AZ ADÓPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK ADTÁK AZ ELMÚLT 12 ÉVBEN A GAZDASÁGI SIKEREK ALAPJAIT - Interjú Varga Mihállyal

Legutóbb a Covid19-válság idő­szakában beszélgettünk. Miben és mennyiben volt eltérő a mostani há­borús válsághelyzetben megtervezni a jövő évi költségvetést?

– Ami mindkét esetben közös, az a bizonytalan világgazdasági helyzet. A Covid19 világjárvány idején gya­korlatilag a teljes világgazdaság le­állt, megszakadtak az ellátási láncok. Szerencsére a kormány akkor is a he­lyén volt és a gazdaság újraindítása so­rán kimagasló előnyre tettünk szert. A magyar GDP volumene 2020-ban az uniós átlagnál kisebb mértékben csök­kent, 2021-ben pedig hazánk rekord­mértékű, 7,2 százalékos növekedést ért el. Ezt a lendületet törte meg a há­borús konfliktus és az ennek nyomán tavaly nyáron kicsúcsosodó szankci­ós-energiaválság. Azt látjuk, hogy a szomszédunkban, egyre inkább elhú­zódik és egyre brutálisabb a háború. Ilyen időkben kiemelt jelentősége van a stabilitásnak és a tervezhetőségnek. Fontosnak tartjuk, hogy mind a csalá­dok, mind pedig a vállalkozások, érin­tett intézmények mielőbb megismer­jék a kormány jövő évre vonatkozó ki­látásait, tervezett lépéseit, főbb célki­tűzéseit. Természetesen voltak olyan vélemények, amelyek szerint a ter­vezet őszi benyújtása esetén ponto­sabb számokkal dolgozhatnánk. Saj­nos azonban háborús időszakban fo­lyamatosan bekövetkeznek váratlan események, ahogy az elmúlt hetekben is láthattuk. Ahelyett tehát, hogy a vi­har elvonulására várnánk, alkalmaz­kodni kell a viharos körülményekhez. Ezért olyan költségvetést terveztünk, amely számol a ma ismert veszélyek­kel, mindenek előtt a háború elhúzó­dásával. Háborús időkben pedig olyan költségvetésre van szüksége Magyar­országnak, amely garantálja hazánk biztonságát, megvédi a családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket és a re­zsicsökkentést.

A 2024-es költségvetés középpont­jában a rezsivédelem és a honvéde­lem megerősítése áll. Milyen eszkö­zökkel igyekeznek reagálni a há­ború adta kihívásokra?

– Magyarországnak ma több fron­ton kell kihívásokkal szembenéznie. A közvetlen szomszédunkban elhú­zódó háborút tetézi, hogy az elhibá­zott brüsszeli szankciók súlyos ener­giaválságot idéztek elő Európában. Ennek következtében Magyarország energiaszámlája megnőtt, a rezsivé­delem több mint ezermilliárd forin­tos többletterhet jelent az országnak. Ebben a válságos időszakban a leg­főbb feladat a korábban elért eredmé­nyek megvédése, fenntartása. A kor­mány ezt szolgáló, értékalapú politi­kájának alappillérei továbbra is válto­zatlanok. A biztonsághoz elengedhe­tetlen a pénzügyi stabilitás, ahhoz pe­dig egyrészt jól teljesítő gazdaságra, másrészt költségvetési fegyelemre van szükség. A kormány e célokkal össz­hangban dolgozta ki a jövő évi költ­ségvetési tervezetet, így az alkalmas arra, hogy – javuló makrogazdasági mutatók mellett – garantálja az ország gazdasági és fizikai biztonságát, megvédje a 2010 óta elért eredményeket. Míg a rezsicsökkentés fenntartása a Rezsivédelmi Alapon keresztül a csa­ládok és gazdasági szereplők anyagi biztonságát védi, addig az egyre na­gyobb forrásokkal rendelkező Hon­védelmi Alap pedig az ország fizikai biztonságáról gondoskodik.

Fotó: Vemi Zoltán

Hogyan lehet előre felkészülni az ismert gazdasági hatások mellett a nem látható kockázatokra?

– Bizonytalan időket élünk, ezért számolnunk kell előre nem látható koc­kázatokkal. Természetesen a költség­vetés tervezhető és kiszámítható alapot ad az ország stabilitásának megőrzé­séhez és a gazdasági növekedés fenn­tartásához. Ugyanakkor az instabil vi­lágpiaci környezetben nem lehetünk elég óvatosak: éppen ezért a 2024-es költségvetés 220 milliárd forintos, a bruttó hazai termék mintegy 0,25 szá­zalékát kitevő központi tartalékkal is rendelkezik. Ebből megvalósíthatók olyan rendkívüli kormányzati intéz­kedések, amelyek a jelenlegi ismere­teink szerint előre nem láthatók.

Az infláció elleni küzdelem az idei év végére elhozhatja az egyszámje­gyű inflációs értéket és jövőre éves átlagban négy százalék körül ala­kulhat a gazdasági növekedés. Mi­lyen további intézkedésekre lehet számítani ezek megvalósulása ér­dekében?

– A Magyar Nemzeti Bankkal kö­zösen az első pillanattól kezdve har­colunk a szankciós infláció ellen. A magyar kormány vállalta, hogy az év végéig egyszámjegyű lesz az inflá­ció, ezért folyamatosan hozza azokat a döntéseket, amelyekkel az inflációt le tudja törni. Azt látjuk, hogy janu­árban tetőzött az infláció, a csökke­nés dinamikája egyre gyorsulóbb, a folyamat az év második felében pe­dig még inkább felerősödik. Annak érdekében, hogy az infláció minél ha­marabb és minél erőteljesebben csök­kenjen, a kormány két új eszközt ve­zetett be, amelyek jelentős versenyt generálnak a kiskereskedelemben, így plusz lökést adnak az élelmiszerárak csökkenésének. Június 1-től elindult a kötelező akciózás, így minden hé­ten a vásárlók rendelkezésére áll egy húsz termékből álló akciós árú élel­miszerkosár az adott boltban, amit a korábbiakhoz képest olcsóbban vásá­rolhatnak meg. Július 1-től pedig el­indult az online árfigyelő rendszer is, amely több mint hatvan termékkörre vonatkozóan napi szinten és üzleten­ként teszi elérhetővé mindenki számára a legkedvezőbb árakat. Az intézkedé­seknek köszönhetően most már érzé­kelhető: jó esély van arra, hogy várhatóan július-augusztus körül a bé­rek növekedése magasabb lesz, mint az árak emelkedése. Jövőre az intéz­kedések eredményeképpen pedig a gazdaság jelentős növekedésnek in­dulhat, ami jelentősen megkönnyíti majd a családok helyzetét.

Fotó: Vemi Zoltán

Az extraprofitadók kivezetésére mi­lyen ütemben lehet számítani, és mikorra szűnhetnek meg teljesen?

– Az extraprofitadókról először is fontos tudni, hogy a Rezsivédelmi Alap fedezetéhez járulnak hozzá. A gyakor­latban döntően azoknak a szektorok­nak, nagyvállalatoknak a befizetései tartoznak ide, amelyeknél a piaci fo­lyamatok hatására jelentős extraprofit keletkezett az elmúlt időszakban, ilye­nek például az energiaágazat befizeté­sei és a bányajáradék. Ezt egészíti ki a központi költségvetés támogatása a Rezsivédelmi Alap fenntartásában. Az idei évben azzal számolunk, hogy fo­kozatosan kivezetjük ezeket az extra terheket, ahogy korábban ígértük. Így tehát első lépésben felére csökken ez az adóteher a bankszektor, a gyógy­szergyárak és energiaszektor esetében.

Uniós viszonylatban Magyarország élen jár sok adózási kérdésben, a jö­vedelmet és munkát terhelő adók ala­csonyak, a forgalmi adók ugyanak­kor stabil támaszt adnak a költség­vetésnek. Mikor és milyen változá­sokra lehet számítani az adók terén?

– Az adópolitikai intézkedések az elmúlt 12 évben a gazdaságpolitikai sikerek alapjait adták, ezért a jövedel­met és munkát terhelő adók a jövőben is alacsonyak maradnak. A közösségi kiadásokhoz szükséges adóbevételeket a forgalmi típusú adókból biztosítjuk. Az Országgyűlés július 4-én fogadta el a jövő évi adótörvényeket. Ezeket an­nak szellemében alkottuk meg, hogy meg tudjuk őrizni Európa egyik leg­alacsonyabb társasági adóját és sze­mélyi jövedelemadóját, a családi adó­kedvezményt, a négygyermekesek, a 30 év alatti anyák és a 25 éven aluliak adómentességét. Emellett továbbra is garantáljuk az alapvető élelmiszerek kedvezményes áfakulcsát. Lényeges ugyanakkor, hogy Magyarország évek óta kockáztatta a kötelezettségszegési eljárást azzal, hogy az uniós szintnél alacsonyabban határozta meg a jöve­déki adó szintjét. Így 2024-től telje­sítenünk kell az uniós előírást, ezért Brüsszel nyomására a jövedéki adó mértékét jövőre az uniós minimum­hoz igazítjuk. Az adótörvények meg­felelő alapot jelentenek a jövő évi költ­ségvetéshez is. Így ezeken keresztül megvédhetők a családok, a nyugdíjak, a munkahelyek és a rezsicsökkentés, továbbá megőrizhető Magyarország biztonsága.

Mit javasolna ma egy magyar ál­lampolgárnak a pénzügyei kezelé­sére rövid-közép és hosszútávon?

– Véleményem szerint többféle, kü­lönböző futamidejű magyar állam­papírból álló portfólió a legjobb vá­lasztás erre. Az állampapírokkal az egész ország jól jár: biztonságos, ka­matadó-mentes, könnyen elérhető, míg az államnak biztonságos, kiszá­mítható finanszírozást nyújt. Az álla­madósság csaknem ötödét ma már a magyar családok birtokolják, a bal­oldali kormányok idején ez az arány mindössze három százalék volt. A for­galomban lévő lakossági magyar ál­lampapírok közül jelenleg az infláci­ókövető Prémium Magyar Állampa­pír a legnépszerűbb a lakosság köré­ben, amelyet akár online, otthonról, a karosszékből is megvásárolhatunk.

NÉVJEGY

• Karcagon született 1965. január 26.-án
• Házas, négy gyermek édesapja
• A Marx Károly Közgazdaságtu­dományi Egyetem Belkereske­delmi Karának áruforgalmi sza­kán diplomázott
• 1990-től a Fidesz országgyűlési képviselője
• 1994–2003 között, valamint 2005-től 2013-ig a Fidesz egyik alelnöke
• 1998–2001 között a Pénzügy­minisztérium politikai államtit­kára, majd 2002-ig pénzügymi­nisztere
• 2010-2012 között a Miniszter­elnökséget vezető államtit­kár, majd az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter
• 2013 márciusától 2018-ig nem­zetgazdasági miniszter
• 2018-tól pénzügyminiszter
• 2017 márciusától a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja
• 2018–2022 között gazdaságért felelős miniszterelnök-helyettes