„Ahhoz, hogy több ember helyett készítsük el a bevallást úgy, hogy annak ellenőrzését és módosítását egyszerűen lehetővé tegyük, két dolog kell: adat és a gyakorlatban is használható elektronikus ügyintézési felület, amely magánszemélyek esetében egyre inkább a mobiltelefont jelenti” – fogalmazott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vezetője.
A nyár sokaknak leginkább a pihenésről szól, Ön július 8-án a NAV vezetőjeként lépett hivatalba. Milyen kihívásokat tartogat ez az időszak?
– Az egyik legfontosabb feladat az eÁFA rendszer bevezetése. Annak, hogy a gazdálkodóknak valódi hozzáadott értékű szolgáltatást nyújtsunk, számos rendszer adatait kell úgy összeillesztenünk, hogy az adózó képes legyen azt saját üzleti vagy számviteli döntésének megfelelően jóváhagyni vagy módosítani. Ehhez pontos adatokra van szükség. A rendszer akkor indulhat el, ha ez a feltétel teljesül.
A NAV fejlesztési terveinek szorosan illeszkedniük kell a Digitális Magyarország Operatív Programhoz, így fókuszban van a NAV szemantikusan besorolt adatvagyon-kataszterének összeállítása, a devianciaindikátorok meghatározása, valamint a kockázatkezelés pontosságának javítása az adózók segítése és a csalások felderítése érdekében. Fontos terület még az élethelyzet-alapú elektronikus ügyintézés kialakítása, amelynek megvalósítása elkezdődött.
A pandémia azonban a szervezeten belül sem múlt el nyomtalanul, így a nyáron a projektek megvalósítása mellett arról is gondoskodnunk kell, hogy az elmúlt másfél év történéseit kipihenjék a munkatársak, és lehetőségük legyen a szellemi feltöltődésre is.
– Az Európai Unió számára is példaértékű újításokat vezetett be a NAV, amely mára az egyik legjobban működő hivatallá vált Magyarországon. Az Ön vezetése alatt még milyen újításokra lehet számítani?
– A XX. századra a közteherviselés alapja a gazdasági teljesítmény lett. Tulajdonképpen azért jöttek létre a bonyolult pénzügyi-számviteli rendszerek, hogy a csak az adózó számára látható elemi gazdasági eseményekből jól ellenőrizhető, számos konzisztenciaszabályt tartalmazó aggregált adatokat lehessen kiszámítani, amelyek kiszolgálják a viszonylag ritka és költséges adóhatósági ellenőrzéseket. Ezek arra a feltevésre épültek, hogy a csalás a számvitel inkonzisztenciája által felismerhető.
A XXI. században az informatika és a távközlés robbanásszerű fejlődése azt eredményezte, hogy az elemi tranzakciók adatai gyakorlatilag valós időben az adó- és vámhatóság rendelkezésére állnak. Az online pénztárgép, az Online Számla, az étel- és italautomaták, az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrzés rendszerei ezt a célt szolgálják. Az eSZJA létét az teszi lehetővé, hogy a magánszemélyekre vonatkozó munkáltatói és kifizetői adatok folyamatosan bekerülnek a NAV rendszereibe. Az online kereskedelem térhódításával az adatok a megrendeléstől a számlázáson át a kiszállításig és fizetésig elektronikus formában jönnek létre, ebben a formájukban hitelesek, így rendelkeznek bizonyító erővel.
Az Európai Gazdasági Térség egésze számára hasznos lenne, ha ehhez az új helyzethez alkalmazkodna az EU jogrendszere is. Másfél évtizede az áfairányelvben – nagyon helyesen – fontos volt, hogy az újonnan alakuló cégek adminisztrációs terhei csak a tényleges gazdasági teljesítményük arányában növekedjenek. Az online számlázás és az elektronikus kereskedelem korában viszont az elavult szabályok akadályozzák a csalás időben történő felderítését. Az EU saját maga számára alkotja meg a szabályokat, így ha azokon túlhaladt az idő, akkor azokat felül kell vizsgálni és meg kell változtatni. Mondok egy példát: a közösségi beszerzésekről és szolgáltatások igénybevételéről érkező VIES (VAT Information Exchange System) adatszolgáltatások információi nem valós időben, hanem kizárólag a bevallási időszak zárását követően állnak rendelkezésre, ami komoly nehézséget okoz az adóhatóság számára a csalások felderítésében. Az adatalapú adó- és vámigazgatás logikailag kapcsolja össze a gazdálkodást és az abból következő kötelezettséget, így igazságosabb közteherviselést, végső soron igazságosabb társadalmat eredményez, ahol nincsenek normával alá nem támasztott kivételek.
– A pandémia megerősítette a digitális átállás fontosságát. Milyen módon lehet tovább gyorsítani az adóhivatal informatikai fejlesztését?
– A pandémia a munkavégzésben, elsősorban a távmunkában és a távoli, azaz elektronikus ügyintézésben követelt szinte azonnali fejlesztéseket. Magyarország – a fejlett távközlési és informatikai infrastruktúrára építve – jól teljesített ezen a téren. Mind a közszolgáltatók, mind a vállalatok gyorsan léptek, az állampolgárok pedig – a digitális írástudásban gyakran emlegetett hiányosságok ellenére – tömegesen alkalmazkodtak. Ismét felszínre került, hogy a közigazgatás rendszereinek tervezésekor jellemzően nem a felhasználóbarát működés volt fókuszban. Egy magánszemély által elvégzendő évi egy ügyintézés internetes felületét nem úgy kell megtervezni, mint azt a felületet, amit egy könyvelő használ napi nyolc órában. Egy mobiltelefon képernyőjén akkor sem célszerű kötelezően elolvasandó, részletes jogi tájékoztatást adni, ha egy papír űrlapra egyébként vita nélkül mindenki rányomtatná. Például ma már a telefonos ügyfélszolgálatok is egyre inkább csak gombnyomásra adnak adatvédelmi tájékoztatást. A rendszereink egyre inkább hús-vér embereknek készülnek, és ezt a folyamatot felgyorsította a pandémia, így elmondhatjuk, hogy például az eSZJA és az egyszázalékos felajánlásokról szóló rendelkező nyilatkozatok esetében is tömegessé vált az online jóváhagyás.
– A hivatal idén már 5,5 millió ember helyett készítette el az szja-bevallást. Hogyan lehet a kiajánlott bevallások körét tovább bővíteni?
– Ahhoz, hogy több ember helyett készítsük el a bevallást úgy, hogy annak ellenőrzését és módosítását is egyszerűvé tegyük, két dolog kell: adat és a gyakorlatban is használható elektronikus ügyintézési felület, amely magánszemélyek esetében egyre inkább a mobiltelefont jelenti. Az adatgyűjtéshez az adatvédelmi kérdéseket is megnyugtatóan kell szabályozni. Például az szja-kedvezmények figyelembevételéhez a bevallási tervezetben családi, sőt egészségügyi jellemzők megismerésére van szükség, amihez más szervektől kap adatot a NAV, persze törvényileg szabályozott módon.
Aki soha nem használt elektronikus szolgáltatást, annak a felhasználói azonosító és jelszó használata is kihívás lehet. Mindkét problémára egyre könnyebb megoldást találni. Az adatkezelési hozzájárulás elektronikusan is megadható úgy, hogy az a következő évben is használható legyen. Például az egyházi egyszázalékos rendelkező nyilatkozatok esetében már nem kell évente újra megadni az adatokat, ha az elmúlt évben ezen a területen az adózó életében nem történt változás. Ennek az volt az előfeltétele, hogy az erre vonatkozó adatokat kezelhessük és tárolhassuk, amihez az adatvédelmi kérdések részletes áttekintése és megbízható rendezése kellett.
Az elektronikus azonosításnak is van külön infrastruktúrát nem igénylő, a hagyományos folyamathoz hasonló, biometrikus azonosításra épülő változata, amely az ügyfélkapun működik. Magam is kipróbáltam már felhasználóként, hiszen véletlenül többször rosszul írtam be a jelszavam, így a szabályoknak megfelelően kitiltott a rendszer. Ezután a személyi igazolványommal, valamint az arcképemmel sikerült bejelentkeznem, és így meg tudtam változtatni a jelszavamat, tehát ezzel a belépési és azonosítási módszerrel sikerült azonosítanom magam, és elintéznem az ügyemet.
– A 2018-ban indult online számlázás komoly csapást mért a feketegazdaság szereplőire, a gazdaság fehéredésében megelőztük például Németországot és Ausztriát is. Milyen módszereket lehet kidolgozni a további fehérítés érdekében?
– Több, lehetőleg valós időben érkező adatra van szükség. Ez ma már nem jelent lényegesen több adminisztrációt, hiszen az amúgy is digitálisan létező adatot kell beküldeni, ehhez a gépi kommunikációs infrastruktúra is rendelkezésre áll. Ezekből pedig a mélytanulás, mesterséges intelligencia eszköztárának felhasználásával ki kell szűrni azokat a cégeket, amelyek nem észszerű viselkedési mintát mutatnak. Ha egy nagykereskedő ajánlatot kap egy idegen partnertől egy termék megvásárlására, másnap pedig bejelentkezik egy másik, aki éppen abban a mennyiségben, éppen abból a raktárból szeretné az árut megvenni, hogy ez meg is érje neki, akkor az illetőnek el kellene gondolkodnia azon, hogy nem „körhintacsalásban” használják-e puffercégnek. Ez tipikus példája annak, amikor azt hiszi valaki, hogy szerencséje van: eladnak neki valamit, és már aznap jelentkezik valaki, aki ugyanazt öt százalékkal drágábban megvenné. Valljuk be, ilyen szerencse ritkán éri a vállalkozásokat! Erre azonban már nemcsak az érintett cégeknek kell figyelniük, hanem a fejlesztéseknek köszönhetően a NAV mesterséges intelligencián alapuló elemzőrendszere is azonnal jelzi az anomáliát.
Az adatgyűjtés és a gyűjtött adatokon keresztül a mélytanulás és a viselkedéselemzés az, ami a jövőben a gazdaság további fehérítését szolgálja. Egy-egy új adatkör bevonása – mint amilyen például az online pénztárgép és az online számlaadat-szolgáltatás volt – ugrásszerű, a NAV elemzési képességének javulása pedig lineáris folyamat. A becsületes adózók a mindennapokban ezt nem is érzékelik.
– A gazdaság digitalizálásában az adóhivatalnak kulcsszerepe van. Ön korábban már dolgozott a hivatalnál informatikai elnökhelyettesként, legutóbb pedig a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács vezetőjének tisztségét töltötte be, ahol szintén az infokommunikációs szektor fejlesztéséért dolgozott. Milyen módon lehet még hatékonyabbá tenni az adóhivatal informatikai fejlesztését?
– Az informatikának van egy közműjellegű része, és egy olyan része, amely a NAV egyedi igényeit szolgálja ki. A hardver-infrastruktúra és a „dobozos” szoftverek, amelyek nem speciálisan adó-, vámhatósági vagy bűnügyi igényeket elégítenek ki, egyre inkább az egységes kormányzati rendszer részei, így fokozatosan az ezért felelős szervezetek feladatkörébe kerülnek, a hatékony és megbízható szolgáltatásnyújtás terhével együtt. A szakrendszerek fejlesztése és az átaluk kezelt adatvagyonban rejlő értékek kiaknázása – mint például a mesterséges intelligencia fejlesztése – viszont a mi feladatunk. Vitathatatlan, hogy korábban az adóhivatalnak kulcsszerepe volt a gazdaság digitalizálásában. Ma a cégek azért digitalizálnak, hogy az ügyfeleiket elérjék és a versenyképességüket fenntartsák. Többségüknek nem a NAV miatt kell fejleszteniük informatikai rendszerüket, hiszen sokkal komolyabb IT-infrastruktúrát tartanak fenn például a saját elektronikus kereskedelmi tevékenységük és kommunikációjuk működtetéséhez, mint amit a NAV-val történő ügyintézés megkíván.
– A NAV az adózás digitalizációjával abba az irányba halad, hogy egyszerűsítse és közérthetővé tegye az állampolgárok és a vállalkozások adóügyeit. Az ügyfélközpontúság terén vannak még lehetőségek? Ha igen, melyek azok?
– A jövőben nem lehet bonyolultabb a hatósági ügyintézés, mint a közösségi média használata. Ugyanakkor a bonyolultság mást jelent az állampolgárnak, és mást a könyvelőnek. Az előbbinek az a fontos, hogy az internetböngészőnél vagy a mobilappnál többet ne kelljen használnia. A könyvelőt nem zavarja a robusztus ÁNYK-rendszer, ha a többi rendszerével integráltan tudja használni. Sőt, egy könyvelő valószínűleg szívesebben használ offline rendszert, amivel csak a végeredményt küldi be, így a módosítások kockázatát nem tudja elemezni a hatóság. Ebből is látszik, hogy az ügyfélközpontúság nem abszolút fogalom, mindenkit a számára leginkább megfelelő módon kell kiszolgálni. Azért ki lehet tűzni jól definiált célokat. Például amíg egy magánszemélyt az ÁNYK használatára kényszerítünk, addig nem állíthatjuk, hogy az adott folyamatban ügyfélbarát módon járunk el. Amíg a könyvelők ezt a rendszert mindennapi munkájukban rutinszerűen használják, addig a magánszemélyek számára ez végtelenül bonyolult. Célom, hogy a magánszemélyek sokkal egyszerűbben tudjanak ügyeket intézni. Például bizonyos ügytípusokra létezik már online nyomtatványkitöltő webes alkalmazás, amely lényegesen egyszerűbben használható. A rendszer leginkább az eSZJA-hoz hasonlít. Ezeket az egyszerű ügyintézési módokat kell a jövőben fejleszteni és elterjeszteni.
– A revizorok hozzáállása is komoly átalakuláson ment keresztül az utóbbi években. Az, hogy előbb javíthat egy hiba észrevételezésekor egy cég, és segítenek neki a megoldásban, korábban elképzelhetetlen volt. A revizorok munkájában is lesz még változás?
– Az összetett gazdasági működés összetett számviteli és gazdálkodási szabályokkal jár, ezért az emberi szakértelem és intelligencia belátható időn belül nem lesz nélkülözhető. A jellege viszont megváltozik: az Online Számla rendszer mellett a „sima számla-összepárosítós” áfaellenőrzések kevésbé igényelnek helyszíni revizori közreműködést. A kockázatkezelő rendszerek által detektált, egyre komplexebb események viszont egyre nagyobb szakértelmet követelnek az ellenőrzési terület szakembereitől. Ugyanakkor idővel minden elemzőrendszerhez lehet alkalmazkodni, így a véletlen kiválasztást valamilyen arányban fenn kell tartani. A valós idejű adatokra épülő kockázatelemzés még abban a fázisban képes lesz felismerni a devianciát, amikor a költségvetést még nem érte kár. A jövő útja a jogkövető magatartással, az adózói viselkedéssel arányos fellépés: az adóellenőrzések a csalárd magatartást célozzák, míg a tévesztőket segíti a hivatal. Utóbbi esetben a NAV az ügyfelet értesítve, esetleg vele konzultálva tud olyan információval szolgálni, amellyel az ügyfél elkerülhet egy későbbi szankciót. Tehát még inkább partnerré válunk a tisztességes vállalkozások számára.
– A pandémia rengeteg változást hozott az adóhivatal életében is. A veszélyhelyzet utáni időszakban melyek azok, amelyek valamilyen okból kifolyólag nem tarthatók fenn, amikor visszatér a régi kerékvágásba az élet?
– A pandémia szinte a teljes szervezet munkáját érintette. Az adminisztratív területet nyilván másként, mint a rendészeti feladatokat ellátókat vagy a vámigazgatásban dolgozókat, például a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren jelentősen nőtt az áruforgalom az online kereskedelem térnyerésével. A mi munkánk ismét a megszokott meder felé tart, de ugyanabba a folyóba már nem lépünk bele, mint ahonnan kiléptünk a járvány kezdetekor. Megismertük a távmunkát annak előnyeivel és hátrányaival, kiderült, hogy felelősségteljes munka végezhető úgy is – a szigorú információbiztonsági szabályok betartása mellett –, ha a szomszéd szobában a gyermek online matematikaórán vesz részt, de valljuk be, világjárvány nélküli időkben, a hétköznapokban senki nem erre vágyik. Az adóhatóságon belül is létezik online oktatás, de vannak szakterületeink, ahol ez nem működik. Gondoljunk csak a cigaretta-, kábítószerkereső szolgálati kutyák kiképzésére, ami az ember és a kutya számára is csak „élőben” végezhető gyakorlást kíván. A pandémia alatt az adózókkal közösen komoly gyakorlatot szereztünk abban, hogy rendkívüli helyzetben is fenntartsuk egy hatalmas, szerteágazó, de egymással erősen összefüggő feladatokat ellátó szervezet működését.
NÉVJEGY
51 éves, nős, két felnőtt gyermek édesapja.
1994-ben fizikatanári, majd 1995-ben programozó matematikus végzettséget szerzett az ELTE-n. Szakmai pályafutását 1995 és 1996 között pénzügyi rendszerfejlesztőként kezdte a Philip Morris Hungarynél, majd 1997-ig információbiztonsági szakértőként dolgozott az ÁPV Rt.-nél. 1997 és 1999 között projektvezető volt az IBM Hungarynél, 1999-től 2002-ig az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgató-helyettese, 2003-tól 2010-ig a Professzionál Informatikai Zrt. elnök-vezérigazgatója volt. 2010 és 2013 között a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szakfőigazgatója, majd 2015-ig informatikai elnökhelyettese volt. 2015 óta a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, 2018 óta a Digitális Jólét Program Blockchain munkacsoportjának vezetője, 2020 óta a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület elnöke.
2021. július 8. óta a Pénzügyminisztérium Nemzeti Adó- és Vám-hivatal vezetéséért felelős államtitkára.