Egy kis- és középvállalkozásnak (a továbbiakban: kkv) minősülő adózó gazdasági életútjában a beruházások kiemelkedően fontosak, mivel ezek teremtik meg a növekedés, fejlődés lehetőségét. A beruházásokhoz kapcsolódó adóalap-, illetve adókedvezményeket a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) részletezi.
Az egyik ilyen lehetséges kedvezmény a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti adóalap-csökkentő tétel, mely „az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetésváltoztatás, átalakítás értéke, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értéke, figyelemmel a (11)–(12) bekezdésben foglaltakra”.
A kkv-beruházási kedvezmény igénybevételéhez számos feltételnek kell megfelelni. Az adóalap-kedvezmény alapvetően új, korábban még használatba nem vett beruházások esetén vehető igénybe. A beruházás fogalmát a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. § (4) bekezdés 7. pontjának rendelkezései szerint kell értelmezni. Fontos továbbá, hogy a társaság az adóév végén kis- vagy középvállalkozásnak minősüljön, valamennyi tulajdonosa magánszemély (ideértve az MRP-t is) legyen. További előírás, hogy a kedvezménynél figyelembe vett eszközöket az adózónak a következő négy évben használatba kell vennie, és azokat nem idegenítheti el, nem adhatja át juttatásként, nem értékesítheti, nem apportálhatja, térítés nélkül nem adhatja át, mert ezekben az esetekben a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés u) pontjára figyelemmel a kedvezmény kétszeresét kell visszafizetni (azaz adóalap-növelő tételként figyelembe venni).
TIPIKUSAN ELŐFORDULÓ HIBÁK
Ha a revízió feltárja, hogy a felsorolt feltételek valamelyike nem áll fenn, vagy az eszközt négy éven belül elidegenítették, akkor az adóalap-csökkentő tétel nem megfelelő alkalmazása társasági adónemben adókülönbözet-megállapítást eredményez egy ellenőrzés során.
A fentiek alapján tipikusan előforduló hibát vétett az a kft., amely 2020. évi adózás előtti eredményét 9 751 000 forinttal csökkentette a Tao tv. 7. § (1) bekezdésének zs) pontja alapján, viszont figyelmen kívül hagyta a (11) bekezdés a) pontjának azon feltételét, mely szerint az adózó a szóban forgó adóalap-csökkentő tételt abban az adóévben alkalmazhatja, amely adóév egészében valamennyi tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa) az adózón kívül kizárólag magánszemély. Az adózó esetében nem teljesültek a (11) bekezdés a) pontjában foglaltak, ugyanis tagjai a vizsgált időszakban egy magánszemély, illetve egy másik kft. voltak, így a társaság adózás előtti eredményét az ellenőrzés 9 751 000 forinttal megnövelte.
Egy másik esetben a kizárólag magánszemély tagokból álló zrt. 2018. november 1-jén alakult meg egy kft. jogutódaként. A zrt. a vizsgált 2020. évben értékesítette a tulajdonában lévő személygépkocsit, melynek a bekerülési értéke a tárgyieszköz-nyilvántartó lap alapján 2 975 827 forint volt a jogutódlást követően. Az adóhatósági nyilvántartás szerint az értékesített gépkocsi első tulajdonosa 2016. április 19-től az adózó jogelődje volt. A vizsgált zrt. által rendelkezésre bocsátott iratanyag szerint a jogelőd kft. az eszközre vonatkozóan 2016. évben a Tao. tv. 7. § (1) bekezdésének zs) pontja alapján adóalap-csökkentést vett igénybe 5 994 354 forint összegben. A fenti esetben a Tao tv. 8. § (1) bekezdés u) pont ud) alpont szerinti elidegenítésre vonatkozó korrekciós tételek alkalmazásának volt helye, mely kimondja, hogy az adózás előtti eredményt növeli azon beruházás, szellemi termék bekerülési értékéből az adózás előtti eredmény csökkentéseként a 7. § (1) bekezdés zs) pontja alapján elszámolt összeg kétszerese, amely beruházást, szellemi terméket, vagy amely beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig elidegenít (juttatásként átad, értékesít, apportál, térítés nélkül átad, valamint pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszközt a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt visszaad), az elidegenítés adóévéről készített bevallásban.
Az adózó amiatt, hogy az üzembe helyezett tárgyi eszközt az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig értékesítette, a 2020. évi társaságiadó-alap megállapítása során az adózás előtti eredmény növeléseként 5 952 000 forintot szerepeltetett (a jogutódlást követő 2 975 827 forint bekerülési érték kétszeresét) a társaságiadó-bevallásában.
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 12. § (1)–(2) bekezdései értelmében a törvény eltérő rendelkezése hiányában az adózó polgári jog szabályai szerinti jogutódját megilletik mindazon jogok, amelyek a jogelődöt megillették, továbbá terhelik a jogelőd által nem teljesített kötelezettségek, a jogutódlással szerzett vagyonnal arányosan. Az adóhatóság a jogutódnál a jogutódlást megelőző időszakra vonatkozó törvényi feltételek fennállásának vizsgálatát a jogelőd adózó előéletére is kiterjedően, a jogelőd magatartását is értékelve végzi. Az adózó az adóalap-növelő tétel összegét helytelenül határozta meg, tekintettel arra, hogy a jogelődnél a bekerülési érték 5 994 354 forint volt. Ennek megfelelően az ellenőrzés a jogelődnél kimutatott bekerülési érték (5 994 354 forint) kétszeresének, illetve az adózó által figyelembe vett, a jogutódlást követő bekerülési érték (2 975 827 forint) kétszeresének különbözete alapján 6 037 000 forinttal megnövelte a társasági adó alapját. A megállapítás kihatásaként a társaságiadó-alap 2020. évben 6 037 000 forinttal nőtt, mely után 543 000 forint társaságiadó-különbözetet állapítottak meg az adózó terhére.
A következő esetben egy társaság a csomagológép beszerezése után szintén a Tao. tv. 7. § (1) bekezdésének zs) pontja szerinti adóalap-csökkentést szerepeltetett társaságiadó-bevallásában 11 500 000 forint összegben. Az ellenőrzés megállapította, hogy a társaság részére értékesített csomagológép az adásvételi szerződés alapján használt volt, a számlán szereplő gépet az értékesítő által végzett átalakítást követően már más típusúként értékesítették, mint ahogy az az eredetének igazolásául átadott adásvételi szerződésen szerepelt. Az ellenőrzés szerint nem életszerű, hogy az eredeti beszerzés és az újbóli értékesítés között eltelt idő – közel 9 év – alatt a gép erkölcsi és fizikai avulására is tekintettel a gép új és más típusú eszköznek lenne tekinthető, még akkor sem, ha az adózó állítása szerint különböző anyagok, alkatrészek beépítésével átalakította azt.
A jogorvoslati eljárás során a másodfokú adóhatóság döntésében rögzítette, hogy „a korábban még használatba nem vett” fordulat teljesen új gépet feltételez, amelynek értelemszerűen a használt gép átalakításából létrehozott gépek, berendezések sem felelnek meg. Az adóalap-csökkentő tétel igénybevételének feltételét ugyanis az adózó által hivatkozott – igazoltan használtan vásárolt – gép átalakítása nem meríti ki. Ennek megfelelően jogszerűen járt el az elsőfokú adóhatóság, mikor az adózó társaságiadó-alapját 11 500 000 forinttal megnövelte.