­szereket átláthatóvá, tisztává, ellenőriz­hetővé tenni, és hogyan lehet kiszűrni a visszaéléseket. Ez az új pozíciómban maximálisan használható.

Különbség leginkább a társadalmi ha­tásban van. Arra kaptam, kaptunk fel­hatalmazást, hogy az EU-s támogatá­sok minden eurócentje a magyar em­berek érdekében és hatékonyan legyen befektetve. Ebben a hatóságnak döntő szerepe lehet, hiszen mi rendszert épí­tünk és modelleket állítunk fel, amelyek a szakemberek tudásával együtt rend­szerszinten is tudnak hatni.

Emellett az, ami nekem személy sze­rint fontos, hogy társadalmi edukációt folytathassunk. Ez hosszú távon előse­gítheti, hogy fel tudjon nőni egy helyes értékrendet magáénak mondható gene­ráció, amelyik konrétan nem hajlandó részt venni etikátlan tranzakciókban.

Abban bízom tehát, hogy az Integritás Hatóság az én vezetésemmel képes lesz érdemi kultúraváltást is elősegíteni akár csak arra, hogy mederbe szorítson bizo­nyos nem kívánt viselkedési formákat.

Hogy néz ki a hatóság szervezete, a ter­vezett létszámmal dolgoznak-e?

– A törvény határozza meg a felada­tunkat, nekem ehhez kell csapatot épí­tenem. Az Integritás Hatóság egy elit alakulat lesz. Felkészült vezetőkkel, ta­pasztalt és elszánt munkatársakkal, akik mindannyian ugyanazt a célt látják ma­guk előtt – a tisztább közéletet. A leg­jobb emberekre van szükségünk, aki­ket meg is kell fizetnünk a szaktudásu­kért (az EB külön kérése volt, hogy ne csak a közigazgatási besorolás szerint fizethessünk).

Hogy hányan leszünk, azt egészen pontosan csak a szervezetépítés végén lehet majd megmondani. Minél többet tudunk automatizálni a feladatokból, an­nál kevesebben. Én alapvetően egy gyor­san reagálni tudó, rugalmasan működő hatóságot szeretnék, nagyjából 100-120 fővel. 2023 első negyedévének végére igyekszünk teljes létszámmal felállni.

A kollégáit, akikkel szeretne együtt dolgozni, ön választotta-e ki? Milyen szempontok voltak a kiválasztás során?

– Az első hetekben főleg én hívtam embereket, többeket a korábbi kollégáim közül, vagy máshonnan, a versenyszfé­rából kerestem meg. Eddig elsősorban a működést segítő vezetőket kellett meg­találni – de most már az egyéb feladat­köröknél tartunk. Már több mint 200 pályázat érkezett be hozzánk.

A szakmai kiválóság mellett az elkö­telezettség, a helyes értékrend is fontos. A vezetőket is ez alapján választottam ki: karrierjük csúcsán lévő, feddhetet­len kollégákat kerestem, akik csapatjá­tékosok, és hajlandók a hazájukért akár személyes áldozatot is hozni, ha a szük­ség úgy hozná. Fontos, hogy mindenki magáénak érezze azt az ügyet, amiért a hatóság harcol. Ha ez mind megvan a csapatban, akkor könnyű rugalma­san együtt dolgozni. De mindennek az értékrend az alapja, arra lehet építeni.

Hogy kerülnek a hatósághoz az ügyek?

– Többféleképpen kerülhet egy ügy a hatóság látókörébe. Lehet közérdekű be­jelentést tenni, ezzel a hatóságnak foglal­koznia kell. Az eddigi tapasztalatok alap­ján ezek között vannak nehezen komolyan vehetők, vannak olyanok, amelyek nem tartoznak a hatóság hatókörébe, és olya­nok is, amelyek elévültek. És természe­tesen jönnek olyan ügyek is, amelyekkel ténylegesen tud foglalkozni a hatóság, ezt már most is megteszi. A másik lehetőség, ahogy ügyek kerülnek a hatóság elé, ab­ból fakad, hogy törvényileg kötelesek va­gyunk saját kockázatértékelést folytatni.

A hatóságnak emellett egyébként sok­féle feladata van, nem csak ügyeket ke­zel vagy vizsgál. Van közigazgatási ha­tósági feladata, mér közszféra-integri­tást, mér közbeszerzés-koncentrációt. Ez egy átfogó, általános képet fog fes­teni a magyarországi helyzetről min­denféle értelemben.

Hogyan tudná leírni a szervezet fel­adatkörét? Mit jelent, hogy az IH autonóm szerv?

– Az autonómia nagyon fontos kér­dés. Elsősorban azt, hogy függetlenül tud működni, azaz senki nem szól bele a dolgába. Két irányba tartozunk en­nek érdekében felelősséggel: egyrészt a magyar Országgyűlésnek, másrészt – éppen a függetlenségünk minél egyér­telműbb garantálása érdekében – az Európai Bizottságnak. Éves jelenté­sünket is mindkét irányba el kell kül­denünk.

Most az első számú kötelessége a hatóságnak az lesz, hogy azoknak az EU-s pénzeknek, amelyek most rendel­kezésre állnak majd, minden egyes eurócentje célhoz kötötten és szabályosan le­gyen elköltve. A már említett saját koc­kázatelemzésünket is el kell indítanunk. Ha ebből kijönnek akár egyes ügyletek, akár teljes iparágak, akkor ezekkel a ha­tóság foglalkozni fog.

Az én megbízásom hat évre szól, nem vagyok újraválasztható. Alapokat fekte­tek le, amelyekre az utánam jövők biz­tonsággal építhetnek.

Hogy zajlik most a munka?

– Rohamléptekben, de egyelőre szűkö­sek az erőforrásaink, hiszen még nincs itt mindenki, akire szükség van. Ráadásul hibrid hatóságot építünk, hiszen a ver­senyszférából érkező kollégák mellett az államigazgatásból is lesznek mun­katársaink. Nulláról kellett létrehozni a hatóságot, most vagyunk harmincan, és folyamatos a bővülés.

Most kötünk együttműködési megál­lapodásokat is az ügyészséggel, a NAV-val, a BEII-vel, az OLAF-fal, az OECD-vel, a GVH-val. Így lehet elkerülni a szi­getszerű működést.

Már folytatunk érdemi ellenőrző te­vékenységet is, ezt elő is írja számunkra a törvény. Folyamatalapú, számszaki és tematikus támogatásokhoz kapcsolódó vizsgálatok is zajlanak akár saját jogon, akár a társszervek segítségével.

Milyen tapasztalataik vannak eddig?

– Van dolgunk bőven, ellátnak min­ket feladattal a bejelentők. Nem zárult még le vizsgálatunk, amint megtörté­nik, már többet tudok majd mondani.

Mikorra várhatók az első ellenőrzési tapasztalataik?

– Erre törvényi előírások vannak, a benyújtástól számított 30 napon belül döntenünk kell arról, hogy illetéke­sek vagyunk-e, és ha igen, haladékta­lanul megindítjuk a vizsgálatot. Véle­ményünk szerint az I. fél év végére az első ellenőrzési tapasztalatok összegez­hetők lesznek.

A hatóság ad majd ki ajánlásokat is, ezek az ellenőrzési tapasztalatokon fog­nak alapulni, és publikusak lesznek. Ajánlásokat fogalmazunk majd meg az irányító hatóságok és a támogatot­tak felé, adott esetben a piac egésze és a közbeszerzéseket kiírók felé.

Milyen célokat fogalmaztak meg az első évre?

– Fontos cél, hogy teljes létszámmal működő hatóság legyünk, amely eleget tud tenni a törvény által ránk rótt felada­toknak. Általános cél, hogy tevékenysé­günk eredményeképp ne utólag fussunk rosszul elköltött, illetéktelen zsebekbe kerülő pénzek után, hanem idejekorán, már a beszerzések és a támogatási prog­ramok kiírását követően közvetlenül is be tudjunk avatkozni. Ez már megelő­zésként is felfogható, és ehhez megvan­nak a kellő jogköreink is.

Mindezt pedig – a törvényi kereteket betartva – meg is kell mutatni. Átlát­ható, világos kommunikációra készü­lünk a közvélemény felé is, hogy min­denki tisztában legyen azzal, bizonyos dolgok elfogadhatatlanok.

Mik a távolabbi célkitűzései?

– Mi vagyunk talán az egyetlen olyan hatóság, amely azon dolgozik, hogy vé­gül ne legyen már dolga, és megszűnhes­sen... De a realitásoknál maradva: rész­ben egy a digitális lehetőségeket maxi­málisan kihasználó, aktív és proaktív hatóság működtetése a távlati cél. Év végéig big data elemzésekkel megyünk előre. Ha összeáll a nagy kép, akkor az Integritás Hatóságnak egy integrált rend­szere lesz, amely jobban, precízen dol­gozik majd a vizsgálók és elemzők keze alá. Valós időben működő monitoring­rendszert építünk így, amely lényegében élőben, folyamatosan tudja elemezni a különböző kiírásokat, folyamatokat.

Részben pedig egy edukációs érte­lemben is működő szervezetet építünk, amely segít megértetni minden szerep­lővel – minden egyes állampolgárral –, hogy a korrupció rossz, mindenkinek csak kárt okoz, és ha az egyes emberek nemet mondanak rá, akkor végül – ha nem is fog teljesen megszűnni, de – ér­demben visszaszorul.

Célként, személyes célként – ha tet­szik álomként vagy aspirációként – azt fogalmaztam meg, hogy hat év múlva, amikor lejár a mandátumom, másképp nézzenek Magyarországra. Bárki is képviseli Magyarországot, amikor azt mondja, hogy ez egy transz­parens, tiszta ország, akkor ne legyen senki a közönségben, aki felhúzza a szemöldökét.

Mi a legnagyobb kihívás most az In­tegritás Hatóság számára?

– Hogy egyszerre sok mindent kell csinálni. Szervezetet építeni, folyama­tokat és együttműködéseket kialakítani, kezelni a bejelentéseket, vizsgálatokat folytatni – hogy csak néhányat említ­sek. A kondicionalitási eljárásban van­nak szupermérföldkövek, amelyekhez a hatóságnak is érdemben hozzá kell já­rulnia, és nagyon sok múlik rajta. Ez­zel kapcsolatosan az Európai Bizottság is figyelemmel kíséri a hatóság műkö­dését. A Korrupcióellenes Munkacso­portnak március 15-ig ki kell adnia az első jelentését, ebben támogatást nyúj­tunk. A hatóságnak pedig a MAPS 4. pillérén alapuló elemzést el kell végezni március 31-ig.

Ezzel párhuzamosan folytatjuk a sa­ját kockázatelemzésünket is, és rea­gálnuk kell a hozzánk beérkező beje­lentésekre is. A bejelentések 20 száza­léka tartalmaz körülbelül olyan érdemi információt, amellyel foglalkoznunk kell. Ez arányait tekintve nagyon magas. A versenyszférából származó tapaszta­lataim alapján egy-két százalék szokott lenni az érdemi bejelentések aránya.

Ezeknek a szűrése mennyi időt vesz igénybe?

– Az első folyamat, amit felépítet­tünk, az volt, hogy egy bejelentést ho­gyan kell kezelni.

Amikor valamilyen csatornán beérke­zik a bejelentés, akkor megvizsgáljuk, mennyire megalapozott, és van-e ható­körünk foglalkozni vele, például érint-e ténylegesen EU-s forrásokat, vagy vala­melyik társszerv folytat-e ez ügyben el­járást, zajlik a szervek közötti egyezte­tés, és ha ez mind megtörtént, és az az eredménye, hogy a hatóságnak el kell járnia, akkor a hatóság elkezdi a saját vizsgálatát.

NÉVJEGY

Nős, két gyermek édesapja
1998-ban diplomázott az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskolán
1998-tól 2004-ig a KPMG-nél volt könyvvizsgálati munkatárs, először Magyarországon, majd Németországban (Frankfurt am Main)
2004-től 2006-ig az Avery Dennison Corporationnál belső ellenőr­ként dolgozott ( EMEA & US területen)
2006–2007 között a Brystol Myers Squibbnél volt compliance officer
2007–2020-ig az EY-nél dolgozott, 2012- től cégtárs
2020-tól 2022-ig a PwC CEE régiójának cégtársa
2022 novembertől az Integritás Hatóság elnöke