AZ ADÓSZABÁLYOK A JOGREND GYORS REAGÁLÁSÚ HADTESTEI - INTERJÚ BESESEK BOTONDDAL

– Az adószakmában dolgozók már meg­szokhatták: a december nemcsak az ad­venti készülődés ideje, hanem a követ­kező évi adóváltozásokra való felkészü­lésé is. Novemberben két újabb adótör­vény-módosítást is benyújtott a Pénz­ügyminisztérium a parlamentnek. Mi­ért volt erre szükség? Nem volt elég a tavaszi adótörvény? Miért kell ilyen sű­rűn módosítani a szabályokat?

– Az adószabályok a jogrend gyors reagálású hadtestei. A változó üzleti, gazda­sági környezetet a lehető leggyorsabban az adószabályoknak kell lekövetniük…

– És azóta javult a helyzet? Mert az biztos, hogy nem százévente változ­nak az adók.

– Az tény, hogy az adócsalások fény­kora nem a magyar középkor volt, az an­nál jóval későbbre datálódik, a múlt szá­zad ’90-es éveire. Károly Róbert kapu­adója több mint százharminc évig biz­tosította a királyi bevételeket. Adózási szempontból – így utólag – pedig min­denképp meg tudjuk erősíteni, hogy Hu­nyadi Mátyás a valóságban is igazságos király volt, hiszen a kapuadó helyett, me­lyet a korabeli adótervezési módszerek­kel jobbágyporták tízezrei játszottak ki, bevezette a füstadót. Az 1467-ben beve­zetett új adó ráadásul sokkal kisebbre szabta az alanyi, pontosabban inkább a nemesi jogon mentesek táborát, így pél­dául ezt az egyházi és erdélyi nemesek­nek is fizetniük kellett.

– „Az adócsalások fénykora ennél jóval későbbre datálódik, a múlt szá­zad ’90-es éveire.”

– Az akkori intézkedésekből kide­rül, hogy mind az adóbeszedésért fele­lős adóhivatal, mind a jogalkotó rend­kívüli gyorsasággal reagált a változá­sokra, de az adócsalások érdemi visszaszorításához ez még kevés volt. Ki ne emlékezne arra az esetre, amikor egy vakmerő adózó áfabevallásában 22 fest­mény után, köztük Leonardo da Vinci Utolsó vacsorájával, visszaigényelte az áfát. Az ilyen és ehhez hasonló visszaélé­sek miatt szigorodtak az áfatörvényben az áfalevonás feltételei. De hiába szigo­rodtak a feltételek és nőttek az adóhiva­tal kiutalás előtti ellenőrzései, gyakor­latilag semmit nem kockáztatott az, aki jogosulatlanul igényelte vissza az áfát, hiszen „lebukás esetén” csak az adó­különbözetet kellett megfizetnie. Erre 1994-ben lépett a jogalkotó, kiterjesz­tette az adóbírságot a kiutalás előtti el­lenőrzésekre is, és innentől kezdve szá­molhat szankcióval az, aki jogosulatla­nul helyezi levonásba az áfát.

– Visszatérve az első kérdésre: ha nem az adócsalók elleni küzdelem mi­att, akkor miért van szükség ennyi tör­vénymódosításra?

– Egyrészt az adószabályoknak le kell követniük a gazdasági folyamato­kat. Másrészt folyamatosan olyan intéz­kedésekre van szükség, amelyek növe­lik a vállalkozások és az egész ország versenyképességet. Harmadrészt, fontos a kiszámíthatóság, a változásoknak il­leszkedniük kell a legfőbb adópolitikai irányba is. Ezek az adóváltozások leg­fontosabb alapelvei.

A magyar gazdaság szempontjából fontos politikai és gazdasági változá­sok indultak el a világban. Recesszió­ról még nem beszélnek az elemzők, de a gazdasági növekedés lassulásáról már igen. Az Európai Unió – hazánk legna­gyobb exportpiaca és legfontosabb gaz­dasági partnere – gazdasága összessé­gében már jó egy éve folyamatos las­sulásban van. Ezekre a kihívásokra az adószabályozáson keresztül tudunk a leggyorsabban választ adni. Nem vé­letlen az sem, hogy a tavasszal elfoga­dott Gazdaságvédelmi Akcióterv 13+1 pontjának a fele adózási tárgyú. A novemberben benyújtott társadalombizto­sítási törvényjavaslat például a Gazda­ságvédelmi Akcióterv egyik lényeges, adóegyszerűsítő pontját valósítja meg.

– Az új tb-törvény négy járulékfaj­tát olvaszt egybe. Ez valóban egysze­rűsíti az adórendszert? Az adófajtákat nyilvántartó statisztikában jól mutat, de hogyan könnyít az adózók terhein?

– Nemcsak a járulékkötelezettség tel­jesítése, hanem valamennyi társadalom­biztosítási kötelezettség, mint például a befizetési és bevallási kötelezettség is, egyszerűsödik. Ez több mint 325 ezer munkáltatónál jelent majd érdemi idő­megtakarítást, és mivel a négy járu­lékfajtát a jövőben egy számlára kell utalni, a banki költségeken egész bizto­san spórolnak a vállalkozások. Ráadá­sul itt többről van szó, mint egyszerű összevonásról.

– Az új egységes járulék, azaz a tár­sadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 százalék lesz. Nem lett volna egy­szerűbb meghagyni a négyfajta járu­lékot, és ezt a mértéket csökkenteni?

– Ha nem is a járulék mértékében, de a társadalom jelentős részének adó­csökkentést jelent az új törvény. Szinte mindenkit érintenek az új társadalom­biztosítási törvény adómérséklései: a vállalkozókat, a családokat és a nyug­díjasokat is. A vállalkozók például évi 7,5 milliárd forintot spórolnak azzal, hogy enyhülnek a minimum-járulék­alap szabályai. Míg jelenleg az egész­ségbiztosítási és munkaerőpiaci járulé­kot legalább a minimálbér másfélsze­rese után fizetik meg, addig 2020. jú­lius 1-től a minimálbér után. Az új tb-törvény biztosítja azt is, hogy minden dolgozó nyugdíjast megillessen a já­rulékmentesség. Jelenleg csak a mun­kajogviszonyban állókra érvényes az a kedvező a szabály, hogy a bérüket mindössze a 15 százalékos mértékű szja terheli. A kormány számításai sze­rint a szabály kiterjesztése évente összességében mintegy 20 milliárd fo­rintot hagy az érintetteknél. Jelenleg 36 500 nyugdíjas dolgozik munkajo­gon kívüli jogviszonyban. Az új sza­bály így egyfajta kettő az egyben meg­oldást biztosít, hiszen egyrészt jól jár­nak a jelenleg is így dolgozó nyugdíja­sok, hiszen jövőre több pénzt vihetnek haza. Másrészt a változás nagy szak­mai tapasztalattal bíró új munkaerőt is hoz, ha ugyanaz a tendencia való­sul meg, mint a munkaviszony mellett dolgozóknál, ahol a tavaly decemberi 75 ezerhez képest szeptemberre már 40 ezerrel több nyugdíjast foglalkoz­tattak. A családi kedvezmény is ked­vezőbbé válik. Jelenleg ugyanis a 1,5 százalékos mértékű munkaerőpiaci já­rulékból nem lehet levonni a kedvez­ményt, de 2020. július 1. után már a tel­jes, 18,5 százalékos mértékű társada­lombiztosítási járulék terhére érvénye­síthető lesz a családi kedvezmény. Az intézkedés összességében egymilliárd forintot hagy a gyermekes családoknál.

– A sajtóban nem adócsökkentésről, hanem az egészségügyi ellátások kor­látozásáról lehet olvasni. Igaz az, hogy aki nem fizet, az ellátást sem kap?

– A sajtóban terjedő álhírekkel szem­ben néhány dolgot érdemes leszögezni. Aki eddig jogosult volt egészségügyi ellátásra, az ezután is jogosult marad, így senki nem szorul ki az ellátásból. Az sem változik, hogy az egészség­ügyi szolgáltatási járulék megfizeté­sével a magánszemélyek teljes körű egészségügyi ellátásra válnak jogosulttá, mely az EU-n belül az egyik legolcsóbb. Az új tb-törvény a jogszerűtlen maga­tartás (egészségügyi szolgáltatási já­rulék meg nem fizetése) ellen lép fel azért, hogy 2020. július 1-től ne a tár­sadalombiztosítási kockázatközösség fi­zető tagjai finanszírozzák a nem fizető, potyautasok ellátásait is. A sürgősségi ellátást sem érintik a változások, annak szabályozása jócskán túlmutat a tb-tör­vény tárgyi hatályán. Az egészségügy­ről szóló törvény szerint minden beteg­nek joga van sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy mara­dandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz. A mentés igénybe­vételéhez való jog Magyarország terü­letén – állampolgárságra vagy egész­ségbiztosítási jogviszony fennállására való tekintet nélkül – mindenkit meg­illet, ellátás nélkül tehát senki nem ma­radhat Magyarországon.

– December 3-án már megszavazta a parlament a versenyképességet adó­változásokkal javító törvényjavaslatot, amelyben jellemzően gazdaságfehérítő intézkedések vannak. Hogyan javítják ezek a változások a versenyképességet?

– Az Európai Bizottság szakértőinek számítása szerint a gazdaságfehérítő intézkedések öt év alatt (2014 és 2018 között) 1400 milliárd forintot hoztak a költségvetésnek. Az Európai Bizottság szeptember 5-én megjelent tanulmánya szerint tavaly kilenc százalék volt az áfaadórés mértéke hazánkban, amely öt év alatt összességében 12 százalékponttal csökkent. Számos magyar online talál­mány biztosítja azt, hogy az adóhivatal most már olyan gazdasági szereplőktől is beszedi az adót, amelyek korábban a fekete-vagy a szürkezónában tényked­tek. Visszacsatolva a cikk elején felve­tettekre: a 2014. szeptember 1-én – az online pénztárgépek üzembe helyezésé­vel – kezdődő online korszak radikálist változást hozott. A digitalizáció egyre nagyobb segítség a feketézőkkel szem­beni küzdelemben. Az adócsökkentés legbiztosabb és egyik legnagyobb fe­dezetét a gazdaságfehérítés biztosítja. Az adócsökkentések pedig nemcsak a gazdaság növekedését segítik elő, hanem új beruházásokat is hoznak. A befekte­tési témákra szakosodott amerikai Site Selection nevű magazin idén májusban megjelent 2019-es jelentése alapján Ma­gyarország idén újra a világ tíz legjobb befektetési célországa között szerepelt.

– Az online számlaadat-szolgáltatás kiterjesztése mennyit hozhat a költ­ségvetésnek?

– Az államkasszának tízmilliárdokat hozhat az új rendszer, de nem elhanya­golható a vállalkozói szféra tisztességes szereplőinek a közvetlen nyeresége sem, hiszen a kiterjesztett online számlaadat-szolgáltatás jelentősen visszaszorítja a csalárd adózók ténykedését is. Sőt, az online számlaadat-szolgáltatás könnyít a vállalkozások adminisztrációs terhein is, hiszen az adóhivatal már 2021 tava­szától elkészíti az áfabevallási terveze­tüket. Ezzel pedig egy újabb jelentős se­gítséget kapnak, elsősorban a kis-és kö­zépvállalkozások.