Papp Zsolttal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével többek közt az őszi adócsomagban szereplő, az agráriumot érintő adózási, szabályozási könnyítésekről beszélgettünk. Emellett érintettük az új uniós Közös Agrárpolitika körüli visszásságok miatt szerveződő gazdademonstrációkat, illetve az ágazatban szükséges generációváltás témakörét is.
Mindenkit érint, de a mezőgazdaságot évek óta kiemelten sújtja a klímaváltozás, az aszály. Emellett említene még olyan kihívásokat, amik feszítik az ágazatot?
– Valóban, a klímaváltozás, az ahhoz alkalmazkodás szükségessége egy olyan kihívás, ami jó ideje és az elkövetkező években is meghatározza az ágazat, így a mi tevékenységünket is. Fontos megemlíteni továbbá a jelenleg is zajló orosz-ukrán háborús konfliktust, aminek politikai, gazdasági hatásait mi is érezzük a bőrünkön és amely a térségünkben is krízist eredményez. Nem beszélve arról, hogy az EU ennek kapcsán, illetve a saját agrárpiacának védelme kapcsán sem a megfelelő irányban gondolkodik. Mindemellett Európa-szerte kihívás a gazdatársadalom elöregedése is, amely probléma megoldása szintén fontos feladat. Ugyanakkor kiemelném, hogy hazánkban a mezőgazdaság 2010 óta jelentős fejlődésen ment keresztül, modernizálódott a géppark, az épületállomány, az agrotechnológia, és jelentősen bővült a gazdálkodók szaktudása. Ez tükröződik a főbb ágazati mutatókban is: a területi termelékenység, vagyis a hektárra jutó hozzáadott érték például 2010 és 2021 között több mint két és félszeresére nőtt. A magyar mezőgazdaságban még mindig jelentős növekedési tartalékok vannak, ezeket az előttünk álló időszakban feltétlenül ki kell aknáznunk, és ehhez a támogatási rendszeren keresztül segítséget is kapnak a gazdálkodók. A sok kihívás közepette még inkább felértékelődik a támogatások szerepe. A kormány az elmúlt másfél évtizedben egyértelműen bebizonyította, hogy bízik az agrárium erejében és támaszkodik rá. Nem is lehet ez másképp, hiszen annak nemzetgazdasági szerepe elvitathatatlan. A NAK stratégiai partnere a kormánynak, szoros az együttműködés, ahogy az elmúlt időszakban is mindvégig számíthattunk egymásra.
Történelmi léptékkel nézve is komoly források áramlanak az agráriumba. Ebben meghatározó a magas, vállalt nemzeti társfinanszírozás szerepe?
– Az Európai Bizottság 2022 novemberében fogadta el Magyarország Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervét, ami által történelmi lehetőség nyílt a magyar vidék és agrárium számára. A 2027-ig tartó időszakban az uniós források mellé kiemelkedő arányú, 80%-os nemzeti költségvetési hozzájárulás társul. Ez minden eddiginél nagyobb segítséget jelent a vidékfejlesztés, a gazdálkodók és az élelmiszeripar számára. A magyar Stratégiai Terv egységes keretrendszerbe helyezte a közvetlen támogatásokat (I. pillér), valamint az ágazati és a vidékfejlesztési (II. pillér) intézkedéseket. A terv 2027-ig mintegy 5400 milliárd forint felhasználását teszi lehetővé. Ennek a forrásnak több mint a fele, mintegy 2900 milliárd forint vidékfejlesztési célokat szolgál, ami magába foglalja az agrárberuházásokat, az élelmiszeripar és a vidéki infrastruktúra fejlesztését. A fennmaradó közel 2500 milliárd forint a közvetlen és ágazati agrártámogatások forrása. A támogatásoknak köszönhetően a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképesebb lesz, hatékonyabban termelhet, és jobban ellenáll akár a válságoknak, akár az éghajlati kihívásoknak.
Fotó: NAK/Lévai Zsolt
A NAK jelenlegi formájában kicsit több mint egy évtizede jött létre. Mára már az egész országot lefedő, jól szervezett egységként tevékenykednek, vármegyei szervezeteikre alapozva. Mi mentén végzik a munkájukat?
– Kamaránk egyik legfontosabb feladata tagjaink érdekképviselete, amire nagy hangsúlyt fektetünk. Összefogjuk a mezőgazdasági, élelmiszeripari és vidékfejlesztési területen tevékenykedőket, köztük a termelőket, a feldolgozókat, a kereskedőket, az erdészeket. Mindannyiuk javaslatait, észrevételeit összegezzük, és érdemi tevékenységgel segítjük őket. Ezek mentén például javaslatokat terjesztünk elő a kormányzat részére, illetve egyeztetéseket folytatunk különböző társszervezetekkel annak érdekében, hogy az ágazatban tevékenykedők helyzete pozitív irányba mozduljon el. A mostani formájú NAK az elmúlt évtizedben egységes, erős, országos hálózattal rendelkező, a szektorban meghatározó súlyú szervezetté vált. Az érdekképviseleti munkát számos stratégiai partner szervezettel összehangolva, teljes termékpályákban gondolkodva végezzük – ebben is rejlik a hatékonyságunk. Mindemellett kiemelkedő a jelentősége a több mint 600 fős országos falugazdász-tanácsadó hálózatunknak, akik nap mint nap segítik szakmailag tagjainkat, ideértve a források hatékony lehívását is.
Az őstermelők, családi gazdaságok tevékenységét néhány éve sikerült új alapokra helyezni. Ebben is volt szerepük?
– Igen, a NAK és a MAGOSZ közös kezdeményezésére született meg, és 2021 januárjában lépett hatályba a mezőgazdasági őstermelőről, az őstermelők családi gazdaságáról és a családi mezőgazdasági társaságról szóló törvény. A termeléshez kapcsolódó új működési formák kialakítása során az egyszerűsítés volt az elsődleges cél. Az adminisztrációs terhek csökkentésével, a gyakoribb együttműködések megjelenésével a termelők versenyképességének növelése is elérhetővé vált. A törvény eredményeképpen a gazdálkodók új, korszerű működési formákba rendeződve számos adózási kedvezményt tudnak kihasználni. Ráadásul a családi működési formák számára a földforgalmi törvényben is elővásárlási, illetve előhaszonbérleti ranghelyek kerültek biztosításra.
Az EKÁER kapcsán fontos rendeletmódosítás született a nyár végén, több szántóföldi zöldség is kikerült a bejelentési kötelezettség alól. Miért volt szükség erre a lépésre?
– A szántóföldi zöldségtermesztésben, különösen a feldolgozóiparba szánt csemegekukorica, zöldborsó és zöldbab esetén az utóbbi években nagy nehézségekkel küzdöttek a termelők és a feldolgozók. Az időjárás mellett a piaci tényezők is kihívások elé állítják az ágazat szereplőit. Ezen szántóföldi zöldségnövények jelentik a hazai élelmiszeripar, különösen a hűtő- és konzervipar legfontosabb nyersanyagait, fontos, hogy minden lehetséges eszközzel azon legyünk, hogy a termőterület ne csökkenjen. A szóban forgó szabadföldi zöldségfélék betakarítása a feldolgozóüzemek ütemezése szerint, az érési időszak 0-24 órájában, a hét minden napján folyamatosan történik. Ez azt jelenti, hogy az adminisztratív munkaerőnek a hét minden napján, éjjel-nappal rendelkezésre kellene állnia. Mindez jelentős költségterhet rótt a gazdákra. Éppen ezért – a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezettel karöltve – kezdeményeztük az EKÁER-rendelet felülvizsgálatát. A kitartó munkának köszönhetően – amit az Agrárminisztérium mindvégig támogatott – sikerült elérni, hogy a csemegekukorica, a zöldborsó és a zöldbab kikerült a bejelentési kötelezettség alól. Ez ráadásul az állam szempontjából semmilyen adókiesést nem jelent, mivel ezen termékek termelése, termeltetése kizárólag előzetesen megkötött értékesítési szerződések szerint történik.
Napjainkra térve, a 2025. évi őszi adócsomag számos területen érinti az agráriumot. Melyek ezek?
– Visszakanyarodnék oda, hogy a MAGOSZ és a NAK korábbi sikeres, több mint 150 ezer aláírást gyűjtő petíciója nyomán megszűnt a földadó: 2023 őszén módosult a helyi adókról szóló törvény, és annak értelmében a települési önkormányzatok nem állapíthatnak meg települési adót termőföldre. Ugyanakkor a törvény értelmező rendelkezései szerint az erdőként nyilvántartott földterület nem minősült termőföldnek, ami továbbra is lehetőséget biztosított arra települési adó meghatározására. Több javaslattal is éltünk ennek feloldására, üdvözlendő az a kormányzati lépés, miszerint kiegészülhet a vonatkozó rendelkezés, és – a termőföldhöz hasonlóan – az erdő művelési ágú ingatlanok is kivonásra kerülhetnek a települési adó hatálya alól. Másik előrelépés, hogy a törvényi szolgalom alatt lévő termőföldek is mentesülnek az illeték alól. Említhetem továbbá a mezőgazdasági vontatók pótkocsijának gépjárműadó alóli mentesítését is, illetve a marhahúsáfa-csökkentést. A fél és a negyedelt marha eddig is 5 százalékos áfakulcs alá esett, ez bővülhet a marhatőkehúsra és a -belsőségekre is. A kis-üzemi habzóborokra pedig 50 százalékos jövedékiadó-kedvezmény léphet életbe, továbbá a borászok tartályos formában is készíthetnek habzóbort saját szőlő vagy bor felhasználásával. Fontos, hogy ez az adókedvezmény de minimis támogatásnak minősül és más állami támogatásokkal halmozható.
Mint Ön is említette, Európa-szerte, hazánkban is elöregedőben van az agrárium. A sikeres generációváltást milyen jogszabályok, illetve támogatások, adózási egyszerűsítések segítik?
– A generációváltás egyre sürgetőbb, hiszen az gazdák átlagéletkora – más európai országokhoz hasonlóan – egyre magasabb. A KSH 2023. évi adatai alapján a 65 éves és annál idősebb gazdaságirányítók arányának növekedése figyelhető meg, amely két éve már 37%-ot tett ki, szemben a 2013-as 29-cel. A gazdaságirányítók 60%-a 55 évesnél idősebb, mostanra a gazdálkodók gerincét adó rendszerváltó generáció elérte, sok esetben át is lépte a nyugdíjkorhatárt.
Tavalyelőtt lépett hatályba – az Agrárminisztérium, a NAK és a MAGOSZ közös munkájával előkészített – az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény, végrehajtási rendelete pedig idén január közepétől hatályos, amelyek tartalmazzák az átadáshoz szükséges részletszabályokat. Ezek a jogszabályok kiváló lehetőséget teremtenek arra, hogy a termelők a hosszú évek munkájával felépített gazdaságukat egyben, minden ingó és ingatlan vagyonnal együtt, egy szerződés keretében átadhassák a fiatalabb korosztálynak. Sőt, nem csak a dologi javak, hanem akár a pályázatok, hitelek, bérleti szerződések is átszállnak az örökösre. Ez európai szinten is példaértékű lehetőség, amivel a gazdák élni is szeretnének. Ezt bizonyítja az is, hogy a nyáron tartott országos fórumsorozatunkat és a gazdaságátadói pályázat benyújtását is rendkívüli érdeklődés övezte.
Fontos eleme a szabályozásnak, hogy kedvező feltételeket teremt ahhoz, hogy a gazdaságátadásban szereplő felek kellően fel tudjanak készülni a generációváltásra, ne pedig esetlegesen egy haláleset vezessen a gazdaság kényszerű átadásához, esetleg felszámolásához. Az átadási folyamathoz számos adminisztrációs könnyítés kapcsolódik, ezen kívül kedvező adózási feltételek (adó és illetékmentesség) és támogatási konstrukciók (az átadó és az átvevő számára) is segítik az átmenetet. A kormány ugyanis plusz ösztönzőket is beépített a rendszerbe, pályázati forrásokkal segítve a gazdaság átadóját és átvevőjét is. Annak érdekében, hogy minél többen sikeresen pályázzanak, ingyenesen átvállaljuk a pályázatok elkészítését, illetve a teljes folyamatot végig követve segítjük a gazdákat.
Forr a levegő a következő ciklusra most fogalmazódó uniós Közös Agrárpolitika körül. Júliusban több száz magyar gazda demonstrált az Európai Bizottság magyarországi képviseleténél, Brüsszelben pedig akkor és októberben is összeurópai gazdatüntetésre került sor, a NAK és a MAGOSZ mellett több tucat európai agrár-érdekképviseleti szervezet részvételével. Miért ez a komoly felháborodás?
– Az Európai Bizottság az uniós költségvetésben brutális, 20–25 százalékos elvonást tervez a Közös Agrárpolitika forrásaiból, az így „megspórolt” pénzből pedig többek közt Ukrajna csatlakozását finanszírozná. A számítások alapján már 100–150 hektáros birtokmérettől elvonnák a gazdáktól a támogatás közel negyedét, afelett pedig még többet. Ez óriási érvágás lenne a magyar mezőgazdaság számára is, és romba döntené a családi gazdasági modellt. Ez teljes mértékben elfogadhatatlan. Ha azt hiszik Brüsszelben, hogy néhány akciót követően elfogy a lendületünk és felhagyunk a tiltakozással, tévednek. Addig hallatjuk a hangunkat, amíg az Európai Bizottságban is megértik, hogy agrártámogatások nélkül az unió mezőgazdasági termelése megszűnik. Ezzel a gondolattal pedig nem vagyunk egyedül, egyre több tagállam áll ki a KAP forrásainak megőrzése mellett.
Névjegy
- Papp Zsolt 1981-ben született.
- Gyakorló gazdálkodó, agrármérnöki diplomáját a Debreceni Egyetemen szerezte.
- 2009-től 2011-ig élelmiszeripari üzemvezetőként dolgozott.
- 2011-től 2016-ig a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál szakreferens.
- 2017 és 2019 között a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztályát vezette.
- 2020-tól az Agrárminisztérium – előbb vidékfejlesztésért, majd vidékfejlesztési programok végrehajtásáért, később pedig a Közös Agrárpolitika végrehajtásáért felelős – helyettes államtitkára volt.
- Évekig volt a MAGOSZ Ifjú Gazda Tagozatának elnöke.
- 2024 szeptembere óta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.