Csökkentjük a jövedelmet terhelő adókat és az adónemek számát - INTERJÚ IZER NORBERTTEL

– Beszélgetésünkkor épp a jövő évi adóváltozások törvényjavaslatának vi­tája zajlik a parlamentben. Ahhoz ké­pest, hogy a választások után nem sok idő telt el, mégis rengeteg változás ke­rült bele. Mi volt az alapkoncepció? Miért nem vártak a nagyobb horderejű változások bevezetésével?

– A koncepció évek óta változatlan. Jelentős egyszerűsítés, lényegesen keve­sebb adminisztráció és adócsökkentés.

– Maradjunk az adócsökkentésnél. Általában ez a legérdekesebb téma, hi­szen ez érinti közvetlenül az adózó­kat. Milyen elvek, érvek mentén dől el, hogy éppen melyik adó csökken?

– Az adócsökkentés nem random mó­don történik, sőt szakmai szemmel vizs­gálva nagyon is kiszámítható. Igen egy­szerű, három fő elemből álló képle­tet követünk már nyolc éve. Egyrészt a fókuszban a jövedelmet terhelő adók csökkentése áll. Ez az alapelv tetten is érhető, hiszen az Európai Unió országai közül Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adó és a harmadik legalacso­nyabb a személyi jövedelemadó mérté­ke, amelyből – tekintettel a gyermekek után járó kedvezményre – a családok­nak még kevesebbet kell fizetni. Más­részt olyan adócsökkentő intézkedések­re van szükség, amelyek növelik a ver­senyképességet. Erre jó példa a hosszú távú szociális hozzájárulásiadó csökken­tés, amelynek alapja a hatéves bérmeg­állapodás. Ha a feltételei teljesülnek, akkor az adó kulcsa néhány éven belül 11,5 százalékra csökkenhet. A harma­dik elem az adócsökkentési képletben a kkv-k adópolitikai eszközökkel történő megerősítése.

– Pontosan milyen intézkedések se­gítik ezt? A 9 százalékos társasági adót fizeti minden vállalkozó, a kicsi és a nagy egyaránt. Így a kkv-k semmivel sincsenek kedvezőbb helyzetben, mint a nemzetközi gigavállalatok.

– A 9 százalékos társaságiadó-kulcs bevezetése a kkv-k helyzetét is javítot­ta, hiszen a korábbi, kedvezményes 10 százalékos adókulcshoz képest 10 szá­zalékos tehercsökkenést eredménye­zett. Még fontosabb látni azonban a kisvállalati adózás (kiva) kkv-k részé­re nyújtott előnyeit, amely nemzetkö­zi összehasonlításban is egyedülálló. A 2017. évi társaságiadó-kulcs és szociális hozzájárulásiadó-kulcs csökkentésével párhuzamosan a kiva kulcsa is csökken­tésre került, az adónem szabályozása pedig jelentős reformon esett át, ami­nek hatására a kisvállalati adózás rend­kívül egyszerűvé vált. Ezen intézkedések hatására az adónemet választók száma 2016-hoz viszonyítva több mint négy és félszeresére nőtt. A kisvállalati adózók bérek után fizetendő adóterhe jelenleg 13 százalék, szemben az általános sza­bályok szerint összesen 21 százalékot ki­tevő munkáltatói adóteherrel. A vállalati nyereség után pedig a kiva hatálya alatt közvetlenül nem keletkezik adófizeté­si kötelezettség, mert ezt a terhet csak akkor kell megfizetni, ha a nyereség a cégből kivonásra kerül. Az áttérések to­vábbi elősegítése érdekében a jelenle­gi adócsomagban ráadásul az adónem belépési határainak szélesítésére tettünk javaslatot: 2019-től így már 1 milliárd fo­rint bevételig választható a kiva, és a cé­gek mindaddig a hatálya alatt maradhat­nak, míg bevételük a 3 milliárd forintot is meghaladja.

– Nézzük a konkrétumokat! Jövőre milyen adókból kell kevesebbet fizetni?

– A családi adókedvezmény tovább bővül. A következő esztendőben a két­gyermekes családok adókedvezménye havi ötezer forinttal – összesen már havi 40 ezer forintra – emelkedik, amely ös­szességében további közel 20 milliárd forintot hagy mintegy 380 ezer család­nál. Folytatódik a vállalkozások által fi­zetendő szociális hozzájárulási adó mér­séklése is. A közteher a mostani 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkenhet jövőre, ha legalább 6 százalékos lesz a reálkereseti mutató emelkedése a ver­senyszférában. A jelenleg rendelkezésre álló, valamint az előre prognosztizálható adatok alapján a jövő év során a szociá­lis hozzájárulásiadó-csökkentés várható­an megvalósul. Egy év alatt az egy szá­zalékpontos csökkentés 130 milliárd fo­rintot hagy a gazdaságban. Az öregségi nyugdíj közterhe is kevesebb lesz jövő­re. A nyugdíjas munkavállalók jövedel­me után 2019-ben már csak a 15 száza­lék személyi jövedelemadót kell fizet­ni. Jelenleg mintegy 70 ezren dolgoznak nyugdíj mellett, számuk a kedvező adó­szabályok miatt jövőre jelentősen meg­nőhet. Mindezek mellett csökken a mo­torkerékpárok regisztrációs adója. Az online fizetések ösztönzése érdekében pedig 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül az eddigi 0,3 száza­lékos pénzügyi tranzakciós illeték alól. Egy újabb alapvető élelmiszer forgalmi adója csökken: az UHT és az ESL tej áfá­ja jövőre a legalacsonyabb mértékű – öt­százalékos – lesz.

– Az áfa nem jövedelmet terhelő adó. Miért nem a személyi jövedelemadót csökkentik inkább 1 százalékkal?

– A személyi jövedelemadó egy száza­lékpontos csökkentése évente mintegy 160 milliárd forintba kerülne az állam­kasszának. Az EHT és az ESL tej áfájának a csökkentése alig 20 milliárd forintba. A forgalmi típusú adók csökkentésére – te­kintettel arra, hogy a jövedelmet terhelő adók mérséklése a cél – csak célzottan és figyelemmel a költségvetés teherbíró képességére van lehetőség. Figyelni kell arra is, hogy az érintett szektorra men­nyire jellemző a feketézés.

– A tojás vagy épp a csirke most nem olcsóbb, mint két éve. Nem kellene az árakban is tükröződnie az áfacsökkentésnek?

– Az áfacsökkentéssel minden tagállam az unió szabályai által engedett legalacso­nyabb adómérték felszámítását tudja biz­tosítani. Az áfacsökkentés egy adópolitikai eszköz, ami a piac makrogazdasági folya­matából fakadó szükségszerű áremelke­dést megszüntetni vagy megakadályozni nem tudja, de költségvetési hatását tekint­ve az adózók biztos, hogy összességében spórolhatnak az intézkedéssel.

– Lassan kijelenthetjük, hogy nincs olyan adócsomag, amelyik ne az admi­nisztrációcsökkentésről és az egysze­rűsítésről szólna. De a mostani javas­latban van valamilyen konkrétum a jól csengő szlogen mögött?

– Üres szlogenekkel nem válhatunk az egyik legversenyképesebb gazdasá­gú országgá a közeljövőben, csak ha az adózási környezetet egyszerűsítjük. A gazdasági növekedésében és a verseny­képesség javításában ugyanis az adó­rendszernek kiemelkedő szerepe van. A törvényjavaslat egyik legfőbb célja a vállalkozások adózással töltött idejének jelentős csökkentése. Az adórendszer is egyszerűsödik, hiszen az adónemek számát nyolc százalékkal csökkentjük.

– Azért így is marad még vagy ötven­féle adófajta…

– A külföldi példák azt mutatják, hogy más országok sem képesek feltétlenül az adórendszerüket kevés adófajtával mű­ködtetni. Mi most megmutatjuk, hogy lehetséges a radikális – majd 10 száza­lékos – csökkentés. A jogbiztonság, a ki­számíthatóság miatt fontos a fokozatos­ság, de néhány éven belül akár a felére is zsugorodhat az adónemek száma ha­zánkban. Az alapvetés az adórendszer átalakításánál a jelentős bevételt nem generáló adónemek eltörlése és a ha­sonló alapot terhelő adók összevonása.

– Igaz, hogy csak 24 ezer munkálta­tónál van cafeteria és a kkv-k legtöbb­je épp a bonyolult adminisztráció miatt jellemzően nem fizet semmilyen béren kívüli juttatást, de itt nem lehet, hogy túlzás volt az ilyen nagyfokú egyszerű­sítés? Hisz csak a SZÉP-kártya maradt.

– A német és osztrák gyakorlathoz ha­sonlóan béren kívüli juttatásként a mun­kavállalók pihenésének támogatását tartjuk elsődlegesnek. Mindezek mellett a statisztika is igazolja azt, hogy a SZÉP-kártya nagymértékben hozzájárul a ma­gyar gazdaság és turizmus növekedésé­hez: 2017-ben a magyarországi hotelek­ben a vendégek több mint 17 milliárd forint értékben fizettek SZÉP-kártyával, ami – a döntően vidéki, családi tulaj­donban levő, kkv formában működtetett – panziók, szállodák belföldi szállásdíj-bevételének közel 20 százalékát tette ki.

– Még egy jogintézményt érintenek a jövő évi változások. Ez pedig 2013-ban bevezetett célzott munkáltatói adó­csökkentés, ami 2019-től új formában alakul újjá. Miért kellett változtatni a jól bevált szisztémán?

– A Munkahelyvédelmi Akció való­ban megszűnik, amelyre a megválto­zott, kedvezőbb munkaerőpiaci környe­zet miatt volt szükség. Az adószabályo­zás ugyanis csak akkor jó, ha a lehető legrövidebb időben leköveti a gazda­sági, piaci változásokat. Ma már nem a munkahelyek védelmére kell koncent­rálni, hanem újabb emberek munkaerő­piacra való bevonására. A most újon­nan bevezetett munkaerőpiacra lépők kedvezménye mindenki számára igény­be vehető, akinek az elmúlt 9 hónapban legalább 6 hónapig nem volt munkája. Az új kedvezmény két évig teljes mun­káltatói adómentességet biztosít a mini­málbér összegéig, ami magasabb a je­lenlegi kedvezmények 100 ezer forintos értékhatáránál. Sokkal egyszerűbb lesz az igénybevétel, az adminisztráció. A NAV az újonnan bejelentett munkavál­lalók esetében automatikusan vizsgálja a kedvezményre való jogosultságot, és azt igazolja is a munkáltatóknak. Emiatt például jóval több kismamát és koráb­ban munkanélküli vagy inaktív munka­vállalót foglalkoztathatnak majd. A már nyugdíjasok foglalkoztatása pedig jövő­re még kedvezőbb lesz, ugyanis utánuk egyáltalán nem kell szociális hozzájáru­lási adót fizetnie a munkáltatónak.

– Már egy hete üzemel az online számla adatszolgáltatás. Mik az első tapasztalatok?

– Július 16-ig az online számla adat­szolgáltatás rendszerében mintegy 238 ezer vállalkozás regisztrált. Az elmúlt fél hónap alatt több mint 1,3 millió szám­la adata érkezett be a hivatalhoz. A jú­lius egyfajta tesztidőszakként működik. Nincs szankció, ha a vállalkozó által használt számlázóprogram esetleg még nem képes az online adatszolgáltatásra, de az adatok július 31-ig beérkeznek.

– Az adózóknak is hajthat hasznot az online számlarendszer?

– A számlaadat szolgáltatás első kör­ben elsősorban gazdaságot fehérítő esz­közként funkcionál. Az adóhivatal ren­delkezésére álló számlaadatok kocká­zatelemzések, ellenőrzések széles körű lefolytatására adnak lehetőséget, jelen­tőségük pedig azok azonnaliságában és automatikusságában rejlik. Az informá­ció már a bevallások beérkezése előtt a hatóság rendelkezésére áll, így számos csalás felderítését teheti eredményeseb­bé, ahol a bevallások beérkezéséig az érintettek esetleg már nem elérhetők. A rendelkezésre álló információk a ké­sőbbiekben fokozatosan az adózók ad­minisztrációs terhein könnyítendő – az adóhatóság rendelkezésére álló egyéb adatokkal összekötve –, a személyi jö­vedelemadóhoz hasonlóan más beval­lások adóhatóság általi kiajánlásához is felhasználhatók lesznek.

– Az utolsó kérdés az elkövetkezen­dő évek változásait kéne, hogy firtassa, de most inkább visszamennék május 22-ig, az államtitkári kinevezése nap­jáig, ahol az adószakmával való folya­matos együttműködést és a közös mun­kát emelte ki.

– Az adótörvények alkalmazása, vég­rehajtása csak úgy lehet sikeres, ha maga a jogszabály az adószakmával kö­zös munka eredménye. A könyvelőktől, adótanácsadóktól folyamatosan érkez­nek javaslatok. Időről időre azonban ér­demes egyeztetni, összegezni ezeket a javaslatokat, ezért először ősszel össze­hívnánk az adószakma képviselőit. Az üléseket szeretnénk rendszeressé tenni, hiszen csak így lehet sikeres és eredmé­nyes az adópolitika.