Példás lánc: oktatás–kutatás–megvalósítás Interjú Jakab Rolanddal

Összefoglalná röviden a SZAKma olvasói számára a magyar leányvállalat elmúlt negyedszázadát?

Az Ericsson Magyarország alapítása óta hozzájárul az ország gazdasági fejlődé­séhez, a magyar műszaki értelmiség kép­zéséhez és Magyarországon tartásához. Számos szolgáltatás az Ericsson technoló­giájának segítségével indult el elsőként az országban. 1990-ben a cég munkatársai állították fel az első hazai analóg mobil­telefon-hálózatot, és 1991-től kezdve kö­zel másfél millió vezetékes vonalat ellátó főközpontot szállítottak Magyarországon. 1994-ben digitális mobilhálózat (GSM) ki­építésére kapott megbízást, valamint 2002 tavaszán világelsőként a Westellel együtt indította el hazánkban a multimédiás üze­netközvetítési szolgáltatást, az MMS-t. Az Ericssonhoz köthető a mobilinternet foko­zatosan fejlődő szintjeinek elsőként való bevezetése is, így a GPRS, az EDGE, a 3G, majd a HSPA. Napjainkban az Ericsson Magyarország a piacvezető távközlési szol­gáltató mobilhálózatának szállítója, 2012. január 2-án a cég technológiájának segítsé­gével indult el az országban elsőként a ne­gyedik generációs (4G/LTE) mobilszolgálta­tás. 2014 áprilisában a Magyar Telekommal közösen bemutattuk a következő generá­ciós mobiltechnológiát, az LTE Advance-t. A jelenleg 1700 főt foglalkoztató társaság tevékenysége két pilléren nyugszik. A hazai cég az ország legnagyobb telekommuni­kációs és informatikai kutatással, szoftver-és hardverfejlesztéssel foglalkozó vállalata. Budapesti bázisunkon 1200 fő foglalkozik kutatás-fejlesztéssel. Példaértékű az okta­tás–alapkutatás–alkalmazott kutatás–ipari megvalósítás láncolata. Elkötelezettek va­gyunk a hazai oktatás fejlesztése mellett. Kiemelt feladat a tudomány nemzetközi kapcsolatainak erősítése, a hazai kutatás és felsőoktatás nemzetközi integrációja, a középiskolai és egyetemi képzés támoga­tása. Mérnökeinknek meghatározó szerepe van a világ mobil- és vezetékes széles sávú rendszereinek fejlesztésében és működ­tetésében. Rengeteg vezető technológiai megoldás és új alkalmazás születik itt Ma­gyarországon, amely alapvetően alakítja és befolyásolja az információs és kommuniká­ciós technológiai infrastruktúra fejlődését az egész világon. Tudományosan is idősze­rű témákban folytatunk többoldalú együtt­működést különböző budapesti és vidéki felsőoktatási intézményekkel. A létreho­zott kutatólaboratóriumok több mint 100 PhD-fokozat, közel kétezer diplomamunka és ezer nemzetközi publikáció megszüle­tését tették lehetővé. Támogatásunkkal a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Távközlési és Médiainformatikai Tanszékén 1992-ben létesült a Nagysebességű Háló­zatok Laboratórium; 2000-ben az ELTE-n a Kommunikációs Hálózatok Laboratórium.

Az Ericsson Komplex Hadvertervező Labo­ratóriuma 2008-ban alakult meg a BME-n. Az Ericsson és a Műegyetem kooperáció­ja fontos, tudománytörténeti jelentőségű projektet hívott létre: 2012 februárjában bocsátották fel Magyarország első kismű­holdját, a Masat-1-et, melyet az egyetem hallgatói és doktoranduszai alkottak meg; a munka egy része az Ericsson Komplex Hardvertervező Laboratóriumában folyt. 2011-ben Szoftvertechnológiai Laborató­riumot hoztunk létre az ELTE Informatikai Karán. 2013 óta az EIT ICT Labs is – többek között – az Ericsson segítségével jött létre az ELTE és a BME konzorciumának ered­ményeként. A K+F tevékenységen felül az Ericsson Magyarország a Magyar Telekom stratégiai partnere, mobilhálózatának szál­lítója. Az üzleti területhez tartozó régiós mérnöki szolgáltatóközpontban magasan képzett mérnökök a világ számos orszá­gában vesznek részt távközlő rendszerek kiszolgálásában, projektek megvalósításá­ban, rendszerek integrációjában és támo­gatásában.

Mit kellene tenni annak érdekében, hogy Magyarországon gyorsabban növeked­jen és nagyobb arányú legyen a K+F-ráfordítás?

Véleményünk szerint a K+F adóösztönző rendszer alapvetően jól működik, külö­nösen ha kiegészül bizonyos iparágakban megfelelő közvetlen támogatási lehetősé­gekkel is. Ugyanakkor a rendszer hosszú ideje működik, és nem feltétlenül veszi figyelembe az időközben bekövetkezett technológiai változásokat, az új, feltörek­vő iparágak igényeit, így vannak olyan szektorok is, ahol ösztönző hatása elma­rad például a gépgyártáshoz képest, mivel felhasználhatatlan kereteket termel. A K+F önmagában pénzügyi ösztönzéstől nem fog működni, kell hozzá komoly képzé­si háttér. Az Ericssonnál büszkék vagyunk arra, hogy 1700 magasan képzett munka­vállalót foglalkoztatunk, akiknek 93 száza­léka felsőfokú végzettséggel rendelkezik, kollegáink 73 százaléka vesz részt a társa­ság K+F-tevékenységében.

Sok fiatal vállal munkát külföldön, az Ericsson be tud-e segíteni itthon tartá­sukba?

Mindenképpen. Az Ericsson átlagbérei ki­emelkedőek Magyarországon. Az Erics­son munkavállalóinak átlagbére 2,28-szor magasabb, mint a budapesti átlagbérek, és 1,5-ször magasabb, mint az IKT szek­torban dolgozók átlagbére. De ennél is fontosabb, hogy az Ericsson kiemelkedő összeget fordít dolgozói továbbképzésé­re. Munkavállalóink elégedettségében ez döntő szempont. Az Ericsson Magyar­országon is a svéd mentalitást képviseli, amely mindig a nyerő-nyerő felállások­ra törekszik. A cég akkor lehet sikeres, ha a környezete is sikeres, így egyértel­mű érdekünk, hogy az egyetemekről jól képzett hallgatók kerüljenek ki. Ezért gondoljuk úgy, hogy jó befektetés szá­munkra az oktatás támogatása. De ez az ország érdeke is. A nyugati világban egy­re kevesebben tanulnak mérnöknek; ha mi odafigyelünk, hogy legyen elegendő utánpótlás, akkor komoly versenyelőnybe kerülhet az ország.

Mit tart a magyar adórendszer legerő­sebb és leggyengébb pontjának?

Legerősebb pontjai: immár több évtize­de hangsúlyos a tőkevonzás és a munka­helyteremtés, ennek érdekében vonzó a társaságiadó-rendszer, ami önmagában kiszámítható és időtálló is. A feltételes adómegállapítások rendszere az egyéb­ként gyorsan változó környezetben ad bi­zonyosságot. Az Ericsson a nagyadózók közé tartozik, gyakran van revízió ná­lunk, minden esetben jól tudtunk együtt dolgozni az adóhatóság képviselőivel. Leggyengébb pontjai: a magyar adózási szabályok folyamatosan és gyorsan vál­toznak. Az új szabályok gyakorlati alkal­mazása sok esetben nehézséget okoz, és a szabályok újabb módosítására vagy egyéb iránymutatásra van szüksége az adózónak, hogy kötelezettségeit teljesí­teni tudja. A gyakori és sokszor jelentős mértékű változás követése a revizorok­nak is nagy kihívás.

Mit szól az IFRS-ek hazai bevezetéséhez?

Egyértelműen üdvözlendő lépésnek tart­juk. Mivel a svéd anyavállalat is az IFRS-ek szerint készít pénzügyi beszámolót, és mint leányvállalat mi is IFRS-ek szerint je­lentjük az adatokat a konszolidációhoz, az adminisztrációs terheket csökkente­né az áttérés. Több adónem esetében a számítás meghatározott számviteli kate­góriákon alapul, ezért az adótörvények harmonizációja szükséges, így az áttérés adózásban jelentkező hatását nem vizs­gáltuk még. Az IFRS-jelentés az azonos standardok miatt jobb összehasonlítást is lehető tesz mindenkinek a külföldi hason­ló cégekkel, hiszen azonos elvek alapján készül a pénzügyi megmérettetés.

A Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) elnökétől kérdezem: megítélése szerint jól hasznosulnak a tanács jelentései?

A HEBC 17 éves fennállása óta minden té­mát stratégiai szempontból vizsgál, ezért ajánlásaink eredményei is csak hosszú tá­von érzékelhetők. Politikamentes, gyakor­latorientált, felsővezetői véleményük fon­tos és hasznos kiegészítése a szakpolitikai, tudományos és társadalmi álláspontok­nak. Ajánlásainkat elsősorban a minden­kori magyar kormány számára fogalmaz­zuk meg, a döntéshozóknak, akik abban a helyzetben vannak, hogy tehetnek a vál­tozásokért. Rendkívül fontosnak tartjuk a párbeszédet. Bízunk benne, hogy az or­szág fejlődéséről folytatott eszmecsere katalizátora lehet a megvalósulásnak, és munkánkkal hozzájárulhatunk Magyaror­szág fenntartható versenyképességéhez, egy kiszámíthatóbb gazdasági környezet megteremtéséhez.

Jakab Roland

ügyvezető igazgató, Ericsson Magyarország Kft.

2000-ben csatlakozott az Erics­sonhoz, stratégiai üzleti tanácsadó, majd mobil banki projektek veze­tője. Ezt követően a multimédia termékek értékesítéséért volt fele­lős Magyarországon és Macedó­niában.

2008-ban marketing- és kommu­nikációs igazgatónak, majd vezér­igazgató-helyettesnek nevezték ki.

2013-tól ügyvezető igazgató

Informatikus- és politológusdiplomáit a Debreceni Egyetemen sze­rezte, ahol óraadóként is tevékeny­kedett az elmúlt 10 év során.

POSZTGRADUÁLIS TANULMÁNYOKAT

egyesült államokbeli egyetemeken folytatott.

TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS

Elnöke a 15 európai iparvállalat legfelső vezetőit tömörítő Magyar Európai Üzleti Tanácsnak, elnöke a 71 céget tömörítő Mobilitás és Multimédia Klaszternek, alelnöke az Informatikai Vállalatok Szövetsé­gének, igazgatósági tagja a Magyar­országi Svéd Kereskedelmi Kama­rának, alapító alelnöke az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetségnek.

2013-ban Puskás Tivadar-díjjal tüntették ki.