Fehéredőben

Újévi fogadkozások helyett a SZAKma folyóirat rögtön megúju­lással kezdi a 2017-es évet. Hitünk szerint egy frissebb, esztéti­kusabb, könnyebben fogyasztható lapot tart kezében a kedves olvasó, mely azonban minden szempontból megtartotta a ko­rábbi értékeit, azok közül is kiemelten a naprakész, szakszerű és magas színvonalú tájékoztatást számviteli, adózási és könyvvizs­gálati témakörökben. Alapvető újdonság lesz az idei évtől, hogy minden hónapban kiemelünk egy aktuális témát, melyet az adott lapszámban több nézőpontból igyekszünk megvizsgálni.

Egy téli, ráadásul évindító lapszám fő témájaként keresve sem találhattunk volna jobb központi témát, mint a fehéredés. Asszo­ciálhatunk itt a havas tájra, a tiszta (fehér) lappal való év eleji in­dulásra is, de azt gondolom, erről a címről többségünknek még­is inkább a fehéredő gazdaság jut eszébe. Nagyon hálás téma ez szabályozási szemmel, mivel az elmúlt néhány év vonatkozásá­ban sok pozitív eredményről lehetett már eddig is beszámolni, viszont számos olyan terület is akad, melyen további fejlődési le­hetőségeket lehet azonosítani.

Az elmúlt években egy sor intézkedés került bevezetésre a gaz­daság fehérítése érdekében a végső fogyasztók részére történő értékesítésekhez kapcsolódóan (B2C típusú) és az adóalanyok közötti (B2B típusú) tranzakciókat érintő adóelkerülések ellen egyaránt. A teljesség igénye nélkül e helyütt érdemes megemlí­teni a célzott áfakulcscsökkentéseket, a fordított áfa rendszeré­nek bevezetését bizonyos tevékenységek esetén, a belföldi ös­szesítő jelentés előírását, az adóregisztrációs eljárás vagy éppen az adózók minősítésének bevezetését, valamint az adózók valós idejű adatszolgáltatásainak egyre szélesebb körű alkalmazását. Ezek az intézkedések nem csupán az áfacsalások, de azok köz­vetett hatásaként más csalási formák (nyereség- és béreltitkolás) visszaszorulását is eredményezték.

Az adóbevételekre gyakorolt pozitív hatást illetően ezen intéz­kedések közül egyértelműen a pénztárgépek NAV-hoz történő elektronikus bekötése és az EKÁER bevezetése játszott kiemel­kedő szerepet. A valós idejű adatszolgáltatáson alapuló eszkö­zök bevezetésének gazdaságfehérítő hatását a költségvetési több­letbevételeken túl nagyon jól szemlélteti az a tény, hogy ezen intézkedések kapcsán folyamatos a környező országokból tör­ténő hatósági megkeresés. Kis túlzással élve sikeres exportcik­ként lehet lassan gondolni az online pénztárgépeken kívül az EKÁER, a HU-GO útdíjkamerák és az úttestbe telepített hurok­mérlegek összehangolt rendszerére is. A mostani lapszámban bemutatjuk a gazdaság fehéredése érdekében eddig tett lépése­ken túl a NAV vonatkozó ellenőrzési tapasztalatait, és szakértői javaslatokat is megjelenítünk a további fehéredés irányába teen­dő lépések kapcsán.

A gazdaságfehérítés témaköre azonban nem csak Magyar­országon van a figyelem fókuszában, hiszen ez a kérdéskör az OECD-ben és az Európai Unióban egyaránt az utóbbi évek egyik legfontosabb gazdaságpolitikai kihívásaként van megjelölve. A témában született számos joganyag, intézkedési terv, akcióterv és ajánlás legfontosabb tudnivalói kapcsán az idei évben is folya­matosan tájékoztatjuk olvasóinkat.

Egy megújítás sohasem lehet öncélú. A reformerek mindig fi­gyelik az intézkedések fogadtatását, azt, hogy a változások el­érik-e a kívánt eredményt. A kormányzat is így szemléli a gaz­daságfehérítés eredményeit és gyűjti a tapasztalatokat, javasla­tokat. Mi pedig a SZAKma esetében várjuk a visszajelzéseket: örülünk a dicséretnek, köszönettel fogadjuk a javaslatokat és az építő kritikát is.