KÉPESEK VAGYUNK ELLENŐRIZNI A TELJES MAGYAR GAZDASÁGOT - Interjú Vágujhelyi Ferenccel

A hivatal szerteágazó feladatai és tár­sadalmi szerepe nyilván rengeteg kihí­vást jelent. Melyek ezek közül a legje­lentősebbek?

– A NAV küldetésének valamennyi di­menziójában egyértelműen a digitalizáció jelenti a legnagyobb kihívást. Az elmúlt évek fejlesztései tekintélyes eredménye­ket hoztak, elég csak összehasonlítani a NAV korábbi szolgáltatásait a mostani­akkal: döbbenetes a változás. Azonban a társadalom elvárása, az üzleti világ ro­hamtempójú átalakulása, a nemzetközi szakmai kapcsolatok szofisztikált rend­szere továbbra is sürgető és ösztönző erő­vel hat a hivatal innovációira. A változá­sok kapcsán hadd említsek egy példát. Az elektronikus kereskedelem aránya évek óta folyamatosan növekszik. Az ebben rejlő adózási kockázatok – például az el­adó „elrejtőzése” a digitális térben – eleve magasak, az értékesítések ellenőrzéséhez már nemcsak az adózási, hanem a tech­nológiai ismeretek is elengedhetetlenek.

A gazdasági változások mellett a hazai kormányzati és az uniós intézkedések is gyors informatikai alkalmazkodást, reagá­lást kívánnak meg, a tervezésre nincsenek éveink. A digitális állampolgárság megte­remtésének korszakában meghatározó sze­rep hárul a NAV-ra: egyrészt szélesíteni kell a digitális szolgáltatások körét és meg kell szüntetni az olyan adatok szünet nélküli bekérését, amelyek egyébként a közigaz­gatás csatornáiban már fellelhetők, illetve egyszerűsítenünk kell kommunikációnkat az adózókkal. Másrészt az online rendsze­reinken, a nemzetközi térből, és egyéb for­rásokból érkező adatok sokaságát értékén kell kezelnünk, amihez már adattudomá­nyi módszereket kell bevetnünk.

Ugyanakkor kihívást jelent a jelenlegi gazdasági környezetben a fejlesztések fi­nanszírozása, a költségvetésben előirány­zott bevételek teljesítése is, nem beszélve a jól felkészült kollégák megtartásáról, utánpótlásáról. Nem utolsó sorban pe­dig nemzetközi szinten is vannak kötele­zettségeink. Meg kell említenem az Eu­rópai Unió elnökségéből adódó feladato­kat, amelyek szoros együttműködést igé­nyelnek az EU Bizottsággal és az EU Ta­nácsi szervekkel. Az Európai Unió, törté­netének legjelentősebb reformja előtt áll. A mi elnökségünk időszakában érik majd be a következő 20-25 évre tervezett vám­jogi környezet kialakításának folyamata.

Tavaly ősszel beszélgettünk az eredmé­nyekről, új tervekről. Azóta milyen in­formatikai fejlesztésék történtek a hi­vatalnál?

– Csak néhány példát mondok. Tavaly ősz óta ismét alakítottunk ügyfélfelülete­inken. Az eBEV-portál funkcióit fokoza­tosan áttelepítettük a NAV Ügyfélportál­jára. Fejlesztéseink fő iránya az automa­tizáció, amivel ügyintézői beavatkozás nélkül kiszolgálhatók a különböző adó­zói igények, például a jövedelemigazo­lás kiállítása, az adószámlán lévő túlfize­tések átvezetése, kiutalása. Az elmúlt év fontos újítása a gépjárműadó mobilapp­likáción lehetséges megfizetése, ami ha­sonlóan egyszerű, mint egy termék inter­netes vásárlása.

Intenzív fejlesztést igényelt például az is, hogy a NAV új importvámrendszere az új EU-sztenderdnek megfelelően mű­ködjék 2023 őszétől.

Azoknak az állampolgároknak, akik csak minimális adókapcsolattal rendel­keznek – személyi jövedelemadó, gép­járműadó – biztosítanunk kell, hogy az adózást a lehető legkevesebb idő- és ener­giaráfordítással teljesíthessék. Ez elekt­ronikus, akár mobilapplikáción keresz­tüli ügyintézést jelent. Azonban mindig lesznek olyanok, akik igénylik a szemé­lyes ügyintézést, és emiatt nem adhatjuk fel a hagyományos csatornák fejlesztését sem. Hosszú távú cél a fizikai, személyes ügyfélkiszolgálásból adódó időbeni, tér­beli korlátok felszámolása. Felmerült az úgynevezett távsegítség bevezetése a NAV Infóvonalán keresztül, amellyel az ügy­fél felhatalmazása alapján az ügyintéző ráláthat az adózó képernyőjére, így sze­mélyre szabott segítséget nyújthat neki. Emellett olyan interaktív, virtuális ügy­félszolgálat kialakítását is tervbe vettük, ami utazás, sorban állás, várakozás nél­kül, de a személyes ügyintézés érzetét keltve teszi lehetővé a kapcsolatfelvételt az ügyintézővel.

 Fotó: Vémi Zoltán

A már említett Ügyfélportált folyamato­san fejlesztjük, nemsokára például a NAV-nak végrehajtásra átadott köztartozások is lekérdezhetők lesznek a főoldalra kerülő widgeten. Egyre több dokumentum lesz lekérdezhető a közeljövőben. A foglalkoz­tatással kapcsolatos adatok lekérdezése is komfortosabbá válik, az eredményt letölt­hető táblázatban is ki lehet nyerni, így az adatok exportálhatóvá válnak.

Cél, hogy a már most is elérhető doku­mentumokat – adószámla-kivonat, kereset­kimutatás, adózói adatok – az adózó kéré­sére a NAV hitelesített, szervezeti elektro­nikus aláírással lássa el, hogy a kérelmező azokat hiteles iratként felhasználhassa.

A helyszíni ellenőrzések adminisztrá­ciója is csökkenthető. Az ellenőrzések je­lentős része – különösen az operatív jel­legűek és a helyszíni cselekmények – az adózók székhelyén, telephelyén, kitele­pülésein zajlanak, ami évente több mint százezer papíralapú jegyzőkönyv kiállí­tását jelenti. Papírmentes, elektronikus megoldással kiiktatható a nyomdai előál­lítás és az utólagos adminisztrálás a szak­rendszerekben, ami költség- és munka­igény-csökkentést jelent.

Várható-e valamilyen új szolgáltatás el­indítása a következő időszakban?

– A jövőbeni fejlesztések egyik iránya a NAV és az adózók által használt válla­latirányítási rendszerek közötti, „oda-vissza” kommunikációra alkalmas gép-gép kapcsolat kialakítása, ami egy interaktív API-kénti működést is jelent. Tehát nem­csak az adózó tud adatokat, bevallásokat továbbítani a NAV-nak, hanem a NAV is elérhetővé teszi gépi úton az adózó szá­mára megismerhető adatokat úgy, hogy közben biztosítja az adatok hitelességét, megmásíthatatlanságát, és megakadá­lyozza a jogtalan adatszerzést.

2024-ben elindul az eÁFA, amely az ügyféli áfaanalitikák feldolgozásán, ös­szevetésén a hatóság rendelkezésére álló adatokkal, és az adatok vállalati ügyviteli rendszerekbe integrálható „visszaadásán” alapul. Az áfabevalláshoz szükséges ada­tok közül az Online Számla és az online pénztárgép rendszer adatai már eddig is lekérdezhetők voltak, azonban most ezek egy helyen, az eÁFA-rendszeren keresz­tül – webes felületen és gép-gép kapcsolat útján – elérhetővé válnak. Tervezünk egy új egyeztetési platformot, ami támogatja a típushibák kiszűrését, javítását.

Az eNyugta koncepciója a gyakorlati megvalósításnál tart a fejlesztői fórumok, fizetési szolgáltatókkal való egyeztetések tapasztalatainak beépítésével.

A NAV-Mobilban bevezetjük azt a pus­hüzenet-küldő szolgáltatást, ami a magán­személyeket tájékoztatja, ha a foglalkozta­tójuk a jogviszonyukra vonatkozóan bár­milyen változást jelentett be. Ilyen lehet az új jogviszony létrejötte, vagy például a munkaórák számának változása vagy akár a jogviszony megszűnése.

A NAV területi szervei tavaly több mint egymillió adóhatósági igazolás iránti kérelmet bíráltak el, ezek lega­lább 80 százalékát automatikusan ter­vezzük kiadni a jövőben, amivel csök­kenthető a humánerőforrás-igény és az ügyintézési idő is.

Új, elektronikus, egyablakos ügyinté­zési rendszer kezdi meg működését, ter­veink szerint 2025. január 1-jén. Az ala­nyi adómentes kis- és középvállalkozások ügyintézési rendszere kézenfekvő válasz­tás lesz azoknak az adózóknak, akik több tagállamban is végeznek alanyi adómen­tes gazdasági tevékenységet. Ez viszony­lag marginális adózói réteget céloz meg, mégis úttörő jellegű, mert kifejezetten egy szerényebb adóteljesítményű, de ép­pen ezért mozgásterében korlátozottabb réteg számára kívánja növelni a vállalko­zás bővítésének lehetőségét.

Hol tart az EMAP (Eseményalapú Adat­szolgáltatási Platform) rendszer fejlesz­tése?

– Az EMAP projekt célja, hogy a jelen­legi bejelentések, bevallások és adatszol­gáltatások rendszerét felváltsuk egy – az adózók igényeihez jobban igazodó – ese­ményalapú adatszolgáltatással. A lényeg, hogy a könyvelői, vállalatirányítási rend­szerekbe jelenleg is rögzített elemi ada­tok azonnal és automatikusan érkezze­nek az EMAP-ba, ahonnan a különböző hatóságok a számukra szükséges infor­mációkat kinyerhetik. Ezzel a jelenlegi, rendszeres időközönként teljesítendő kü­lönböző kötelezettségek megszűnnének, kiküszöbölve, hogy az adózóknak ugyan­azon adatokat más-más rendszerességgel és formában kelljen a különböző hatósá­goknak megküldeniük.

Az EMAP pilotszakasza a tervek sze­rint 2025. december 1-jén indul. Addig mind a jogi, mind az informatikai hát­tér megteremtése a feladat, ami az érin­tett hatóságok számára is komoly kihí­vás. A projekt előkészítésében és meg­valósításában fontos szerep jut a kapcso­lattartásnak a piaci szereplőkkel. A tény­leges fejlesztési munka várhatóan a jövő év elején indul.

A Mesterséges Intelligencia eszközeit hogyan tudják kiaknázni?

– A fejlesztések kapcsán érdemes elő­ször egy pillantást vetni a NAV adatva­gyonára, ami az elmúlt két évben több mint duplájára nőtt, mérete júliusra már meghaladta a 16 petabájtot is.

Lényegében képesek vagyunk megsza­kítás nélkül ellenőrizni a teljes magyar gazdaságot. A kibocsátott és befogadott számlák, az unión belüli beszerzések, az unión kívüli forgalom, a cégek dolgozói­nak száma és bérezésük adatai, mind be­futnak hozzánk, így ez az „adatmozaik” nemcsak az adózók transzparenciáját nö­veli, hanem az áfacsalások visszaszorítá­sához is komolyan hozzájárul.

A statisztikai modellek használatának, mondhatni, hagyománya van. Elsősorban az áfacsalások előrejelzése céljából ké­szültek már 2009-től statisztikai model­lek, amelyeket frissítettünk. Az áfacsa­lási hajlamot, azaz az abban való részvé­telt előrejelző modellek mellett megjelen­tek többek között a bevételeltitkolási va­lószínűséget, csalárd szándékú cégalapí­tást, illetve cégeladást előrejelző statisz­tikai-matematikai megoldások is. A fi­nomhangolásban pedig a tranzakciószintű adatokat is beépítettük. 2020 óta hét sta­tisztikai modell üzemel. Részben ezekkel sikerült elkészíteni a teljes áfaalanyi kör úgynevezett összevont kockázati besoro­lását alacsony, közepes és magas kocká­zati kategóriába, ami negyedévente fris­sül az aktuális adatszolgáltatások alapján, és ami támogatja a kockázatelemzést és az ellenőrzési munkát.

Még idén elindítjuk új prediktív model­lek használatát, amelyek elsősorban jo­gosulatlan adó-visszaigénylési kockáza­tot jeleznek előre. Bevételeltitkolás előre­jelzése céljából is kifejlesztettünk speciá­lis modellezési eljárásokat a helyszíni el­lenőrzési kiválasztás támogatására. Ezek az üzemeltetési helyszínekre is kalkulál­nak kockázatot, ami támogatja az ellenőr­zések területi szervezését. A végrehajtási szakterületre fejlesztett statisztikai mo­dellek pedig azt jelzik, hogy milyen vég­rehajtási cselekményre térül meg a leg­nagyobb valószínűséggel egy követelés.

A tranzakciószintű adatok elemzésé­vel feltárt anomáliát bemutatjuk az ab­ban érintett adózónak, lehetőséget biz­tosítva a hibák korrekciójára.

Képelemzési módszerek kialakításán is dolgozunk: a határállomásokon mű­ködő közúti röntgenberendezések képei­nek adatai alapján egy olyan modellt fej­lesztünk, amellyel kiszűrhetők a kocká­zatos, és a nem, vagy nem megfelelően bejelentett szállítmányok.

Szövegelemzés, szövegbányászat terü­letén is elindultunk egyrészt az Online Számla tételinformációinak kategorizá­lásával, profilozásával, másrészt az elle­nőrzési jegyzőkönyvekben tárolt infor­mációk kinyerésével.

Ön tölti be az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) elnöki tisztségét a 2023–2024-es ciklusban. Milyen kihí­vásokat és lehetőségeket rejt magában az elnökség?

– A magyar elnökség négy célt fogal­mazott meg. Az első ezek közül az IOTA költségvetési egyensúlyának megterem­tése, a második az IOTA-tag, Európai Uniós tagjelölt országok szakmai támoga­tása. Szeretnénk – és ez a harmadik prio­ritás – nagyobb aktivitásra ösztönözni az elmúlt időszakban az IOTA munkájából visszahúzódott tagállamokat. Végül, de nem utolsósorban, a magyar elnökség zászlójára tűzött egy szimbolikus célt is: szeretnénk a Nemzetközi Vámnap min­tájára az IOTA tagállamaiban Nemzet­közi Adónapot életre hívni.

Az elnökségi szerep a prioritásokért való munkán túl lehetőséget ad arra, hogy a NAV sikeres informatikai szolgáltatá­sait, adattudományi megközelítését, a mesterséges intelligencia alkalmazását és a tranzakcióalapú adóztatásra való át­állás lehetőségét még szélesebb körben ismertessük.

NÉVJEGY

1994-ben fizikatanári, majd

1995-ben programozó matema­tikus végzettséget szerzett az ELTE-n

2011-től a NAV informatikai szakfőigazgatójaként, 2013-tól informatikai elnökhelyettese­ként dolgozott, az ő szakmai irányításával vezették be az on­line pénztárgépek rendszerét

2015 novembere óta a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke

2018 óta a Digitális Jólét Prog­ram Blockchain Munkacsoport­jának vezetője

2020 szeptembere óta a Hír­közlési és Informatikai Tudomá­nyos Egyesület elnöke

2021 júliusa óta vezeti a NAV-ot, kezdeményezésére jött létre a NAV Mesterséges Intelligencia Munkacsoport

2022 márciusa óta a Blockchain Koalíció elnöke

2022 májusa óta a Magyar Államkincstár és a NAV adatva­gyonának optimalizálásáért fe­lelős kormánybiztos, aki

2023 márciusa óta irányítja az Eseményalapú Adatszolgáltatási Platform projektszervezetét

2023 júniusa óta az IOTA (Adó­igazgatások Nemzetközi Szer­vezete) elnöke