GYORSAN ÉS HATÉKONYAN TUDUNK ALKALMAZKODNI - Interjú Pafféri Zoltánnal

Ön a MÁV Zrt. elnök-vezérigazga­tója. Mint az ország legnagyobb fog­lalkoztatója összesen hány fővel dol­goznak?

– A vasúttársaság és a Volánbusz integrációjával a MÁV-Volán-cso­port lett Magyarország legnagyobb munkáltatója: közel 55 000 munka­társunk van.

A legutóbbi ismert szervezeti válto­zás kapcsán mik voltak a legnagyobb kihívások, azok mennyiben érintet­ték a számvitel területét?

– A szervezeti változások terén a már említett Máv-Volán-integráció­ból következnek a leginkább megha­tározó feladatok, és ez igaz a szám­viteli területre is. A Volánbusz Zrt.- nek korábban pénzügyi-számviteli és bérszámfejtési szolgáltatást végző VB Szolgáltató Központ Kft. 2021-ben az MVM-csoportból a MÁV-Volán-cso­portba került, a Volánbusz Zrt. lett a társaság tulajdonosi joggyakorlója. Csoportszinten – a tulajdonosi jog­gyakorláshoz kapcsolódóan – számvi­telszakmai kihívást jelentett az eddig még nem végzett elkülönített könyvve­zetési feladatok ellátása, illetve a Ma­gyar Államkincstár, valamint a Ma­gyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által előírt adatszolgáltatások teljesítése.

A közelmúlt másik legjelentősebb fel­adataként 2021. október 1-től a MÁV-START Zrt.-ből a MÁV Vagon Vasúti Jármű Gyártó és Javító Korlátolt Fele­lősségű Társaságba lett átszervezve a személyszállítási közszolgáltatási fel­adatellátáshoz közvetlenül nem kap­csolódó járműgyártási tevékenység, a vasúti fővizsgákhoz szükséges javítási tevékenység, valamint ehhez kapcsoló­dóan a tevékenység végzéséhez szüksé­ges humán és eszközerőforrás is. A te­vékenység átadás-átvétel, az új komp­lex gazdasági folyamatok szükségessé tették a MÁV-csoport SAP és kapcso­lódó rendszereinek, alkalmazásainak a MÁV Vagon Kft.-re történő kiterjesz­tését, kiváltva ezzel a korábban hasz­nált, a kibővített feladatellátás támoga­tására már nem alkalmas rendszert. A SAP-bevezetést illetően külön kihívást jelentett a rendkívül rövid, hat hónapnál is kevesebb rendelkezésre álló idő, vala­mint az évközi éles indulás megszerve­zése, ami továbbá azt is eredményezte, hogy az éves beszámolót lényegében két rendszerből kellett előállítanunk.

A MÁV-csoport egészét érintően mi­lyen fő szempontoknak kell megfelelni a számviteli beszámolók elkészítésénél, hogy egy nem számviteles érdeklődő is értse a beszámolók adatait?

– A MÁV-Volán-csoport a beszámo­lóinak elkészítésekor kiemelt figyelmet fordít a számvitelről szóló törvény alap­elveire, különösen a világosság alap­elvére, miszerint a könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, e tör­vénynek megfelelően rendezett formá­ban kell elkészíteni. A MÁV-Volán-cso­port társaságai a vonatkozó jogszabá­lyok alapján nem minősülnek közérdek­lődésre számot tartó gazdálkodóknak, ugyanakkor az állami tulajdonlásra, ál­lami szerepvállalásra, tevékenységre és méretünkre való tekintettel természe­tesen tudatában vagyunk annak, hogy jelentős a csoportunk iránti érdeklődés, és ezt a beszámoló összeállításakor is kiemelten szem előtt tartjuk. A kiegé­szítő mellékletekben törekszünk arra, hogy a beszámolót olvasó a működési környezetünket, a működésünkre ható eseményeket, történéseket is megértse, ezért sok esetben a törvényi kötelezett­ségen túl egyéb adatokat, információ­kat is bemutatunk a beszámolóinkban.

Milyen speciális kérdések, sajátos­ságok merülnek fel a MÁV-csoportra vonatkozó konszolidált beszámoló el­készítése során?

 – A konszolidáció, a konszolidált be­számoló összeállítása mindig kiemelt feladata a zárás és beszámolókészítés folyamatának. Jelentősége miatt úgy határoztunk, hogy a kötelezően előírt éves beszámolókészítési kötelezettsé­gen felül negyedévente készítünk kon­szolidált mérleget és eredménykimuta­tást, továbbá az évközi éves várható és üzletiterv-adatokat konszolidált szinten is elkészítjük. A csoportban meghatá­rozók a belső gazdasági kapcsolatok, a csoport tagjai jelentős mértékben egy­másnak is szolgáltatva teljesítik a sze­mélyszállítási közszolgáltatási és pá­lyaműködtetési feladatokat az utasok kiemelt kiszolgálása és teljes elégedett­sége érdekében, amit az idei évtől egy korszakalkotó új termék, a vármegye- és országbérletek konstrukciójával is igyekszünk kiérdemelni.

Mindezeken felül kiemelt és speciá­lis belső szolgáltatás a vasúti pálya, il­letve a kapcsolódó infrastruktúra fel­újítása, karbantartása, a vágánydiag­nosztikai mérések elvégzése, a pálya­hálózat-hozzáférés biztosítása, a jár­műjavítás, járműkarbantartás, jármű­gyártás, valamint back-office szolgál­tatások keretében az informatikai, be­szerzési, anyagellátási, humán-, szám­viteli-adózási és ügyviteli szolgáltatá­sok biztosítása.

Az összetett belső kapcsolatrend­szerre tekintettel, a döntések alapját szolgáló, minél pontosabb évközi be­számolók előállítása érdekében havonta elvégezzük a társaságok közötti „inter­company” egyeztetéseket, erre egy sa­ját fejlesztésű rendszert (MÁV Válla­latközi Egyeztető Rendszer – MVER) használunk.

A jelentős belső kapcsolatokra és adatmennyiségre való tekintettel nagy figyelmet fordítunk az összehangolt zárási folyamatokra, a konszolidációs adatszolgáltatások összeállítására, va­lamint a konszolidáció elvégzésére, amelyre egy komplex adatszolgáltató és konszolidációs táblarendszert fej­lesztettünk ki.

Az idei beszámolási időszakban ön sze­rint milyen szabályokra érdemes leg­inkább odafigyelni?

– A 2022. évi beszámolókat természe­tesen már összeállítottuk, elfogadásuk és közzétételük a jogszabályok szerint tör­ténik. A MÁV-Volán-csoport működése szempontjából leginkább meghatározók a nemzeti szintű állami és az európai uniós támogatások, ezért a beszámoló összeál­lítása során az idén is kiemelt figyelmet

fordítottunk a támogatásokkal kapcsola­tos elszámolásokra.

Ennek során – élve a számvitelről szóló törvény közelmúltban bekövet­kezett módosításai által biztosított új lehetőséggel – a minél pontosabb be­számoló és az összemérés elvének ér­vényesülése érdekében számoltuk el a várható támogatások jogszabályi fel­tételeknek megfelelő összegét.

Nagyon fontosnak gondoljuk a vál­laltcsoportként való működést, az eb­ből adódó előnyök kihasználását és így az optimális adópolitika kiala­kítását is. A MÁV-Volán-csoport te­vékenységéből adódóan számos mű­emléki ingatlanunk van, ehhez kap­csolódóan pedig minden évben alkal­mazzuk a társasági adóról és az osz­telékadóról szóló törvény által biz­tosított, a műemlék ingatlanok fel­újításához és karbantartásához kap­csolódó adóalap-csökkentés lehető­ségének leányvállalatok részére tör­ténő átadását. A műemlék ingatlanok gondozását, állagmegóvását a ren­delkezésünkre álló források függvé­nyében folyamatosan végezzük, ilyen jellegű kiemelt projekt a Nyugati pá­lyaudvar felújítása is. Az idei évben – élve az adóalap-csökkentési lehe­tőséggel – a MÁV Zrt. a leányválla­latai adóalapját 6,7 milliárd forinttal tudta mérsékelni, és így nagyságren­dileg 600 millió forint adót tudtunk csoportszinten megtakarítani.

Hány fő dolgozik évről évre a beszá­molókon?

– Az éves és évközi beszámolókat is figyelembe véve elmondható, hogy a MÁV-Volán-csoport éves szinten 130 beszámolót készít el, amelynek több­ségét a MÁV Szolgáltató Központ Zrt., a csoport back-office szolgáltató tár­sasága állítja össze. Ilyen számosságú beszámoló összeállításához a számvi­teli szervezetek és az üzleti területek összehangolt működése szükséges. A MÁV-Volán-csoport SAP és kapcsolódó rendszerei egy összetett, több modul­ból álló integrált vállaltirányítási rend­szer, melybe a könyvelőkön kívül ter­mészetszerűen valamennyi üzleti terü­leten végeznek könyvelést generáló rög­zítéseket. Sok kollégánk összehangolt és szabályozott munkájának az eredmé­nye tehát a számviteli beszámoló. Az SAP mellett még a Libra 3S, az RLB 60, valamint a Saldo Creator Budget könyvelőrendszereket is alkalmazzuk a kisebb társaságok elszámolásaihoz. A MÁV Szolgáltató Központ Zrt.-nél a megrendelő társaságok részére a köny­velési és a beszámoló-összeállítási fel­adatokat a könyvelés és számviteli be­számolás szervezetek látják el. A szám­viteli feladatok ellátását illetően folya­matosan törekszünk a hatékonyságja­vításra, folyamatainkat optimalizáljuk, automatizáljuk, ennek eredményeként elmondható, hogy az elmúlt időszak­ban a növekvő feladatok ellenére és a zárási folyamatok gyorsítása mellett is csökkenteni tudtuk a létszámot.

Az automatizálás, illetve a digitalizá­ció mennyiben érezhető a számviteli munkában?

– A számviteli szakma rengeteg do­kumentummal, bizonylattal dolgozik, amelyeknek alaki kellékei közé so­rolható az aláírás is. A MÁV-csopor­ton belül bevezettük a digitális alá­írás funkciót, így a belső bizonylatok többsége szintén digitálisan áll elő.

Mindezeknek köszönhetően kollégáink ma már nagyon kevés papíralapú bizonylattal dolgoznak a hétköznapok­ban. A vállalatcsoport elkötelezett a pa­pírmentes iroda kialakításában.

Elmondható, hogy a MÁV Zrt.-nek és leányvállalatainak számviteli elszá­molási folyamatait modern eszközök, szoftverek támogatják. Törekszünk a bejövő és kimenő számlák körében az elektronikus számlák arányának növe­lésére. Ma már a bejövő számláink kö­rülbelül 60-65 százaléka e-számla, és ez az arány folyamatosan nő. A part­nereink (tehát nem az utazóközönség) felé kibocsátott számlák tekintetében ennél is magasabb számot sikerült el­érnünk: 70-75 százalék az e-számlák aránya. Elektronikus számla esetén a teljes számlázási folyamat papírmen­tesen zajlik, ami nemcsak a számla­feldolgozás hatékonysága, hanem a környezetvédelem szempontjából is előnyös.

A beérkező papíralapú számlák fel­dolgozása is automatizált. Szkennelést követően karakterfelismerő szoftver se­gítségével töltődnek ki a bizonylat ada­tai, és általános szabály szerint a meg­rendelési, teljesítésigazolási SAP-azo­nosítók alapján egyre nagyobb arány­ban automatikusan történhet a köny­velés. A számlák egyéb esetekben is vállalaton belül csak az SAP rend­szeren belül, digitálisan közleked­nek, a jóváhagyók is digitálisan iga­zolják azokat.

Hogyan érintik a beszámolókészítés folyamatát a könyvvizsgálattal kap­csolatos kötelezettségek?

– Korábban említettem, hogy évente összesen 130 beszámoló készül a cso­portban, most ezt azzal egészíteném ki, hogy ebből 48 az, amelyet könyv­vizsgáló is auditál. Ennek megfele­lően nagyon fontos a könyvvizsgá­lóval való szoros kapcsolat és a jó együttműködés kialakítása, hiszen a jogszabályok és a belső szabályzatok szerinti szűk határidők betartása csak egymás kölcsönös támogatásával, a feladatok összehangolásával valósít­ható meg. Valamennyi zárásra és be­számolókészítésre a könyvvizsgálóval is egyeztetett zárlati utasítás és ütem­terv készül, amely órára lebontva tar­talmazza a feladatokat és azok sorren­diségét is, minderre tekintettel óramű pontossággal összeghangolt együttmű­ködés szükséges a könyvvizsgáló és az egyes társaságok szervezetei, va­lamint a számviteli szolgáltató társa­ság között.

A negyedévente történő átvilágítá­sok, könyvvizsgálatok zökkenőmen­tes lebonyolítása érdekében a beszá­molót érintő kiemelt témákat már a könyvelést megelőzően egyeztetjük a könyvvizsgálóval.

A beszámolók ellenőrzésén kívül a könyvvizsgáló egyéb szolgáltatásokat is biztosít, ilyen különösen a csoport tevékenysége miatt szükséges vasút­vállalati engedélyek beszerzéséhez előírt könyvvizsgálói jelentések ki­adása, valamint a vasúti tevékenysé­gek számviteli elkülönítését tartal­mazó felügyeleti jelentések, továbbá a személyszállítási közszolgáltatási és pályaműködtetési szerződésekhez kapcsolódó költségtérítés elszámolá­sának alapját képező pályaműködte­tési és közszolgáltatási tevékenysé­gekről készített jelentés auditálása is.

Milyen szabályozási kihívások elé néznek a következő időszakban?

– A MÁV-Volán-csoport a kor­mányzati elvárásoknak megfelelően folyamatosan dolgozik a közösségi közlekedés teljes körű integráció­jának megvalósításán, az országos szinten egységes tarifa- és jegyrend­szer bevezetésén; ennek első lépése­ként tekinthető a már említett vár­megye- és országbérlet intézménye. A minden eddiginél kedvezőbb bér­letrendszer használatával egy teljes vármegyét, sőt akár az egész orszá­got be lehet majd utazni vállalat­csoportunk (a MÁV-START Zrt., a MÁV-HÉV Zrt. és a Volánbusz Zrt.) és a GYSEV járatainak igénybevéte­lével. A Magyar kormány, valamint az Építési és Közlekedési Miniszté­rium támogatásával és közreműkö­désével létrejövő új bérletkonstruk­ciók révén az elmúlt három évtized legjelentősebb díjszabási fejlesztését valósítjuk meg. Ez ugyanakkor azzal is jár, hogy a számviteli és adózási jogszabályoknak való megfelelés ér­dekében ki kell alakítanunk az érin­tett társaságok közötti elszámolások és számlázások rendszerét, folyama­tait a jelenleg használt JÉ jegyérté­kesítési rendszer fejlesztése mellett.

A MÁV-Volán-csoportnak rendkí­vül széles a tevékenységi portfóliója, aminek következtében a számviteli és adózási jogszabályi változások és a hatósági, felügyeleti szervek elvá­rásainak változásai szinte mindig érintenek bennünket. A változások­hoz való folyamatos alkalmazkodás, a követelmények számviteli rendsze­reinkbe való implementálása, a ha­tályos jogszabályoknak való mara­déktalan megfelelés azonnali rea­gálásokat és fejlesztéseket követel meg, ami így állandó kihívást je­lent a MÁV-Volán-csoport társasága­inak. Büszke vagyok rá, hogy a kol­légáim teljesítményének köszönhe­tően ezekhez mindig gyorsan és ha­tékonyan tudunk alkalmazkodni. Ez is kell ugyanis ahhoz, hogy évente közel 700 millió utazást tegyünk le­hetővé, azaz mozgásban tartsuk az országot.

NÉVJEGY

• házas, két gyermek édesapja, angolul és németül beszél
• érettségit a szolnoki Varga Katalin Gimnáziumban tett 2003-ban, ezt kö­vetően az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Ka­rán tanult tovább
• 2006-tól – egy éven keresztül – a Friedrich-Schiller-Universität hallgatója volt a németországi Jenában
• 2010-től 2018-ig a MÁV Magyar Államvasutak Zrt.-nél – többek között – kiemelt projektekvezető, projektiroda-vezető, kategóriamenedzser és szakmai titkár tisztségeket is betöltött
• 2016-tól 2018-ig a Kínai–Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. vezérigazgatója volt.
• 2018-tól a Miniszterelnöki Kormányiroda társasági portfólióért felelő he­lyettes államtitkárának nevezték ki
• 2020-ban a Volánbusz Zrt. élére került mint elnök-vezérigazgató
• 2022 júniusától a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. elnök-vezérigazgatója
• a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület elnökségi tagja, STRATOSZ elnökségi tagja, a UIC (Európai Vasútegylet) és a CER (Nemzetközi Vasúti és Infra­struktúra Társaságok Közössége) vezető bizottságának tagja