NAV: ADATVAGYONRA ÉPÜLŐ FEJLESZTÉSEK - Interjú Vágujhelyi Ferenccel

– Tavaly nyáron beszélgettünk először, amikor a NAV vezetőjeként lépett hi­vatalba. Az azóta eltelt időszakban me­lyek azok az intézkedések, amelyeket si­került megvalósítania?

– Tömören válaszolva, a papírmentes működés, az informatikai rendszerek konszolidációja, a digitalizáció előnyeinek kihasználása, valamint a szervezet működési folyamatainak újraszervezése jellemzi az elmúlt időszakot. Nem ér­tünk volna el jelentős eredményeket jö­vőbe mutató IT-infrastruktúra, valamint korszerű HR-menedzsment és képzési rendszer nélkül. További, a NAV teljes működésére kiható, stratégiát megha­tározó eredmény, hogy március 29-én megalakult a NAV Mesterséges Intelli­gencia Munkacsoport (MIMCS), amely a NAV egyedülálló adatvagyonának ér­tékére épülő kutatásokat végez. Néhány példa a teljesség igénye nélkül. Július óta, januárban megújult honlapunkon elér­hető az Ügyfélportál, amely az adózók számára könnyen áttekinthető és egy­szerűen kezelhető megoldásokat kínál. Júliusban átalakult a NAV Infóvonala, a korábbi két, elkülönült rendszer helyett az ügyfelek egységesen a 1819-es hívó­számon vehetik igénybe a NAV telefonos szolgáltatásait. Zökkenőmentesen lebo­nyolítottuk a gyermeket nevelő magán­személyek adó-visszatérítését, teljesítve, hogy csak azoknak utaltunk visszatérí­tést, akiknek járt, illetve azt jogszerűen kérték. Az augusztus végén kihirdetett „új katatörvény” miatt az átalányadó ha­tálya alá bejelentkezett egyéni vállalko­zók („régi katás adózók”) bevallási kö­telezettségének teljesítéséhez kialakítot­tunk egy webalkalmazást. Az új struk­túrájú helyiiparűzésiadó-bevallás egy­szerűsítést és adminisztrációcsökken­tést jelent a vállalkozásoknak és széle­sebb körű adatellenőrzést és jobb adat­minőséget tesz lehetővé. A pénzmosás elleni központi adatbázisok jogszabá­lyi alapjain létrejött a tényleges tulaj­donosi, központi bankszámla- és széf­nyilvántartás. A hatóságok, a meghatá­rozott szolgáltatók és harmadik szemé­lyek megismerhetik a nyilvántartások­ban szereplő, és számukra törvényesen hozzáférhető adatokat. Hozzá kell ten­nem, ez nem az adó- és vámigazgatási feladataink körébe tartozik. Az ered­mények között meg kell említeni, hogy a 22 eurónál alacsonyabb értékű külde­mények áfamentessége miatti tömeges, csökkentett adattartalmú vámáru-nyilat­kozatok automatikus feldolgozására lét­rehoztuk az eVÁM rendszert.

– Milyen kihívásokat tartogat a kö­vetkező év?

– A gazdasági fejlődés lassulására, az inflációs nyomás erősödésére kell számí­tani a III. és a IV. negyedévben és 2023- ban is. Vélhetően többen lesznek, akik fizetési nehézséggel küszködnek. Fon­tos, hogy adózói kérelem esetén a NAV gyors, jogszerű és életszerű döntésekkel támogassa az ügyfeleket. Ugyanakkor nem hagyhatja azt sem, hogy az adósok – adóhátralékuk ellenére – halogatással próbálják meg elkerülni az adófizetést. A gazdasági recesszió ellenére továbbra is törekszünk a fejlesztésekre, és a cél vál­tozatlanul az ügyintézés egyszerűsítése, az elektronikus, azon belül is elsősorban az online szolgáltatások fejlesztése, és fe­lülvizsgáljuk, hogy milyen, már felesle­gessé vált berögződéseket kell kiiktatni az ügyintézésből.

A nemzetközi információcsere terén az EU Tanácsának adózás területén tör­ténő, a közigazgatási együttműködésről szóló irányelv-módosítását az év végéig kell átültetni a hazai jogba, amely új át­világítási eljárást, bejelentési és adatszol­gáltatási kötelezettséget vezet be a digi­tális platformot üzemeltetők, valamint új információcsere-kötelezettséget az adó­hatóság számára. Ezeknek a bejelentke­zéseknek a fogadására kell készen állnia a NAV-nak 2023-ban. Kihívás továbbá az, hogy a határátkelőhelyek forgalma fo­lyamatosan nő, a jelenlegi infrastruktúra mellett azonban egyre nehezebb feladat a várakozásmentes kezelés. A rakomány-és csomagátvilágító röntgenberendezé­sek, testszkennerek már olyan műszaki képességekkel bírnak, amelyek előreve­títik a legkorszerűbb, mesterséges intelli­genciára épülő ellenőrzési metodikák ki­dolgozását. Az uniós vámkódex (UVK) alapján a vámhatóságok között, illetve a gazdálkodók és a vámhatóságok között zajló minden információcsere, az adatok tárolása elektronikus adatfeldolgozási el­járást igényel, ami jelentős informatikai fejlesztéseket feltételez.

A NAV, mint szervezet számára pe­dig elsődleges kihívás a fluktuáció és a személyi állomány átlagos életkorának emelkedése. A többéves gyakorlati ta­pasztalattal, magas szintű szaktudással rendelkező szakemberek pályaelhagyá­sának hosszú távon érezhető hatása van és lesz. Mentorálási programunk segíti az NKE-s hallgatók és az új kollégák in­tegrálását a szervezetbe, videós tartal­makkal, intenzív jelenlétünkkel a kö­zösségi médiumokban, toborzó kam­pánnyal igyekszünk felkelteni a fiata­lok figyelmét a NAV munkájára és az itt kínálkozó életpályára.

– Továbbra is a NAV az egyik legjob­ban működő hivatal Magyarországon. Milyen módszerekkel lehet ezt fokozni?

– A magánszemélyeknek biztosítani kell, hogy adókötelezettségeiket a lehető legkényelmesebben, a legkevesebb idő- és energiaráfordítással és interakcióval, illetve a hivatallal való minimális kap­csolattartással teljesíthessék. Egy másik érzékeny adózói réteget képeznek azok a mikro- és kisvállalkozások – köztük az egyéni vállalkozók –, akikről már számos tranzakcióalapon beérkező adattal rendel­kezik a NAV. Ezeket az adózókat továbbra is maximálisan támogatni kell adókötele­zettségeik gyors, ugyanakkor hiba- és hi­ánymentes teljesítésében. A jó működés szükséges feltétele az informatikai támo­gatottság növelése, valamint a szakmai területek és az informatika együttműkö­dése. Ennek eredménye az ügyfelek töme­gét elérő, az adózók és az adóhatósági al­kalmazottak munkaterhét egyaránt csök­kentő megoldások lesznek. Lehetővé vál­hat az adminisztráció további csökkentése, egyes szakfolyamatok további racionalizá­lása, humánerőforrás-megtakarítást szol­gáló új, ügyfélbarát megoldások és a digi­tális ügyintézés kiterjesztése újabb eljárá­sokra. Stratégiai cél a jogkövetés egyes szintjeinek megfelelő, teljes ügyfélminő­sítési rendszer létrehozása. Ez egy komp­lex feladat, melyhez szükséges a szervezet rendelkezésére álló adatvagyon jól struk­turált, a mesterséges intelligencia eszköze­ivel történő kiaknázása és az ehhez szük­séges jogszabályi környezet kialakítása.

– A mesterséges intelligencia milyen módon tudja majd segíteni a NAV mun­káját középtávon?

– A mesterséges intelligencia jóval több adattal, ha úgy tetszik, jellemzővel ké­pes „dolgozni”, mint az emberi gondol­kodás. Az adattudósok feladata azt kita­lálni, hogy ezt hogyan használjuk ki. A cél, hogy minél több adatot elemezve ké­pezzünk csoportokat, és vizsgáljuk azt, hogy az egymásra lehető legjobban ha­sonlító adózóknak miért eltérő az adó­teljesítményük. Az a tervem, hogy a fo­lyamat utolsó fázisában megmutatjuk az adózónak, hogy milyen eltéréseket talál­tunk nála, és tőle várjuk a választ. Tehát nem vádoljuk szabályszegéssel, csak kö­zöljük vele, hogy kilóg a hasonló gazdál­kodók sorából. Tehát a leendő eredmé­nyeket együttműködésre és nem szank­cionálásra használjuk fel.

Mostanra elkészült egy javaslat egy formalizmusokkal támogatott adatkeze­lési környezetre, hogy a NAV által kezelt adatok közigazgatási szinten is „vagyonná érjenek”. A következő lépés a felhasznált és kezelt adatok kontextusba helyezése, a metaadatok meghatározása, metaadattá­rak (üzleti fogalomtár, adatszótár) kiala­kítása és karbantartása. További irány pél­dául az adatvagyon-gazdálkodás új felada­tainak ellátásához szükséges szerepek és szervezeti formák kialakítása, új adat-, folyamat- és szervezetszintű szabályza­tok és irányítási eszközök bevezetése az adatgondozás szabályozottságához, a tá­mogató technológia fejlesztése, mert adat­vagyon-gazdálkodási céleszköz beveze­tése nélkül a jelenlegi üzemi méretek kö­zött nem képzelhető el az adatgondozás. Ugyancsak fejleszteni kell az úgynevezett AVG-kompetenciát: az adatok összefüg­géseinek feltérképezésére metaadat-keze­lést kell kialakítani.

– Az adóhivatal informatikai fejlesz­tésében milyen újítások voltak az el­múlt évben?

– Az IT-infrastruktúra kezelésében a konszolidációé volt a fő szerep. A feladat elkezdésekor még nem látszott, de a közben kialakult háborús helyzet és energiaválság mellett nagy előnyt je­lent, hogy nem kényszerből kezdtük el ezt a feladatot. A NAV több mint 11 pe­tabyte-nyi adatot birtokol (félévente több mint 1 petabyte-tal nő), ezzel együtt a régebbi eszközök jobb hatékonyságú, nagyobb adatsűrűségű eszközökre vál­tása, a virtualizáció, a konténerizáció előtérbe helyezése hozzájárul mind az energia-, mind a fenntartási költségek csökkentéséhez. Az országos telephe­lyeken 70 százalékkal csökkentettük a helyi szerverek mennyiségét, a központi adatközpontokban 1551 fizikai szerver mellett 2012 virtuális szerver szolgája ki a szakrendszereket. Elértük, hogy 10 évesnél régebbi tárolók nem üzemelnek az infrastruktúrában, és a 67 tároló 63 százaléka 5 évesnél fiatalabb. Ez le­hetővé tette, hogy a NAV három adat­központjából egy gyakorlatilag tartalé­küzemmódban működik, a lehető leg­kisebb energiafelhasználás mellett. A kézzelfogható eredmények között, az említetteken túl kiemelhető a megújult nav.gov.hu, a myNAV, ami egy szemé­lyes felület összeállítására szolgál. Júni­usban elindult az Ügyfélportál (ÜPO), és megszületett az első adófizetési al­kalmazás: a gépjárműadó mobilapplikációba szeptember közepéig csaknem 57 ezren jelentkeztek be.

– A gazdaság további fehéredése érde­kében vannak-e új módszerek?

– A digitalizáció adta lehetőségek nyo­mán az adóhatóság az adókijátszásra irá­nyuló magatartásokat egyre eredménye­sebben deríti fel, aminek jelentős vis­szatartó ereje van. Az online adatszol­gáltatások révén az adatok már tranzak­ciók szintjén, elektronikus formában ke­letkeznek, és akár valós időben elérhe­tők az adóhatóság számára. Ugyanez a folyamat ágazati szinten is megvalósul, ami a NAV számára további adatforrást jelent, elég csak a turisztikai szektorra (Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ) vagy az építőipari foglalkozta­tásra (Üvegkapu) vonatkozó online adat­szolgáltatásokra gondolni. A NAV tehát egyre pontosabb képpel rendelkezik az adózókról, ami alapján pontosabb a koc­kázatelemzés, hatékonyabb a kiválasztás és eredményesebb az ellenőrzés. Folya­matosan bővülnek a nemzetközi infor­mációcsere adatkörei, így például 2021 óta az agresszív adótervezés visszaszo­rításához is kap adatot az adóhatóság. A NAV adókockázati elemzéseket végez például az elektronikus kereskedelem te­rületén is. Követi az internetes kereske­dők termékárazási gyakorlatát, a keres­kedőkre vonatkozó felhasználói bejegy­zéseket, mint például a számlaadás elmu­lasztására utaló információkat. Folytat­juk a cégtemetőkkel szembeni akciókat, a mögöttes felelősség jogintézményének konzekvens használatát és a felelősségi perek megindítását is. Az eddigi eredmé­nyek mind pernyertességi, mind bevételi oldalról bizalomra adnak okot.

A NAV a költségvetési bevételeket bű­nügyi felderítő apparátussal is biztosítja. Az elmúlt években az elkövetési értéket ellensúlyozó, biztosított vagyon aránya folyamatosan emelkedett, alkalmazva a bűnszervezetek esetén a törvény vagyo­nelkobzásra vonatkozó szigorú rendel­kezéseit. A NAV vámhatósági küldeté­sében is szerepet kap az adatvagyon. A pénzügyőr „találkozik” elsőként a har­madik országból érkező árukkal, és már ekkor komoly tétje van annak, hogy mely szállítmányokat választják ki kollégáink ellenőrzésre. Ezt támogatja az adatelem­zés, ami célzottabbá teszi az ellenőzést, hogy a legális kereskedelmet ne akadá­lyozzuk, de minden olyan szállítmányt, árut megállítsunk, ami valamilyen szem­pontból kockázatos.

– A kata átalakulása következtében milyen módon lehet esetleg nyomon kö­vetni azokat, akik korábban kataala­nyok voltak, és nem tértek át az új ka­tára vagy az átalányadózásra?

– A „korábbi katások” egy része felte­hetőleg a szürkegazdaság irányába moz­dul el azáltal, hogy nem maradhat az új kata hatálya alatt, de az átalányadó­zást, illetve a társasági adózási formát sem választja. Ez a kör jól körülhatárol­ható: az ide tartozók foglalkoztatásával és jövedelmével kapcsolatos adatokat a NAV nyomon követi, így lehetőség van célzott kockázatelemzésre és ellenőr­zésre történő kiválasztásra.

– Az esetleges ellenőrzések elindítása előtt van-e olyan módszer, amivel ki le­het szűrni, hogy kiknél is érdemes való­ban lefolytatni egy ellenőrzést?

– Az ellenőrzések tervezését több esz­köz is segíti. Ezek egyike a folyamatba épített kockázatelemzés. Lényege, hogy a NAV a beérkező adatokat azonnal meg­vizsgálja, hogy beleillenek-e valami­lyen kockázatos mintázatba, úgyneve­zett kockázati profilba, és ha igen, ak­kor megteszi a szükséges intézkedése­ket. Egy másik módszer az utólagos ál­lományi elemzés, ami a bevallások ada­tain, az adózók működéséről rendelke­zésre álló kontrolladatokon és statisz­tikai modelleken alapul. Ennek követ­kező lépcsője az egyedi kockázatelem­zés, aminek célja, hogy egy kiválasztott személynél a különböző adónemekhez, időszakokhoz kapcsolódó kockázatokat, hiányosságokat lehetőség szerint egy el­járásban lehessen feltárni és rendezni. Természetesen a külső és belső gazda­sági környezet változásait nyomon kö­vetve monitorozzuk a kockázati eleme­ket, felhasználva a hazai adatbázisokon kívül a nemzetközi jelzéseket, a NAV nemzetközi képviseleteinek informá­ciós csatornáit.

– Van-e lehetőség arra, hogy euró­pai szinten az áfacsaló hálózatokra le­gyen rálátásuk?

– A digitális gazdaság csalóhálóza­tai jól megszervezett, multinacionális szervezetek, amelyek adócsalást kö­vetnek el, és az adókötelezettség el­titkolásával vagy hamisított követelé­sek bejelentésével pénzügyi előnyhöz jutnak akár a nemzeti, akár az uniós költségvetés terhére. E csalóhálózatok szervezői tisztában vannak azzal, hogy minden tevékenységüknek nyoma van a digitális térben. Ezt nem fenyegetés­nek, hanem lehetőségnek tekintik. Az EU-n belül szabadon dönthetnek ar­ról, hogy melyik tagállamban és mi­lyen fedősztorit mutatnak be a hatósá­goknak bűnözői tevékenységük leple­zésére. Az egyes történetek nem mu­tatnak deviáns üzleti gyakorlatot, sőt összhangban vannak a róluk keletkezett adatokkal – legalábbis egyetlen tagál­lam szempontjából. Közösségünk ter­mékeny talajt tart fenn a különböző tí­pusú csalások számára, mint például az áfával, a társadalombiztosítási járulék­kal, az importvámmal és -áfával való visszaélés, a belső határainkon átlépő áruk hamis mozgása, stb. A Közösség­nek mindenképpen fejlesztenie kell az adatelemzési kapacitásokat, beleértve a mesterséges intelligencia használa­tát. Egy egységes, uniós szintű adattó közös elemzése lenne a megoldás, de erről, az érthető nemzeti érdekek mi­att le kell mondanunk. A hatalmas és ingadozó adatkészletek anonimitásvé­delme nem megoldott, holott minden olyan információt tartalmaznak, amely a csalás felderítéséhez kell. Úgy vélem, az első lépés, hogy minden tagország­nak gyűjtenie kell az egyes üzleti tranz­akciókról szóló információkat, ahogy az online pénztárgépek esetében már megteszik. Magyarországon azért meg­lehetősen előreszaladtunk ezzel az on­line és valós idejű, sőt itt a legfontosabb az, hogy elemi tranzakciós szintű, te­hát értékesítésenként, gazdasági ese­ményenkénti adatgyűjtéssel. Nagyon örülnénk neki, hogyha más uniós tag­államok is elindulnának az ilyen típusú adatgyűjtő rendszerek megvalósításá­ban. Nagyon jó lenne, hogyha ezek eu­rópai szinten működni tudnának, úgy, hogy a saját adózói adatait mindenki védeni tudja.

– Az ügyfélközpontúság terén van­nak-e még lehetőségek? Ha igen, me­lyek azok?

– Az egyszerű ügyintézési módokat kell a jövőben fejleszteni és elterjeszteni. Ez két dolgot jelent konkrétan. Az egyik az, hogy lehetővé tesszük a visszacsato­lást, tehát az adatainkba való betekintést. A másik pedig az észszerű online felü­letek biztosítása. A központi azonosítás után megjelenő felületek nagy része még tökéletlen, az „egyszerű halandó számára fogyaszthatatlan”. Ezen a téren a NAV-nak is komoly teendői vannak, amiket informatikai fejlesztéseinkkel párhuza­mosan Közérthetőségi programunkban is célul tűzünk ki, és felhasználói tesz­telésekkel is támogatunk. Előtérbe kell helyezni az applikációk használatán ke­resztül elérhető funkciókat, szolgáltatá­sokat, méghozzá olyan módon, amit az ügyfelek már online vásárlás vagy on­line fizetés kapcsán már megismertek, alkalmaznak. Konkrét tervekről is be­számolhatok, ilyen az áfabevallás rend­szerének a jelenlegi űrlapalapú megol­dásról digitális megoldásra cserélése. E szolgáltatás várhatóan 2024-ben in­dulhat. Középtávon valamennyi elekt­ronikusan érkezett igazoláskérelem-tí­pus esetében el kell érni, hogy legalább az igazolások 80-90 százalékát automa­tizmussal támogatott ügymenetben le­hessen kiadni. Véghajrában van az eFip (Foglalkoztatási információs program) rendszer fejlesztése, amely a foglalkoz­tatással összefüggő adatszolgáltatások egységesítését, a foglalkoztatói adat­közlés eseményekhez kötését, illetve az egycsatornás adatszolgáltatás megvaló­sítását takarja. A Behavioural Insights Projektben új típusú értesítéseket alakí­tottunk ki az egészségügyi szolgáltatási járulékkal, az adószámla-kivonatokkal és a gépjárműadóval kapcsolatban. Ez­zel támogattuk az adott adózási téma egyszerű, követhető értelmezését, va­lamint a gyors és könnyű ügyintézést.

– Az orosz–ukrán háború miatt fel­merült-e új vagy többletfeladat?

Az azonnali feladatok között a me­nekültek gyors beléptetésének bizto­sítása szerepelt, illetve az élet kioltá­sára alkalmas eszközök Ukrajnába tör­ténő kiviteli tilalmának biztosítása. Az Európai Unió Tanácsa február 24. óta több körben is szankciókat fogadott el Oroszországgal és Belarusszal szem­ben. A szankciós csomagok mindegyike behozatali és kiviteli tilalmakat (ezen belül pénzügyi szankciókat is), ese­tenként engedélykötelezettséget, vala­mint a tilalom alóli mentességeket tar­talmaz. Az orosz–ukrán háború miatt segélyszállítmányok indultak Ukrajna felé Európa minden részéről, ahogyan Magyarországról is. E szállítmányok jelentős része a magyar–ukrán határon keresztül hagyja el az Európai Uniót. A segélyszállítmányok gyors célba jut­tatása érdekében az eljárásainkat egy­szerűsítettük, a szolgálatot megerősí­tettük, tájékoztató anyagot publikál­tunk, erősítettük az együttműködést a határőrizeti szervekkel és valamennyi érintett társhatósággal.

NÉVJEGY

1994-ben fizikatanári, majd programozó matematikusi végzettséget szerzett az ELTE-n
Szakmai pályafutását 1995 és 1996 között pénzügyi rendszerfejlesztőként kezdte a Philip Morris Hungarynél
1997-ig információbiztonsági szakértőként dolgozott az ÁPV Rt.-nél
1997 és 1999 között projektvezető volt az IBM Hungarynél
1999-től 2002-ig az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgató-helyettese
2003-tól 2010-ig a Professzionál Informatikai Zrt. elnök-vezérigazgatója volt
2010 és 2013 között a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szakfőigazgatója
2013-tól a NAV informatikai elnökhelyetteseként dolgozott, ahol szakmai irányításával vezették be az elektronikus pénztárgépek rendszerét
2015 novembere óta a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke
2018 óta a Digitális Jólét Program Blockchain Munkacsoportjának vezetője
2020 szeptembere óta a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület elnöke
2021 júliusa óta vezeti a NAV-ot, kezdeményezésére jött létre a NAV Mesterséges Intelligencia Munkacsoportja
2022 márciusa óta a Blockchain Koalíció elnöke
2022 májusától a Magyar Államkincstár és a NAV adatvagyonának optimalizálásáért felelős kormánybiztos