Az Országgyűlés elé terjesztett adójavaslatok azt mutatják, hogy a kormány a négy évvel ezelőtt megkezdett úton halad tovább. Pankucsi Zoltánt, a Nemzetgazdasági Minisztérium adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkárát kérdeztük az idei hangsúlyokról és a részletekről.
Melyek voltak a főbb szempontok az idei adótörvény-javaslat összeállításakor?
Első számú elvárás volt, hogy kövessék az évekkel ezelőtt kijelölt adópolitikai irányt. Bizonyos lépések továbbra is a családok anyagi biztonságát, a gyermekvállalás ösztönzését szolgálják, míg más javaslatok a lakosság, a kis- és közepes vállalkozások alacsony adóterhelését biztosítják, számos elem pedig a feketegazdaság visszaszorítását célozza. Az adópolitikai szempontokon túlmutató intézkedéseket is megfogalmaztunk. Egyes javaslatok az élelmiszer-biztonságot, illetve a fogyasztók fokozott védelmét erősítik, míg mások az egészségkockázatot jelentő termékek fogyasztásának visszafogásáért váltak indokolttá, vagy éppen a környezetszennyezés káros hatásainak felszámolása érdekében.
Értjük az irányt… mégis, mintha idén sokan félreértelmezték volna az egyik javaslatot.
A távközlési adó kiterjesztésére vonatkozó javaslat valóban komoly hullámokat gerjesztett. Hangsúlyozni kell, hogy nem új teherről, és nem is a lakosság vagy az üzleti felhasználók adójáról lett volna szó. Távközlési adót már két éve fizetnek a hazai szolgáltatók a telefonbeszélgetések megkezdett percei és az elküldött szöveges üzenetek után. A közteher bevezetése óta pedig a legnagyobb telefoncégek nemegyszer csökkentették csomagjaik díját.
Talán azt láthatták inkább, hogy a széles sávú internet elterjedése, a fejlesztések megvalósulása ellen hatna egy olyan adó, amely az internetforgalmon alapszik.
A távközlési adó kiterjesztéséből befolyó összeg tulajdonképpen az állami önrész fedezetét teremtette volna meg egy összességében százmilliárdos nagyságrendű internetfejlesztési programhoz, amellyel az a célunk, hogy az ország minden településének minden lakosához eljuttassuk a széles sávú internetet. Ezzel a lépéssel az állam jelentős költséget takarít meg a szolgáltatóknak, emellett több ügyfélhez és új piaci lehetőségekhez is juttatja azokat. Az állam ehhez kért volna hozzájárulást a szolgáltatóktól, és újból hangsúlyozom: csak a szolgáltatóktól.
Úgy néz ki, hogy erről az adóról már letett a kormány…
Tekintettel arra, hogy a vita félrecsúszott, nem lehetett valós szakmai párbeszédet folytatni a kezdeményezésről, ezért a javaslat visszavonásáról és nemzeti konzultáció elindításáról döntöttünk.
Térjünk át az adótörvény-előterjesztés más elemeire. Mely javaslatokat tartja a jövő év legfontosabb intézkedéseinek?
Törvénybe foglaljuk a kétgyermekes családok kedvezményének fokozatos emelését. 2016-tól évente 2500 forinttal nő a havonta és gyermekenként érvényesíthető családi kedvezmény. A mostani havi húszezer forint helyett 2019-ben már negyvenezer forint marad a családoknál, tehát duplaannyi, mint most. Bevezetünk egy új, havi ötezer forintos adómegtakarítást jelentő kedvezményt is, amellyel az első házasulókat támogatjuk. A családokat hozzuk kedvezőbb helyzetbe a kisgyermekes szülők foglalkoztatásához kapcsolódó szociális hozzájárulási adókedvezmény kibővítésével. Jövőre akár teljes, akár részmunkaidőben foglalkoztatják a „kismamákat”, a munkáltatók bruttó százezer forintos összeghatárig egységesen érvényesíthetik a Munkahelyvédelmi Akció biztosította kedvezményt.
Mindeközben a javaslat más elemei miatt drágulhatnak egyes alapvető háztartási, illetve szépségápolási cikkek, mint a mosópor, a szappan, a sampon és a tisztítószer...
A környezetvédelmi termékdíj rendszerének újraszabályozására vonatkozó javaslatunkat az Európai Unió követelményei és a hazai előírások egyaránt sürgették. A háztartásokban használt különféle mosó- és vegyszerek előállítása ugyanis jelentősen szennyezi a környezetet, és nem elhanyagolható az sem, hogy a felhasznált termékek jellemzően a szennyvízbe kerülnek, így az élővizekben is egyre több vegyi anyag jelenik meg. A különféle környezetterhelések felszámolása ugyanakkor állami feladat, a kiadások a költségvetést terhelik, így a fedezetet biztosítanunk kell. A termékdíj összege nagyon alacsony lesz, ezért a fogyasztói árakra szinte alig lesz hatása.
A cafetériaszabályok módosítása miként kapcsolódik a jövedelmet terhelő adók csökkentéséhez?
A javaslat egészen szorosan illeszkedik a személyi jövedelemadózás rendszerének átalakításához, ugyanis folytatni szeretnénk az egyszerű, világos, átlátható adórendszer kidolgozását. Az átalakítás következtében nőtt a munkavállalók nettó jövedelme, és egy egészen széles munkavállalói tömeg foglalkoztatása vált olcsóbbá, ezért egyre fogynak azok az indokok, amelyek korábban a speciális adókedvezmények fenntartása mellett szóltak. Természetesen a döntésben az is szerepet játszott, hogy még ebben a ciklusban szeretnénk megvalósítani az egy szám-jegyű személyi jövedelemadót, amellyel párhuzamosan felülvizsgáljuk a kedvezmények rendszerét. Az sem titkolt célunk, hogy a munkavállalók inkább szabadon felhasználható pénzben jussanak hozzá bérükhöz, és ne a kötött felhasználású juttatások jellemezzék a fizetéseket.
Mi lesz jövőre a vállalkozásokkal?
Az előterjesztés számos javaslatot tartalmaz a vállalkozások működési feltételeinek könnyebbé tétele érdekében, de azt is fontos kiemelni, hogy a hazai kis- és közepes vállalkozások társasági adója változatlanul alacsony marad jövőre is, 500 millió forintos adóalapig fenntartjuk a 10 százalékos társasági adót. A társasági adót érintően bevezetünk egy új adóalap-kedvezményt a felsőoktatást támogató cégeknek. Kedvező változás lesz az is, hogy a látvány-csapatsportok támogatása, filmalkotások, előadó-művészeti szervezetek támogatása több cég számára válik kedvezővé egy új kedvezmény által. Ugyanakkor az úgynevezett „adóoptimalizálás” kiküszöbölése érdekében szigorodnak a transzferár meghatározására, valamint az elhatárolt veszteségek felhasználására vonatkozó szabályok. A tavaly indított kisvállalati adót, illetve a kisadózók tételes adóját érintően is számos kedvező, adminisztrációt csökkentő változást fogalmaztunk meg.
A fiktív számlákon alapuló áfacsalások jelentős károkat okoznak valamennyi állam költségvetésének. Lesznek-e újabb intézkedések a visszaélések visszaszorítása érdekében?
A tervek között több olyan intézkedés szerepel, amely a feketegazdaság visszaszorításában nyújt segítséget. A nagy testű élő állatoknál – szarvasmarha, juh és kecske – jövőre 27-ről 5 százalékra csökkentjük az áfát. Hasonló lépés volt tavaly, amikor az élő és félsertés áfája mérséklődött 5 százalékra. A csalás, a számla nélküli adásvétel ezen a területen a döntés nyomán jelentősen visszaszorult. Az eredmények között megemlíthetem, hogy ma már inkább megéri hazai alapanyagot vásárolni. Mindeközben gyarapodott a sertésállomány, és bővült a sertéstartók tábora. A feketegazdaság visszaszorítását még számos új intézkedés segíti.
Sokat hallani az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer bevezetéséről is. Mit is takar ez?
Újdonság, hogy az adóhivatal nyomon követheti az ország útjain szállított termékeket, rakományokat. Mégpedig úgy, hogy már a fuvar előtt felvezetik a hatóság rendszerébe a lényeges adatokat, rögzítik például az áru megnevezését, mennyiségét, az eladó és a vevő kilétét, valamint a teherautó rendszámát, így az utaztatással megvalósított áfacsalások a rendszer bevezetését követően ellehetetlenednek. Kiemelnék még pár intézkedést. A fiktív cégalapítás visszaszorítása érdekében havi áfabevallási kötelezettség terheli majd az új vállalkozásokat, ezáltal az adóhatóság hamarabb kiszűrheti az adócsalás céljából létrehozott cégeket. Fontos pont az is, amely megszünteti egyes esetekben az éves áfabevallás lehetőségét, így év közben is láthatóvá válnak a visszaélések. A feketegazdaság elleni lépések rendkívül fontosak, hiszen az adók megfizetése, beszedése elengedhetetlen az állam működtetéséhez. Az adócsalók mozgásterét emiatt is igyekszünk minél szűkebbre szabni, és ehhez a jövőben is keresni fogjuk a lehetséges eszközöket.
Pankucsi Zoltán
adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium
VÉGZETTSÉG:
1998 közgazdász, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
2000 mérlegképes könyvelő
2005 okleveles könyvvizsgáló
2008 tag, Magyar Könyvvizsgálói Kamara
SZAKMAI TAPASZTALAT:
1998–2003 munkatárs, Pénzügyminisztérium, Számviteli Főosztály
2003–2007 osztályvezető, Pénzügyminisztérium, Számviteli Főosztály
2007–2010 manager, Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft.
2010–2013 főosztályvezető, NGM, Számviteli és Szakképzési Főosztály
2013– NGM, adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár
KÖZÉLETI MEGBÍZATÁSOK:
Számos publikáció szerzője, lektora.
2010– szerkesztőbizottsági elnök, SZAKma című folyóirat