ÚJRAHASZNOSÍTOTT ADATOK - Interjú Sors Lászlóval, a NAV vezetőjével

– Nemrégiben online évértékelőt tartott a NAV, ahol ön virtuális háttér előtt mutatta be az eredményeket. Értelmez­hetjük ezt a látványos megjelenést a di­gitális adóztatás szimbólumaként is?

– A megjelenés magában hordozza a gondolkodásmódot. Ha modern a megje­lenés, mi magunk is elhisszük, hogy nap­rakészek vagyunk. Komolyra fordítva a szót, a digitalizáció valóban az egyik leg­fontosabb eszköz a kezünkben. Ez nem is lehet másképp egy olyan szervezet eseté­ben, amelyik az ország egyik legjelentő­sebb adatvagyonával rendelkezik. Márpe­dig az adat – ellentétben más vagyontár­gyakkal – attól lesz egyre értékesebb, ha használják. Minél több funkcióban jele­nik meg egy adat, annál tisztább, frissebb lesz. Ma már nemcsak az a cél, hogy mi­nél többet tudjunk a gazdaság szereplőiről, hanem az is, hogy minél inkább kiszol­gáljuk őket. Ezzel párhuzamosan pedig a teljes állam- és közigazgatás számára is helytálló információkat közvetítsünk. Mindennek az alapja és minősége azon múlik, mit tudunk kezdeni a hozzánk be­ömlő és rövid időn belül akár a végtelen­ségig hatványozódó adatmennyiséggel.

– Biztosan kell egy rendezőelv, egy szisztéma, ami meghatározza a több petabyte-nyi adat hasznosítását. Meg­fogalmazható egyszerűen, hogy mi az informatikai fejlesztések célja?

– A cél, hogy egy adathoz minél több szerepet tudjunk rendelni. Ha már nálunk van, akkor annak legyen haszna az adó­bevételek kockázatának feltérképezésé­ben, a különböző források összehasonlí­tásában, az adózói életút nyomon köve­tésében, az adózás könnyítését szolgáló bevallási ajánlatok összeállításában és a közigazgatás más szereplőinek munkájá­ban, illetve a gazdaság állapotát tükröző statisztikákban. Ahhoz, hogy ezt mind meg tudjuk valósítani, a belső folyama­tokat is alkalmassá kell tennünk a külön­böző funkciók működtetésére, munkatár­sainkat ki kell képeznünk az új rendsze­rek használatára és a digitális üzenetek dekódolására. Bár ezzel a tempóval, amit a fejlesztésekkel diktálunk, nemzetközi szinten is felhívtuk magunkra a figyel­met, azt kell mondanom, mindennapos éberséget és szünet nélküli munkát je­lent a rendszerek üzembiztonsága és ez­zel párhuzamos fejlesztése. Egyébként van egyfajta jó értelemben vett versengés az adóhivatalok nemzetközi porondján: mindenki igyekszik megmutatni, hogy mennyire fejlettek a rendszerei, milyen új­donságokkal képes előállni az adóztatás­ban. Szerénytelenség nélkül állíthatom: a magyar adó- és vámhivatal jelen pilla­natban az élvonalba tartozik. Lehet, hogy a mi digitalizációs megoldásaink egy kis­vállalkozás számára túl dinamikus tem­póban fejlődnek, de nem győzöm ennek kapcsán mindig hangsúlyozni, hogy ez a világ tempója, amit a mai viszonyok között már nekünk is követnünk kell.

– Ugyancsak visszautalnék az évér­tékelőre, ahol erre az évre is tekinté­lyes fejlesztési programot mutatott be. Az egyik markáns elem az úgynevezett eÁFA, amely lényegében áfabevallást készít a cégek helyett. Valóban képes a NAV ma már erre?

– Nem pontosan ez a rendszer leírása, hiszen egy áfabevallást olyan tényezők is befolyásolnak, amelyekről a NAV-nál nem lehet adat. Tehát arra vagyunk ké­pesek, hogy a számtalan forrásból ér­kező adatokat „újrahasznosítsuk”, és a megfelelő válogatás után ajánlatot te­gyünk az adott cégnek, vállalkozás­nak áfabevallása tartalmára, amely az általunk ismert adatokból áll. Nagyon fontos azt megérteni, azzal, hogy az adóhivatal a saját adataiból rendsze­rezetten, áfaalanyra bontva összeállít egy áfabevallási ajánlatot, nem veszi le az adózókról a szabályos és teljes körű bevallás felelősségét. Magyarországon – bármilyen digitális újítással áll is elő a hivatal – továbbra is az önadózás a köz­teherviselés alapja.

– Csak az Online Számla rendszer napi kétmillió új adatot jelent. Nyil­ván ehhez még hozzá kell adni más forrásokat is, például az online pénz­tárgépek „üzeneteit”. Hogy lesz ezek­ből áfabevallási ajánlat?

– Először fel kellett mérni azt az adat­halmazt, ami az áfabevallás felöltéséhez szükséges. Másodszor meg kellett találni a módját annak, miként gyűjthetők be a szükséges adatok közül azok, amelyek hiányoznak. Az adatok, illetve adatkörök megléte mellett ki kellett találni azt az üzleti logikát, amely a különböző adat­bázisokból összegyűjtött információkat rendezi a bevallási adattatalomnak meg­felelően, és nem utolsósorban az analitika sértetlenségéről is gondoskodni kellett.

– Az áfabevallások érzékeny pontja egyebek mellett az áfalevonás jogsze­rűsége. Innentől fogva megszűnik az ebben rejlő rizikó?

– Költségvetési szempontból a rizikó már most is jóval kisebb, mint, mond­juk, tíz évvel ezelőtt. Mióta belelátunk a mindennapok számlamozgásaiba és ezek alapján fel tudjuk mérni, hogy mely ágazatokban és mely adózóknál kell ala­posabban megvizsgálni az áfalevonási gyakorlatot, jóval kisebb a visszaélések mozgástere. Ezt alátámasztja az is, hogy a beszedhető és befolyt áfa közötti rés, az áfarés már alig hét százalék, ami ki­mondottan jó arány még az unión belül is. Ugyanakkor az áfalevonási jogot to­vábbra is az adózók gyakorolják az áfa­törvény alapján. Ezt a NAV nem végez­heti el helyettük. Ezért is mondjuk azt, hogy az áfabevallás csak adózói, illetve könyvelői közreműködéssel lesz végle­ges. Ugyancsak ez a helyzet azoknak a gazdasági eseményeknek a beszámítá­sával, mint például a saját beruházások esetében, amelyekről nem kötelező szám­lát kibocsátani, és ezáltal számlaadat sem érkezik hozzánk ezekről. Mindez azt is jelenti, hogy az áfabevallási ter­vezetek minősége és pontossága nagy­ban függ attól, hogy a gazdasági szerep­lők mennyire pontos adattartalommal és mennyire korrekt formátumban teljesí­tik az adatszolgáltatást, illetve használ­ják a pénztárgépeket. Ehhez hozzá kell tennem, hogy a szándékos pontatlansá­gokat, mulasztásokat a rendszer „nem tűri el”, ha úgy tetszik, kidobja a gép, hogy hol kell bevetni az utólagos adó­ellenőrzést, sőt, ha indokolt, a bűnügyi szolgálat is bevethető. Hadd nyissak itt egy zárójelet! A NAV pénzügyi nyomo­zói már olyan IT-képességekkel rendel­keznek, amelyekkel alig néhányan a vi­lágon. Túl sokat nem mondhatok erről, de talán elég annyi, hogy a bűnözők is rengeteg digitális lábnyomot hagynak a kibertérben. Olyan jeleket, amelyeknek látszólag nincs jelentőségük. Csakhogy a sok látszólag lényegtelen, elrejtett vagy akár törölt, illetve töröltnek hitt informá­ció és adat, ha összekapcsolódik, kiad­hat egy olyan képet, amely már azono­síthatóvá és nyomon követhetővé teszi a mögöttük rejtőzködő személyt.

– A NAV digitális fejlesztéseivel kap­csolatban sokszor elhangzik, hogy ezek sikere attól is függ, hogy a gazdaság szereplői képesek-e ezeket szabálysze­rűen, hiba nélkül használni, azaz, hogy milyen fejlettségi szinten állnak saját rendszereik digitalizációjában. Számí­tanak-e ezen a téren arra, hogy a fel­használók nehézségekbe ütköznek?

– Számítanunk kell rá, ahogy ez az On­line Számla rendszernél is tapasztalható volt. Akkor ezt a tényezőt úgy orvosol­tuk, hogy átváltottunk a programfejlesz­tők nyelvére, megjelentünk a GitHubon, fejlesztői naplót működtetünk, állandó kapcsolatban állunk – mindenféle bürok­rácia nélkül – azokkal, akik az adózói oldal befogadási képességéért felelősek. Ez a partneri segítségbe fektetett energia most remélhetőleg másodszor is megtérül azzal, hogy aki az Online Számla rendszert használja, annak nem lesz idegen az eÁFA rendszere sem, mert ezek hasonló elveken működnek, a felhasználási algoritmusok között sok a hasonlóság. Sőt, a fejlesztési célok között szerepel az is, hogy a rendszerbe történő bejelentkezéshez kialakítjuk az úgynevezett SSO (Single Sign-On) szol­gáltatást. Ez egy webes, egyszeri beje­lentkezési módszer, amely olyan speci­ális formája a szoftveres azonosításnak, ami lehetővé teszi a felhasználó szá­mára, hogy belépéskor mindössze egy­szer azonosítsa magát, és ezután a rend­szer minden erőforrásához és szolgálta­tásához hozzáfér az ott beállított szerep­körnek megfelelően. Mindenesetre egy-egy újítás bevezetésekor az ügyfél-tájé­koztatásban is kiépítjük az új csatorná­kat, hogy aki megakad, az megtalálja a megoldást a honlapunkon, például a gyakori kérdésekre adott válaszokban, vagy közvetlenül a telefonos vagy akár személyes ügyfélszolgálaton.

– A rendszer filozófiája érthető, de beszéljünk a konkrétumokról is. Csak a leglényegesebbeket érintve, milyen funkciókat biztosít az eÁFA a cégek­nek? Mit látnak benne a rájuk vonat­kozó adatokból?

– Nemcsak az a kérdés, hogy mit lát­nak, hanem az is, hogy mi mindent tud­nak elvégezni az eÁFA-ban. Csak egy felsorolás: számlaadatok megtekintése, a számított adat módosításának alapjául szolgáló adat feltöltése, módosítása, törlése, a teljes számla és valamennyi számlaadat hozzáadása, hiányos szám­laadat esetén annak pótlása, számlaada­tok exportálása. Természetesen látják a számukra kiajánlott bevallási terve­zetet, azt módosíthatják, véglegesíthe­tik. Mindezeken túl a korábbi idősza­kokra vonatkozó, eÁFA-ban jóváhagyott áfabevallások lekérdezésére, a jóvá nem hagyott tervezetek lekérdezésére és az alapbevallás önellenőrzéssel történő helyesbítésére is alkalmas a rendszer. Ennél a fejlesztésnél is törekedtünk arra, mint az Online Számlánál, hogy ha már ezek az adatok egy elektronikus rendszerben, adózókra szabva léteznek, akkor ezt ne csak az adóhivatal, hanem maga a vállalkozás is hasznosíthassa saját ügyvitelében. Például számított áfaegyenleg vezetésére is lehetőséget ad a rendszer. Ez egy olyan szolgálta­tás, amellyel a felhasználó megtekint­heti az adott adómegállapítási időszak­ban számított befizetendő és levonásba helyezhető áfaösszegeket a tervezet aktuális adatai alapján. További szol­gáltatásként automatikus értesítések lehetőségét is biztosítjuk. Ugyan nem rögtön az induláskor, de terveink sze­rint később elérhető funkció lesz a be­fogadott számlákkal kapcsolatos levo­nási jog gyakorlásának határidő-figye­lése, az, hogy egy adott szállítói szám­lát a felhasználó legkésőbb meddig he­lyezhet levonásba. A rendszer az erre vonatkozó információt jelzi a felhasz­nálónak, az utolsó adómegállapítási időszakról, áfabevallásba helyezési le­hetőségről pedig figyelmeztetést küld. Kiegészítő szolgáltatásként szerepel a faktorálási szerződés csatolhatósága áfabevallási mellékletként, és a beval­lási adatexport. Lehetőség lesz auto­matikus szűrések beállítására. Például lesz olyan funkció, amellyel beállítható, ha egy vállalkozás egy másik vállalko­zástól érkező bizonyos típusú számlát minden hónapban levonásba akar he­lyezni. A megjelölés után már a megfe­lelő csoportban jelennek meg a szóban forgó számlák. A funkciók folyamatos bővítését tervezzük. Azért, hogy vala­mennyi adózói körnek megfelelő meg­oldást kínáljunk, a tervezet nemcsak a webes felületen lesz elérhető, hanem már dolgozunk a nagyvállalatok szá­mára vélhetően ősz végén induló ké­nyelmes gépi adat fel- és -letöltés le­hetőségén.

– Ha a két, legtöbbeket érintő be­vallásban létrejött az elektronikus bevallási tervezetek rendszere, akkor joggal merül fel a kérdés, fejlődhet-e odáig a hivatal, hogy minden adó­nemhez képes legyen bevallási terve­zetet készíteni?

– Műszaki értelemben nincs számos-sági korlát, ez inkább a szabályozási és a finanszírozási keretektől függ. Szakmailag minden bevalláskiajánlási rendszer létrehozásához a korábban említett folyamaton kell keresztül­menni. Ha az adatok rendelkezésre állnak, döntés kérdése, hogy hány adónemben kivitelezhető a fejlesztés és az üzembiztos működtetés. További feltétel az is, hogy a vállalkozásokat és az állampolgárokat segítenünk kell, hogy az őket érintő újításokkal, ha úgy tetszik, felhasználóként lépést tudjanak tartani.

NÉVJEGY

52 éves.

A Rendőrtiszti Főiskola bűnügyi szakán 1994-ben végzett, majd 1996-ban a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán vállalkozás szakirá­nyú szakközgazdász, 2001-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán jogász végzettséget szerzett.

A BRFK-nál és az ORFK-nál 1988 és 1996 között, az APEH Bűn­ügyi Igazgatóságánál 1999 és 2005 között dolgozott.

Jogi szakvizsgáját 2005-ben tette le, onnantól 2010-ig saját ügyvédi praxisában dolgozott, majd 2010-ben a Vám- és Pénzügyőrség bűn­ügyi főigazgatója lett, 2011-től a NAV bűnügyi elnökhelyettese.

A NAV vezetője 2018 óta.