Maximális szigorra és következetességre, de maximális partnerségre is törekszem. – interjú dr. Windisch Lászlóval, az Állami Számvevőszék elnökével.
– Mit tart az ÁSZ legfontosabb küldetésének, melyek a szervezet tevékenységének prioritásai?
– Ezt nem én, hanem az Alaptörvény határozza meg, miszerint az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb gazdasági és pénzügyi ellenőrző szerve. Az én célom az, hogy ezt a feladatát a legszélesebb körben, a legnagyobb hozzáértéssel el tudja ellátni az ÁSZ. Fontosnak tartom, hogy az ellenőrzött szervezetek minél inkább támaszkodhassanak a jelentéseinkre, érezzék azt, hogy az ellenőrzés értük is van. Maximális szigorra és következetességre, de maximális partnerségre is törekszem.
– Miben szeretne változtatni?
– Sokkal mélyebb vizsgálatokat fogunk végezni. A szabályalapú megközelítés, a szabályozottság vizsgálata is fontos, de én azt a jövőben inkább a vizsgálat beugró kérdésének tekintem, azt követi a működés, gazdálkodás valós és átfogó vizsgálata. Korábban a pénzügyi felügyelet élén álltam, szeretném a felügyeleti típusú ellenőrzés irányába is fejleszteni az ÁSZ kontrolltevékenységét. Ennek az a lényege, hogy szoros, sok adaton alapuló, folyamatos kockázatelemzést fogunk működtetni, és a gazdasági eseményekhez, döntésekhez, pénzügyi tranzakciókhoz időben a lehető legközelebb szeretnénk az ellenőrzést elvégezni. El szeretnék oda jutni, hogy például egy délelőtt a Kincstárból kiutalt tétel kapcsán már délután megkaphassa az adatbekérést az érintett intézmény, és akár néhány napon belül ki is tudjuk értékelni azt a folyamatot, amelynek a végén a pénz kiutalása megtörtént.
Nemcsak a módszertannak, hanem az ÁSZ szervezetének is meg kell újulnia. Nyáron lettem az ÁSZ elnöke, azóta teljesen átalakítottam a szervezeti struktúrát. Létrehoztam a meghatározott feladatokkal és így az azokhoz szükséges kompetenciacsokorral rendelkező igazgatóságokat. A polihisztorok kora sajnos lejárt, specialistákra van szükségünk, hogy mélységében is tudjuk ellenőrizni a ránk bízott területeket. Újra van állandó kinevezett felelőse a különböző témaköröknek, és ebben a felállásban olyan tapasztalat és tudás halmozódhat fel a számvevőknél, hogy tényleg elmondhatjuk majd, az adott témák legjobb szakértői dolgoznak nálunk.
– Az ÁSZ elnökeként mit tekint a költségvetési egyensúly legnagyobb kihívásának napjainkban?
– Nehéz időket élünk, sok olyan, az állami pénzügyekre ható kockázattal szembesülnek az államok, amelyekre kevés ráhatásuk van. A háború és az energiaárak nagymértékben befolyásolják az inflációt és a közvetlen kormányzati kiadásokat.
A legnagyobb kihívást az energiaárak ugrásszerű emelkedése jelenti. A magyar energiafelhasználás korábbi mennyiségével számolva az energiaárak emelkedése a magyar GDP 10 százalékát kitevő költségnövekedést okoz. A rezsicsökkentésen keresztül – és mint nagy intézményfenntartót is – nagyon „megüti” a központi költségvetést is az energiaár-emelkedés. Mivel az energia jelentős részét külföldről szerezzük be, ezért a drasztikusan megugró árak a folyó fizetési mérlegre is komoly negatív hatással vannak. Ez nyomást helyez az árfolyamra, a jegybank emelni kénytelen a kamatokat, ezzel nő a finanszírozás költsége, az állam kamatkiadásai megugranak, a romló árfolyam miatt gyengül a cserearány, tovább nő a fizetési mérleg deficitje. Sorolhatnám. Nehéz képlet. Én most fókuszba a fizetési mérleg javítását helyezném. Ehhez elsősorban az import csökkentésére lenne szükség, azaz az energiafelhasználás visszaszorítására. Minden intézkedés helyes, amely ebbe az irányba hat, és átgondolandók, amelyek az energiahordozók meggondolatlan felhasználását, akár pazarlását is engedhetik. Ilyen például a benzinársapka, ami nyilván jó a lakosság számára, de nem szorítja takarékos autóhasználatra az embereket, így az egyre növekvő gázolajimport tovább rontja a fizetési mérleg egyensúlyát.
– Milyen szerepet lát ebben az ÁSZ számára?
– A Költségvetési Tanács tagjaként is elsődlegesen a büdzsére vonatkozó adósságszabály betartását kell szem előtt tartanom. Ellenőrző szervként azt gondolom, hogy a szigorú és következetes ellenőrzés segíti az egyre szűkösebb források szabályos és hatékony elköltését. A költségvetési fegyelem minden korábbinál jobban felértékelődik az ilyen időszakokban.
– Miképp látja az elmúlt évek adópolitikai irányát?
– Azt is mondhatnánk, az elmúlt évtized az adócsökkentések évtizede volt. Sikerült olyan szerkezetű adórendszert kialakítani, amely amellett, hogy az EU-ban az egyik legnagyobb mértékű GDP-arányos adócsökkentést eredményezte, még a költségvetés stabilitását is biztosítani tudta, és ösztönözte a foglalkoztatást. A költségvetési hiány a Covid és a háború hatására lépte át a 3 százalékos plafont, de ez szinte minden EU-s országban szükségszerűen így történt, nem véletlenül függesztette fel az unió a maastrichti követelmények alkalmazását. Az idei év választási év is volt, sokan választási kiadásként neveznek szerintük felesleges kiadásokat, pl. a gyermeket nevelők szjavisszatérítését. Szerintem ez sokkal inkább a Covid miatti gazdasági visszaesés nehézségeinek kezelését volt hivatott szolgálni. Pozitívumként értékelem az adóbeszedés hatékonyságának jelentős növelését, a feketegazdaság visszaszorítását is. Az áfarés 2010-ben még 22,3 százalék volt, 2020-ra pedig 6,1 százalékra becsülik. A hatékonyságjavulás következtében 2022-ben közel 1000 milliárd forinttal több bevétele lesz a központi költségvetésnek ahhoz képest, mint ha az adóhatóság még mindig a 2010. évi hatékonysági szinten dolgozna. A kata ilyen erőteljes átalakítását nem biztos, hogy így csináltam volna. Egyébként is az egyszerűbb szabályozásban és az erős, hatékony ellenőrzésben hiszek. Szerintem kisebb módosításokkal és erős ellenőrzési jogkörökkel vissza lehetett volna szorítani a katába csomagolt fiktív foglalkoztatást. Amit egyébként az is ösztönzött, hogy 10 éve nem nyúlt a kormányzat az adó mértékéhez, ezzel a visszaéléssel megszerezhető adóelőny nagyon megnőtt.
– Mennyiben tudja hasznosítani új pozíciójában a korábbi adóhivatali, PM-es, illetve MNB-s tapasztalatait?
– Nagyon jól. Minél több ilyen jellegű hivatalban dolgoztam már, annál inkább azt gondolom, nagyon hasonlít ezen szervek munkája. Próbálunk minél több adatot szerezni az ellenőrzöttekről – KSH-ban a statisztikaiadat-szolgáltatásra kötelezettekről
–, azok alapján lehetőleg már az érintett bevonása nélkül próbálunk kockázati profilokat felállítani, kockázat alapján ellenőrzésre kiválasztani, majd egy minél gyorsabb ellenőrzési eljárással megállapítani, eltér-e az ellenőrzött gyakorlata a rá vonatkozó jogszabályoktól. Csak a NAV az adójogszabályokat, az MNB felügyelete a prudenciális szabályokat, az ÁSZ pedig például az államháztartási számvitelt és a hatékony közpénzfelhasználás követelményét kéri számon. Az alapok, a megközelítés, a logika ugyanaz. Ugyanazok a kihívások a digitalizáció, a hatékony adatvagyon-gazdálkodás vagy éppen a mesterséges intelligencia felhasználása terén is. Éppen ezért nagyon sokat tanulhatunk egymástól, szeretném is a hatékony tapasztalatcserét ösztönözni a már majdnem 2500 taggal rendelkező Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Egyesülete keretében, amelynek elnöke lettem.
– Mit gondol a könyvvizsgálók szerepéről az állami és önkormányzati szektorban, milyen új területeken lehetne a közreműködésükre számítani?
– A könyvvizsgálók az állami és önkormányzati szektorban is fontos szerepet töltenek be, és hozzájárulnak ahhoz, hogy e szektor pénzügyi és vagyoni helyzetéről a döntéshozók és a szakmai közvélemény is valós képet kapjon. Az ÁSZ nem versenytársnak, hanem partnernek tekinti őket. 2014-től a magyar államháztartásban egy új számviteli rendet vezettek be, amelynek a potenciális lehetőségeit a költségvetési döntéshozatal számszaki alátámasztásának megerősítésében még nem sikerült teljesen kihasználni. Ezen a területen is szeretnénk előrehaladást elérni, már csak azért is, mert az ÁSZ-nak törvényi kötelezettsége az államháztartás számviteli rendszerének értékelése. Azt gondolom, hogy ebben az érdekes szakmai kihívást jelentő feladatban jó együttműködés alakulhat ki a könyvvizsgálók és az ÁSZ számvevői között.
– Mi a véleménye legújabb korrupcióellenes intézkedésekről, a létrehozott új intézményi keretekről?
– A korrupció olyan, mint egy betegség, fontos, hogy védekezzünk ellene, és ha felüti a fejét, akkor próbáljuk meg megszüntetni. Ezért hasznosnak tartok minden olyan intézményt, amelyet a korrupció megelőzése, visszaszorítása érdekében hoznak létre. Az Integritás Hatóság egy nagyon erős jogkörökkel felruházott, autonóm államigazgatási szerv lesz, a kinevezett vezetők személye pedig biztosítja, hogy teljes mértékben be is fogja tölteni feladatát. A korrupció tényleges mérése helyett egyébként nemzetközi szervezetek leginkább a korrupcióval kapcsolatos vélekedéseket mérik. Érdekes, hogy miközben Magyarország nagyon komoly intézkedéseket hozott a korrupció megelőzése érdekében – például gyakorlatilag egyik napról a másikra megszüntette a hálapénz rendszerét –, a vélekedésekre alapozott nemzetközi indexben ez a javulás nem tükröződik. Azt remélem, hogy két, az Európai Bizottság elvárásainak minden tekintetben megfelelő intézmény (az Integritás Hatóság és a Korrupcióellenes Munkacsoport) felállítása hozzájárul majd a magyar korrupciós helyzet nemzetközi megítélésének javulásához is.
– Napjaink mindenkit foglalkoztató kérdése az infláció, az árak jelentős emelkedése, különösen az energiaárakat tekintve. Mennyiben érinti mindez az ÁSZ működését?
– Természetesen nekünk is nagyon komoly energiatakarékossági intézkedéseket kell hoznunk. Letekerjük a fűtést, spórolunk az árammal. Pénteki napra home office munkarendet rendeltem el, így 3 napra lejjebb tudjuk tekerni a termosztátot. Rendkívüli helyzetek rendkívüli megoldásokat kívánnak. Jelenleg úgy látjuk, hogy változatlan energiafelhasználási szint mellett mintegy 70–80 millió forintos többletkiadással kell számolnunk a tavalyihoz képest, amit ki fogunk gazdálkodni, illetve a takarékossági intézkedésekkel csökkenteni fogjuk ezt a költségnövekedést.
NÉVJEGY
1996- ban érettségizett a szentendrei Ferences Gimnáziumban
2002-ben végzett jogászként a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen
2003-ban közigazgatási, 2012-ben jogi szakvizsgát tett
2020-ban asztalos OKJ-s bizonyítványt szerzett
2002-től az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Észak-budapesti Igazgatóságának jogásza, 2003–2005 között osztályvezetője, 2005–2006 között főosztályvezetője
2007–2009-ig az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságának főosztályvezetője, 2009-től 2011-ig igazgatóhelyettese, 2009–2010 között elnöki biztos
2011–2013 között a Nemzetgazdasági Minisztérium Adó- és Vámigazgatási Főosztályának (2011. októbertől a nemzetgazdasági miniszter politikai főtanácsadójaként) főosztályvezetője
2013-ban a Magyar Nemzeti Bank Költségvetési Elemzések Igazgatóságának igazgatója
2013–2019 között a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke, a Monetáris Tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagja
2021-től 2022-ig a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese
2022 nyara óta az Állami Számvevőszék elnöke
2017-től a Magyar Közgazdasági Társaság Fenntarthatósági Szakosztály elnökségi tagja
2016–2019 között a Budapesti Corvinus Egyetem Konzisztóriumának tagja
2014- től a Magyar Pénzügyi és Gazdasági Ellenőrök Egyesülete (MPGE) elnökhelyettese, 2022-től elnöke