Miközben a digitalizáció folyamatos kihívást jelent, a mesterséges intelligencia már az áfacsalások leleplezésében is komoly szerepet kap a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál. Van olyan adó, amit már olyan egyszerűen lehet mobilappon fizetni, mint egy interneten rendelt árucikket. Az adóhivatal célja, hogy a minimális adókapcsolatú állampolgároknak ne kelljen adminisztrálniuk. Egyebek mellett ezekről beszélgettünk Vágujhelyi Ferenccel, a NAV elnökével.
A hivatal szerteágazó feladatai és társadalmi szerepe nyilván rengeteg kihívást jelent. Melyek ezek közül a legjelentősebbek?
– A NAV küldetésének valamennyi dimenziójában egyértelműen a digitalizáció jelenti a legnagyobb kihívást. Az elmúlt évek fejlesztései tekintélyes eredményeket hoztak, elég csak összehasonlítani a NAV korábbi szolgáltatásait a mostaniakkal: döbbenetes a változás. Azonban a társadalom elvárása, az üzleti világ rohamtempójú átalakulása, a nemzetközi szakmai kapcsolatok szofisztikált rendszere továbbra is sürgető és ösztönző erővel hat a hivatal innovációira. A változások kapcsán hadd említsek egy példát. Az elektronikus kereskedelem aránya évek óta folyamatosan növekszik. Az ebben rejlő adózási kockázatok – például az eladó „elrejtőzése” a digitális térben – eleve magasak, az értékesítések ellenőrzéséhez már nemcsak az adózási, hanem a technológiai ismeretek is elengedhetetlenek.
A gazdasági változások mellett a hazai kormányzati és az uniós intézkedések is gyors informatikai alkalmazkodást, reagálást kívánnak meg, a tervezésre nincsenek éveink. A digitális állampolgárság megteremtésének korszakában meghatározó szerep hárul a NAV-ra: egyrészt szélesíteni kell a digitális szolgáltatások körét és meg kell szüntetni az olyan adatok szünet nélküli bekérését, amelyek egyébként a közigazgatás csatornáiban már fellelhetők, illetve egyszerűsítenünk kell kommunikációnkat az adózókkal. Másrészt az online rendszereinken, a nemzetközi térből, és egyéb forrásokból érkező adatok sokaságát értékén kell kezelnünk, amihez már adattudományi módszereket kell bevetnünk.
Ugyanakkor kihívást jelent a jelenlegi gazdasági környezetben a fejlesztések finanszírozása, a költségvetésben előirányzott bevételek teljesítése is, nem beszélve a jól felkészült kollégák megtartásáról, utánpótlásáról. Nem utolsó sorban pedig nemzetközi szinten is vannak kötelezettségeink. Meg kell említenem az Európai Unió elnökségéből adódó feladatokat, amelyek szoros együttműködést igényelnek az EU Bizottsággal és az EU Tanácsi szervekkel. Az Európai Unió, történetének legjelentősebb reformja előtt áll. A mi elnökségünk időszakában érik majd be a következő 20-25 évre tervezett vámjogi környezet kialakításának folyamata.
Tavaly ősszel beszélgettünk az eredményekről, új tervekről. Azóta milyen informatikai fejlesztésék történtek a hivatalnál?
– Csak néhány példát mondok. Tavaly ősz óta ismét alakítottunk ügyfélfelületeinken. Az eBEV-portál funkcióit fokozatosan áttelepítettük a NAV Ügyfélportáljára. Fejlesztéseink fő iránya az automatizáció, amivel ügyintézői beavatkozás nélkül kiszolgálhatók a különböző adózói igények, például a jövedelemigazolás kiállítása, az adószámlán lévő túlfizetések átvezetése, kiutalása. Az elmúlt év fontos újítása a gépjárműadó mobilapplikáción lehetséges megfizetése, ami hasonlóan egyszerű, mint egy termék internetes vásárlása.
Intenzív fejlesztést igényelt például az is, hogy a NAV új importvámrendszere az új EU-sztenderdnek megfelelően működjék 2023 őszétől.
Azoknak az állampolgároknak, akik csak minimális adókapcsolattal rendelkeznek – személyi jövedelemadó, gépjárműadó – biztosítanunk kell, hogy az adózást a lehető legkevesebb idő- és energiaráfordítással teljesíthessék. Ez elektronikus, akár mobilapplikáción keresztüli ügyintézést jelent. Azonban mindig lesznek olyanok, akik igénylik a személyes ügyintézést, és emiatt nem adhatjuk fel a hagyományos csatornák fejlesztését sem. Hosszú távú cél a fizikai, személyes ügyfélkiszolgálásból adódó időbeni, térbeli korlátok felszámolása. Felmerült az úgynevezett távsegítség bevezetése a NAV Infóvonalán keresztül, amellyel az ügyfél felhatalmazása alapján az ügyintéző ráláthat az adózó képernyőjére, így személyre szabott segítséget nyújthat neki. Emellett olyan interaktív, virtuális ügyfélszolgálat kialakítását is tervbe vettük, ami utazás, sorban állás, várakozás nélkül, de a személyes ügyintézés érzetét keltve teszi lehetővé a kapcsolatfelvételt az ügyintézővel.
A már említett Ügyfélportált folyamatosan fejlesztjük, nemsokára például a NAV-nak végrehajtásra átadott köztartozások is lekérdezhetők lesznek a főoldalra kerülő widgeten. Egyre több dokumentum lesz lekérdezhető a közeljövőben. A foglalkoztatással kapcsolatos adatok lekérdezése is komfortosabbá válik, az eredményt letölthető táblázatban is ki lehet nyerni, így az adatok exportálhatóvá válnak.
Cél, hogy a már most is elérhető dokumentumokat – adószámla-kivonat, keresetkimutatás, adózói adatok – az adózó kérésére a NAV hitelesített, szervezeti elektronikus aláírással lássa el, hogy a kérelmező azokat hiteles iratként felhasználhassa.
A helyszíni ellenőrzések adminisztrációja is csökkenthető. Az ellenőrzések jelentős része – különösen az operatív jellegűek és a helyszíni cselekmények – az adózók székhelyén, telephelyén, kitelepülésein zajlanak, ami évente több mint százezer papíralapú jegyzőkönyv kiállítását jelenti. Papírmentes, elektronikus megoldással kiiktatható a nyomdai előállítás és az utólagos adminisztrálás a szakrendszerekben, ami költség- és munkaigény-csökkentést jelent.
Várható-e valamilyen új szolgáltatás elindítása a következő időszakban?
– A jövőbeni fejlesztések egyik iránya a NAV és az adózók által használt vállalatirányítási rendszerek közötti, „oda-vissza” kommunikációra alkalmas gép-gép kapcsolat kialakítása, ami egy interaktív API-kénti működést is jelent. Tehát nemcsak az adózó tud adatokat, bevallásokat továbbítani a NAV-nak, hanem a NAV is elérhetővé teszi gépi úton az adózó számára megismerhető adatokat úgy, hogy közben biztosítja az adatok hitelességét, megmásíthatatlanságát, és megakadályozza a jogtalan adatszerzést.
2024-ben elindul az eÁFA, amely az ügyféli áfaanalitikák feldolgozásán, összevetésén a hatóság rendelkezésére álló adatokkal, és az adatok vállalati ügyviteli rendszerekbe integrálható „visszaadásán” alapul. Az áfabevalláshoz szükséges adatok közül az Online Számla és az online pénztárgép rendszer adatai már eddig is lekérdezhetők voltak, azonban most ezek egy helyen, az eÁFA-rendszeren keresztül – webes felületen és gép-gép kapcsolat útján – elérhetővé válnak. Tervezünk egy új egyeztetési platformot, ami támogatja a típushibák kiszűrését, javítását.
Az eNyugta koncepciója a gyakorlati megvalósításnál tart a fejlesztői fórumok, fizetési szolgáltatókkal való egyeztetések tapasztalatainak beépítésével.
A NAV-Mobilban bevezetjük azt a pushüzenet-küldő szolgáltatást, ami a magánszemélyeket tájékoztatja, ha a foglalkoztatójuk a jogviszonyukra vonatkozóan bármilyen változást jelentett be. Ilyen lehet az új jogviszony létrejötte, vagy például a munkaórák számának változása vagy akár a jogviszony megszűnése.
A NAV területi szervei tavaly több mint egymillió adóhatósági igazolás iránti kérelmet bíráltak el, ezek legalább 80 százalékát automatikusan tervezzük kiadni a jövőben, amivel csökkenthető a humánerőforrás-igény és az ügyintézési idő is.
Új, elektronikus, egyablakos ügyintézési rendszer kezdi meg működését, terveink szerint 2025. január 1-jén. Az alanyi adómentes kis- és középvállalkozások ügyintézési rendszere kézenfekvő választás lesz azoknak az adózóknak, akik több tagállamban is végeznek alanyi adómentes gazdasági tevékenységet. Ez viszonylag marginális adózói réteget céloz meg, mégis úttörő jellegű, mert kifejezetten egy szerényebb adóteljesítményű, de éppen ezért mozgásterében korlátozottabb réteg számára kívánja növelni a vállalkozás bővítésének lehetőségét.
Hol tart az EMAP (Eseményalapú Adatszolgáltatási Platform) rendszer fejlesztése?
– Az EMAP projekt célja, hogy a jelenlegi bejelentések, bevallások és adatszolgáltatások rendszerét felváltsuk egy – az adózók igényeihez jobban igazodó – eseményalapú adatszolgáltatással. A lényeg, hogy a könyvelői, vállalatirányítási rendszerekbe jelenleg is rögzített elemi adatok azonnal és automatikusan érkezzenek az EMAP-ba, ahonnan a különböző hatóságok a számukra szükséges információkat kinyerhetik. Ezzel a jelenlegi, rendszeres időközönként teljesítendő különböző kötelezettségek megszűnnének, kiküszöbölve, hogy az adózóknak ugyanazon adatokat más-más rendszerességgel és formában kelljen a különböző hatóságoknak megküldeniük.
Az EMAP pilotszakasza a tervek szerint 2025. december 1-jén indul. Addig mind a jogi, mind az informatikai háttér megteremtése a feladat, ami az érintett hatóságok számára is komoly kihívás. A projekt előkészítésében és megvalósításában fontos szerep jut a kapcsolattartásnak a piaci szereplőkkel. A tényleges fejlesztési munka várhatóan a jövő év elején indul.
A Mesterséges Intelligencia eszközeit hogyan tudják kiaknázni?
– A fejlesztések kapcsán érdemes először egy pillantást vetni a NAV adatvagyonára, ami az elmúlt két évben több mint duplájára nőtt, mérete júliusra már meghaladta a 16 petabájtot is.
Lényegében képesek vagyunk megszakítás nélkül ellenőrizni a teljes magyar gazdaságot. A kibocsátott és befogadott számlák, az unión belüli beszerzések, az unión kívüli forgalom, a cégek dolgozóinak száma és bérezésük adatai, mind befutnak hozzánk, így ez az „adatmozaik” nemcsak az adózók transzparenciáját növeli, hanem az áfacsalások visszaszorításához is komolyan hozzájárul.
A statisztikai modellek használatának, mondhatni, hagyománya van. Elsősorban az áfacsalások előrejelzése céljából készültek már 2009-től statisztikai modellek, amelyeket frissítettünk. Az áfacsalási hajlamot, azaz az abban való részvételt előrejelző modellek mellett megjelentek többek között a bevételeltitkolási valószínűséget, csalárd szándékú cégalapítást, illetve cégeladást előrejelző statisztikai-matematikai megoldások is. A finomhangolásban pedig a tranzakciószintű adatokat is beépítettük. 2020 óta hét statisztikai modell üzemel. Részben ezekkel sikerült elkészíteni a teljes áfaalanyi kör úgynevezett összevont kockázati besorolását alacsony, közepes és magas kockázati kategóriába, ami negyedévente frissül az aktuális adatszolgáltatások alapján, és ami támogatja a kockázatelemzést és az ellenőrzési munkát.
Még idén elindítjuk új prediktív modellek használatát, amelyek elsősorban jogosulatlan adó-visszaigénylési kockázatot jeleznek előre. Bevételeltitkolás előrejelzése céljából is kifejlesztettünk speciális modellezési eljárásokat a helyszíni ellenőrzési kiválasztás támogatására. Ezek az üzemeltetési helyszínekre is kalkulálnak kockázatot, ami támogatja az ellenőrzések területi szervezését. A végrehajtási szakterületre fejlesztett statisztikai modellek pedig azt jelzik, hogy milyen végrehajtási cselekményre térül meg a legnagyobb valószínűséggel egy követelés.
A tranzakciószintű adatok elemzésével feltárt anomáliát bemutatjuk az abban érintett adózónak, lehetőséget biztosítva a hibák korrekciójára.
Képelemzési módszerek kialakításán is dolgozunk: a határállomásokon működő közúti röntgenberendezések képeinek adatai alapján egy olyan modellt fejlesztünk, amellyel kiszűrhetők a kockázatos, és a nem, vagy nem megfelelően bejelentett szállítmányok.
Szövegelemzés, szövegbányászat területén is elindultunk egyrészt az Online Számla tételinformációinak kategorizálásával, profilozásával, másrészt az ellenőrzési jegyzőkönyvekben tárolt információk kinyerésével.
Ön tölti be az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) elnöki tisztségét a 2023–2024-es ciklusban. Milyen kihívásokat és lehetőségeket rejt magában az elnökség?
– A magyar elnökség négy célt fogalmazott meg. Az első ezek közül az IOTA költségvetési egyensúlyának megteremtése, a második az IOTA-tag, Európai Uniós tagjelölt országok szakmai támogatása. Szeretnénk – és ez a harmadik prioritás – nagyobb aktivitásra ösztönözni az elmúlt időszakban az IOTA munkájából visszahúzódott tagállamokat. Végül, de nem utolsósorban, a magyar elnökség zászlójára tűzött egy szimbolikus célt is: szeretnénk a Nemzetközi Vámnap mintájára az IOTA tagállamaiban Nemzetközi Adónapot életre hívni.
Az elnökségi szerep a prioritásokért való munkán túl lehetőséget ad arra, hogy a NAV sikeres informatikai szolgáltatásait, adattudományi megközelítését, a mesterséges intelligencia alkalmazását és a tranzakcióalapú adóztatásra való átállás lehetőségét még szélesebb körben ismertessük.
NÉVJEGY
1994-ben fizikatanári, majd
1995-ben programozó matematikus végzettséget szerzett az ELTE-n
2011-től a NAV informatikai szakfőigazgatójaként, 2013-tól informatikai elnökhelyetteseként dolgozott, az ő szakmai irányításával vezették be az online pénztárgépek rendszerét
2015 novembere óta a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke
2018 óta a Digitális Jólét Program Blockchain Munkacsoportjának vezetője
2020 szeptembere óta a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület elnöke
2021 júliusa óta vezeti a NAV-ot, kezdeményezésére jött létre a NAV Mesterséges Intelligencia Munkacsoport
2022 márciusa óta a Blockchain Koalíció elnöke
2022 májusa óta a Magyar Államkincstár és a NAV adatvagyonának optimalizálásáért felelős kormánybiztos, aki
2023 márciusa óta irányítja az Eseményalapú Adatszolgáltatási Platform projektszervezetét
2023 júniusa óta az IOTA (Adóigazgatások Nemzetközi Szervezete) elnöke