ADÓALAP-KORREKCIÓS TÉTELEK – KKV-KEDVEZMÉNY IGÉNYBEVÉTELÉNEK FELTÉTELEI ÉS LEHETSÉGES SZANKCIÓI

/ 2023. áprilisi lapszám
ADÓALAP-KORREKCIÓS TÉTELEK – KKV-KEDVEZMÉNY IGÉNYBEVÉTELÉNEK FELTÉTELEI ÉS LEHETSÉGES SZANKCIÓI

Egy kis- és középvállalkozásnak (a továbbiakban: kkv) minősülő adózó gazdasági életútjában a beruházások kiemelkedően fontosak, mivel ezek teremtik meg a növekedés, fejlődés lehetőségét. A beruházásokhoz kapcsolódó adóalap-, illetve adókedvezményeket a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) részletezi.

Az egyik ilyen lehetséges kedvezmény a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja sze­rinti adóalap-csökkentő tétel, mely „az adóév utolsó napján kis- és középvállal­kozásnak minősülő adózónál a koráb­ban még használatba nem vett ingatlan, valamint a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adó­évi felújítás, bővítés, rendeltetésváltoz­tatás, átalakítás értéke, valamint az im­materiális javak között az adóévben ál­lományba vett, korábban még haszná­latba nem vett szoftvertermékek felhasz­nálási joga, szellemi termék bekerülési értéke, figyelemmel a (11)–(12) bekez­désben foglaltakra”.

A kkv-beruházási kedvezmény igény­bevételéhez számos feltételnek kell meg­felelni. Az adóalap-kedvezmény alapve­tően új, korábban még használatba nem vett beruházások esetén vehető igénybe. A beruházás fogalmát a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. § (4) bekezdés 7. pontjának ren­delkezései szerint kell értelmezni. Fontos továbbá, hogy a társaság az adóév végén kis- vagy középvállalkozásnak minősül­jön, valamennyi tulajdonosa magánsze­mély (ideértve az MRP-t is) legyen. To­vábbi előírás, hogy a kedvezménynél fi­gyelembe vett eszközöket az adózónak a következő négy évben használatba kell vennie, és azokat nem idegenítheti el, nem adhatja át juttatásként, nem ér­tékesítheti, nem apportálhatja, térí­tés nélkül nem adhatja át, mert ezek­ben az esetekben a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés u) pontjára figyelemmel a kedvezmény kétszeresét kell visszafi­zetni (azaz adóalap-növelő tételként fi­gyelembe venni).

TIPIKUSAN ELŐFORDULÓ HIBÁK

Ha a revízió feltárja, hogy a felsorolt fel­tételek valamelyike nem áll fenn, vagy az eszközt négy éven belül elidegení­tették, akkor az adóalap-csökkentő té­tel nem megfelelő alkalmazása társasági adónemben adókülönbözet-megállapí­tást eredményez egy ellenőrzés során.

A fentiek alapján tipikusan előfor­duló hibát vétett az a kft., amely 2020. évi adózás előtti eredményét 9 751 000 forinttal csökkentette a Tao tv. 7. § (1) bekezdésének zs) pontja alapján, vi­szont figyelmen kívül hagyta a (11) bekezdés a) pontjának azon feltételét, mely szerint az adózó a szóban forgó adóalap-csökkentő tételt abban az adó­évben alkalmazhatja, amely adóév egészében valamennyi tagja (részvé­nyese, üzletrész-tulajdonosa) az adó­zón kívül kizárólag magánszemély. Az adózó esetében nem teljesültek a (11) bekezdés a) pontjában foglaltak, ugyanis tagjai a vizsgált időszakban egy magánszemély, illetve egy másik kft. voltak, így a társaság adózás előtti eredményét az ellenőrzés 9 751 000 forinttal megnövelte.

Egy másik esetben a kizárólag magán­személy tagokból álló zrt. 2018. novem­ber 1-jén alakult meg egy kft. jogutóda­ként. A zrt. a vizsgált 2020. évben ér­tékesítette a tulajdonában lévő személy­gépkocsit, melynek a bekerülési értéke a tárgyieszköz-nyilvántartó lap alapján 2 975 827 forint volt a jogutódlást kö­vetően. Az adóhatósági nyilvántartás szerint az értékesített gépkocsi első tu­lajdonosa 2016. április 19-től az adózó jogelődje volt. A vizsgált zrt. által ren­delkezésre bocsátott iratanyag szerint a jogelőd kft. az eszközre vonatkozóan 2016. évben a Tao. tv. 7. § (1) bekezdé­sének zs) pontja alapján adóalap-csök­kentést vett igénybe 5 994 354 forint ös­szegben. A fenti esetben a Tao tv. 8. § (1) bekezdés u) pont ud) alpont szerinti elidegenítésre vonatkozó korrekciós té­telek alkalmazásának volt helye, mely kimondja, hogy az adózás előtti ered­ményt növeli azon beruházás, szellemi termék bekerülési értékéből az adózás előtti eredmény csökkentéseként a 7. § (1) bekezdés zs) pontja alapján elszá­molt összeg kétszerese, amely beruhá­zást, szellemi terméket, vagy amely be­ruházás alapján üzembe helyezett tár­gyi eszközt az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét kö­vető negyedik adóév végéig elidegenít (juttatásként átad, értékesít, apportál, térítés nélkül átad, valamint pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel, ha­lasztott fizetéssel átvett eszközt a szer­ződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt visszaad), az elide­genítés adóévéről készített bevallásban.

Az adózó amiatt, hogy az üzembe he­lyezett tárgyi eszközt az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét kö­vető negyedik adóév végéig értékesítette, a 2020. évi társaságiadó-alap megálla­pítása során az adózás előtti eredmény növeléseként 5 952 000 forintot szere­peltetett (a jogutódlást követő 2 975 827 forint bekerülési érték kétszeresét) a tár­saságiadó-bevallásában.

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 12. § (1)–(2) be­kezdései értelmében a törvény eltérő ren­delkezése hiányában az adózó polgári jog szabályai szerinti jogutódját megil­letik mindazon jogok, amelyek a jogelő­döt megillették, továbbá terhelik a jog­előd által nem teljesített kötelezettségek, a jogutódlással szerzett vagyonnal ará­nyosan. Az adóhatóság a jogutódnál a jogutódlást megelőző időszakra vonat­kozó törvényi feltételek fennállásának vizsgálatát a jogelőd adózó előéletére is kiterjedően, a jogelőd magatartását is ér­tékelve végzi. Az adózó az adóalap-nö­velő tétel összegét helytelenül határozta meg, tekintettel arra, hogy a jogelőd­nél a bekerülési érték 5 994 354 forint volt. Ennek megfelelően az ellenőrzés a jogelődnél kimutatott bekerülési ér­ték (5 994 354 forint) kétszeresének, illetve az adózó által figyelembe vett, a jogutódlást követő bekerülési érték (2 975 827 forint) kétszeresének kü­lönbözete alapján 6 037 000 forinttal megnövelte a társasági adó alapját. A megállapítás kihatásaként a társasá­giadó-alap 2020. évben 6 037 000 fo­rinttal nőtt, mely után 543 000 forint társaságiadó-különbözetet állapítot­tak meg az adózó terhére.

A következő esetben egy társaság a csomagológép beszerezése után szin­tén a Tao. tv. 7. § (1) bekezdésének zs) pontja szerinti adóalap-csökken­tést szerepeltetett társaságiadó-beval­lásában 11 500 000 forint összegben. Az ellenőrzés megállapította, hogy a társaság részére értékesített csomago­lógép az adásvételi szerződés alapján használt volt, a számlán szereplő gépet az értékesítő által végzett átalakítást követően már más típusúként értéke­sítették, mint ahogy az az eredetének igazolásául átadott adásvételi szerző­désen szerepelt. Az ellenőrzés szerint nem életszerű, hogy az eredeti beszer­zés és az újbóli értékesítés között el­telt idő – közel 9 év – alatt a gép er­kölcsi és fizikai avulására is tekintet­tel a gép új és más típusú eszköznek lenne tekinthető, még akkor sem, ha az adózó állítása szerint különböző anyagok, alkatrészek beépítésével át­alakította azt.

A jogorvoslati eljárás során a má­sodfokú adóhatóság döntésében rög­zítette, hogy „a korábban még hasz­nálatba nem vett” fordulat teljesen új gépet feltételez, amelynek értelemsze­rűen a használt gép átalakításából lét­rehozott gépek, berendezések sem fe­lelnek meg. Az adóalap-csökkentő té­tel igénybevételének feltételét ugyanis az adózó által hivatkozott – igazoltan használtan vásárolt – gép átalakítása nem meríti ki. Ennek megfelelően jog­szerűen járt el az elsőfokú adóhatóság, mikor az adózó társaságiadó-alapját 11 500 000 forinttal megnövelte.