KIVÁLÓ LEHETŐSÉGEK NYÍLNAK - INTERJÚ KILLIK LÁSZLÓVAL

– Az ügyfélkörük mekkora része evás?

– Viszonylag kevés, hiszen ügyfél­körünk többsége vagy külföldi tulajdo­nosokkal, kapcsolatrendszerrel rendel­kezik, vagy olyan méretű, ahol az eva eleve nem volt opció. A többség pedig, aki evás volt, már áttért valamilyen más adózási formára, csak páran hagyták a döntést az utolsó pillanatokra.

– Kinek érte meg és miért az evát vá­lasztani?

– Az evát döntően azok választották, akiknek nem volt munkavállalójuk, ke­vés költségük volt és e mellett viszony­lag nagy volt az árbevételük. Ilyen cé­gek például a tanácsadói, jogi szektor­ból vagy bármilyen más, alacsony költ­ségigényű szolgáltatást nyújtók köréből kerültek ki. Azok közül, akik valami­lyen ok folytán eddig az evánál marad­tak még most is, számukra leginkább ad­minisztrációs kérdést és költségeket je­lent a megszűnése. A katával szemben az evának az lehetett az előnye, hogy magasabb bevételi értékhatára volt, il­letve lehetett például a kft. esetében is választani.

Például azoknak érte meg igazán az evával „ügyeskedni”, akik az egyik cé­gükben elszámolták a költségeiket, míg a bevételeik egy része után egy másik cégben eváztak. Így lényegében most bezárult egy kiskapu.

– Akkor ők most vesztenek az eva megszűnésével. Mások viszont már rég­óta jobban járnának egy másik kisadó­val. Akik eddig kitartottak, vajon mi­ért maradtak evások?

– Most azoknak a tulajdonosoknak kell fontolóra venniük a cégük fenntar­tását, akik alacsony árbevétel mellett működtettek például egy kft.-t. Nekik valószínűsíthetően nem éri meg fenn­tartani ezt a céget, hiszen ők kft.-ként a katát nem tudják választani. A bevé­teli nyilvántartást vezető kft.-knek az­zal is számolniuk kell, hogy a szám­viteli törvény hatálya alá való átté­rés a nyitómérlegük könyvvizsgálatá­val fog kezdődni, és ez akár több tíz­ezer forintos kiadással jár majd a szá­mukra. Ezért én azt gondolom, hogy az eva megszűnésének a legnagyobb vesztesei az evás kft.-k tulajdonosai lesznek. Ezeknek a cégtulajdonosok­nak érdemesebb a kft. helyett egy má­sik vállalkozási formát keresniük, ha a tevékenységüket tovább szeretnék foly­tatni. Számukra a kata például jó lehe­tőség lehet. Tulajdonképpen most a cé­geknek a régről halogatott döntéseiket kell meghozniuk. Az adóhivatal, ahogy tapasztaltam, próbál segíteni a döntés­ben a tárhelyre küldött leveles üzene­tekkel és kalkulátorral is. Ezek a leve­lek a kisebb cégek esetében leginkább a könyvelőknél landolnak, hiszen ezek a társaságok sokszor azért nem léptek eddig sem, mert nem mindennapos a kapcsolatuk a könyvelőjükkel, hanem például csak évente néhány alkalom­mal találkoznak, amikor éppen az adó­bevallási vagy a beszámolási határidők vannak. Biztos vagyok benne, hogy so­kan most döbbenek rá, hogy kényte­lenek lesznek döntést hozni a hogyan továbbról. Éppen ezért okozott kisebb félreértést még a könyvelők körében is ez a tájékoztató levél, hiszen a katát mint az eváról való áttérés egyik lehe­tőségét említették a kft.-k számára is. Elég nehéz egy teljesen más területen dolgozó vállalkozónak, tulajdonosok­nak elmagyarázni, hogy ezt nem „úgy” gondolta az adóhivatal, hogy a kft. lesz katás, hanem egy másik vállalkozási formában választhatja majd a katát.

– A bevezetett kata, kiva, mennyi­ben helyettesítik, tudják jól kiváltani az evát?

– A legtöbb vállalkozás számára ki­váló lehetőséget teremtenek, ahogy már említettem is, viszont a kft.-k számára az is lehet, hogy a tao lesz a kedvezőbb. Minden esetben meg kell vizsgálni az egyedi körülményeket, és ehhez jó se­gítség a már említett kalkulátor, vala­mint a könyvelők, akik meg is értik és használni is tudják ezeket a kalkuláto­rokat. Lesznek olyan „alkalmi” árbevé­tellel rendelkező cégek, akiknek inkább a megszüntetés mellett kell dönteniük.

– Mi a személyes véleménye az eva kivezetéséről?

– Kata megszületésével tudni lehetett, hogy Évával baj lesz. Katának fel kel­lett nőnie, és idővel el is vitte a házas­ságot. Kata, ahogy a tinédzserkorba lé­pett, egyre kívánatosabbá vált, miköz­ben Éva feltételei folyamatosan romlot­tak. Aki eddig vele maradt, nagyon hű­séges típusnak mondható.

Az eva kivezetését fel kellett építeni. Ez az adónemek női nevekkel történő megszemélyesítése jól példázza, hogy egy korábban népszerű adónemet ho­gyan lehet néhány év alatt tudatosan megszüntetni.

– Mit gondol a mai adópolitikáról?

– Jól látszik, hogy a kormányzat a kkv-szektor adórendszerét, adminiszt­rációs terheinek a szintjét el kívánja kü­löníteni a nagyvállalatokétól, ami sze­rintem is helyes lépés. Előbbieket egy egyszerűsített adózói: a kata és a kiva adónem alá tereli, ami alacsonyabb adminisztrációs teherrel is jár, utóbbiak­nak pedig a tao marad az egyetlen le­hetőségük.

Szerintem egyébként sokan azért is ra­gadtak bele az eva formába, mert egy­szerűen nem volt arra idejük, energiá­juk, hogy meghallgassák, miért lenne jó váltani más adónemre. Sok vállalko­zót még mindig „kiveri a verejték”, ha az adóhatóság kapcsolatba akar lépni vele, még akkor is, ha csak egy szá­mukra kedvezőbb adózási formát akar bemutatni. Az elmúlt évek hazai adópo­litikáját egyre inkább a kiszámítható­ság jellemzi. Korábban hozzászoktunk ahhoz, hogy itt mindig minden válto­zik és nem feltétlenül a vállalkozások számára kedvezően. De azt is be kell látni, hogy a kkv szektor nagyon lassan tanul, sok mindent ugyanúgy akarnak csinálni, ahogy korábban megtanulták vagy megszokták, és tetszik vagy nem, az adózási területen történő mérhetetle­nül gyors digitalizáció komoly kihívást jelent a számukra.

– Mi a cégük fő profilja és önnek mi a speciális szakterülete?

– Cégünket családi vállalkozásként, egyetemi csoporttársammal, feleségem­mel 2001-ben alapítottuk. Azóta – bár a munkatársaink száma jelentősen meg­nőtt, most több mint negyvenen dol­gozunk a cégnél – mi még mindig egy szobában dolgozunk. Szerencsére más-más a szakterületünk, így jelentős vi­tákba nem bocsátkozunk, és ez a csalá­dias légkör reményeink szerint az egész cégre rávetül. Szolgáltatásaink is folya­matosan bővültek az évek alatt: a kez­detben meghatározó könyvviteli, bér- és munkaügyi szolgáltatások hamar ki­egészültek a könyvvizsgálati területek­kel. A könyvvizsgálattal foglalkozó ré­szünk akkor kapott nagy lökést, ami­kor a cégünk harmadik partnere csat­lakozott hozzánk.

Az MGI Worldwide nemzetközi há­lózatnak 2005 óta vagyunk magyaror­szági tagjai, ahonnan rengeteg nemzet­közi tapasztalatot is szereztünk.

Munkáltatóként pedig büszkék va­gyunk arra, hogy 2018-ban az Év csa­ládbarát vállalatává választották a cégün­ket középvállalati kategóriában.

Ha megkérdezik tőlem, hogy milyen a mi társaságunk, akkor általában azzal a hasonlattal szoktam élni, hogy olyan, mint egy kézműves csokoládé. Nagyon finom, visszatérő vevőink vannak, de nem egy tömegtermék, ezért csak egy szűk körnek érhető el.

– Mivel szeret leginkább foglalkozni és miért?

– Én könyvvizsgálónak tartom magam még akkor is, ha a munkám jelentős ré­szét már leginkább a cégvezetéssel kap­csolatos feladatok viszik el. A munkám­ban leginkább azokat a feladatokat sze­retem, ahol fontos, hogy az egyes ös­szefüggéseket esetleg jobban átlátom. A könyvvizsgálat szerintem egy igazán összetett feladat. Élvezem a nemzetközi kihívásokat is és aktívan részt veszek a nemzetközi hálózatunk vezetőségében is. Nem olyan régen az a megtiszteltetés ért, hogy a hálózatunk igazgatóságának Eu­rópát képviselő tagjává választottak.