AZ ADÓPOLITIKA FÉNYKORA - INTERJÚ VARGA MIHÁLLYAL

– Július 12-én szavazta meg az Or­szággyűlés a jövő évi adóváltozások­ról szóló törvényjavaslatokat. Bevált a tavaszi benyújtás modellje?

– Az idei volt az ötödik alkalom, ami­kor a pénzügyi kormányzat – szakítva a korábbi hagyománnyal – ősz helyett tavasszal nyújtotta be az Országgyű­lésnek a következő évi adóváltozások­ról szóló törvényjavaslatot. A gazdasági élet minden szereplője számára előnyös, hogy már az év közepén elfogadottá vá­lik a következő év egyik legfontosabb törvénye, hiszen az európai és a világ­gazdaságban manapság több tényező is bizonytalanságot okoz: egyes államok között gazdasági feszültségek érzékel­hetők, másutt a növekedés megtorpaná­sával kell számolni, de nem rendeződött még véglegesen a britek helyzete sem, és a migrációs válságot még nem is em­lítettem. Ebben a nemzetközi környe­zetben az, hogy a magyar kormány már 2019 közepén kijelölte a legfontosabb jövő évi adózási irányokat, nagy előnyt jelent, hiszen az adóügyekben a kiszá­míthatóság az egyik legnagyobb érték.

– Néhány olyan elem, amelyről már eddig is sok szó esett, kimaradt a meg­szavazott törvényből. Például, hogy mikor lehet egy számjegyű, 9 száza­lékos a személyijövedelemadó-kulcs?

– A kormány adópolitikája 2010 óta változatlan: a jövedelmet terhelő adókat csökkentjük, helyette a forgalmat terhelő adókból fedezzük a közösségi kiadásokat – például az áfával és a jövedéki adóval. Ennek megfelelően mindössze 9 száza­lék a társasági adó mértéke Magyarorszá­gon, amely a legalacsonyabb az Európai Unióban, de a személyi jövedelemadó is csupán 15 százalék. Ezzel az adókulccsal bronzérmesek vagyunk a tagállamok kö­zött. A munkát terhelő adók csökkentésé­vel célzottan támogatjuk a foglalkoztatást és növeljük az ország versenyképességét is. A kormány 2017-ben látott hozzá az úgynevezett szociális hozzájárulási adó (szocho) mérsékléséhez. A vállalkozások által fizetendő elvonás 2016-ban még 27 százalék volt, amely azóta több lépcső­ben csökkent, július elsejétől pedig már csak 17,5 százalék. Csak a szocho júliusi csökkentése másfél év alatt 450 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál. A sort folytatva: jövőre 380 milliárd forint ma­rad adó- és járulékkedvezmény formájá­ban a legális keretek között munkát vál­laló és gyermeket nevelő családoknál. Ez 2011-ben még csak 180 milliárd volt, te­hát azóta megduplázódott, ahogy a két­gyermekesek adókedvezménye is. Míg 2011-ben 20 ezer forint volt a kétgyer­mekes családok havi adókedvezménye, addig idéntől már 40 ezer forint. De iga­zán nagy változást 2014 hozott: ekkor lé­pett életbe az a rendelkezés, amely lehe­tővé tette, hogy a szülők a személyi jö­vedelemadójuk mellett a járulékaikat is csökkenthessék. Abban az esztendőben mintegy 230 milliárd forintot fordított az állam gyermekek után járó kedvez­ményre. Azóta a tétel évről évre emelke­dett: 2017-ben megközelítette a 290 mil­liárdot, 2018-ban túllépte a 310 milliár­dot, az idén pedig 355 milliárd forintra nőhet, és 2020-ban már 380 milliárd fo­rinttal számolunk, amelynek része lesz a Családvédelmi Akcióterv egyik intézke­dése is, amely szerint jövő évtől egyet­len forint személyi jövedelemadót sem kell fizetniük a négygyermekes anyák­nak. Természetesen itt is ki kell emel­nünk: minden adócsökkentés úgy hajt­ható végre, ha közben az államháztartás egyensúlyát megőrizzük.

– Magyarország volt 2017-ben a leg­nagyobb adócsökkentő az EU-ban. Ezt a címet szeretnék megtartani, amelyre az előbb felsorolt adócsökkentések ré­vén jó esély is van. Az iménti monda­tára visszautalva: nem hiányzik majd a kieső összeg a költségvetésből?

– A költségvetés tervezésénél nem csak a kivonással és az összeadással kalku­lálunk. Például idén január 1-jén is több adócsökkentés lépett életbe, mégis majd­nem 750 milliárd forinttal nagyobb ös­szeg folyt be az államkaszába az év első öt hónapjában a legnagyobb adókból, mint tavaly ugyanennyi idő alatt. Ez is azt bizonyítja, hogy a jól átgondolt adó­csökkentések egyszerre növelhetik az állam bevételeit és a gazdaság verseny­képességét. Láthatjuk, hogy folyamato­san emelkedik a hazai munkavállalók száma, és ez több alkalmazottat és több jövedelmet is jelent, hiszen a keresetek két számjegyű növekedését mutatja a statisztika. Az emelkedő bérszínvonal is fontos szerepet játszik abban, hogy nő a kiskereskedelmi üzletek forgalma, mi­közben – az otthonteremtési programnak is köszönhetően – egyre több lakás épül. Mindezeken túl jelentősen növelik az állami bevételeket a bővülő beruhá­zások, a gazdaságfehérítés vagy éppen a növekvő turizmus is.

– Ha a feketegazdaság letörése biz­tosítja az adócsökkentések fedezetét, akkor nem kellene „turbófokozatú” ellenőrzésbe kezdenie a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnak?

– Számos magyar online találmány biz­tosítja azt, hogy az adóhivatal most már olyan gazdasági szereplőktől is beszedi az adót, amelyek korábban a fekete- vagy a szürkezónában ténykedtek. A kormány gazdaságfehérítő újításainak köszönhe­tően Európa-szerte példaértékűnek ál­lítják be a magyar adórendszert. Példa­ként hozhatom erre az Európai Bizottság tanulmányát, amely szerint az adórés – azaz a költségvetésből kieső áfabevétel – a 2012. évi 22 százalékról 13 százalékra csökkent, és az adóelkerülés mértéke már 2015-ben feleakkora volt Magyarorszá­gon, mint Kelet-Közép-Európa más or­szágaiban. A legnagyobb lépést egyér­telműen az online pénztárgépek, a köz­úti áruforgalmat ellenőrző rendszer, az EKÁER és a tavaly éles üzemre állított online számlázás bevezetése jelentette. Az elmúlt év harmadik negyedévében éves szinten 16,3 százalékkal bővültek az áfabevételek az előző év azonos idő­szakához képest.

– Lehet, hogy a NAV lesz az első olyan hivatal, ahol a mesterséges intelligen­cia révén a programok automatikusan kiszűrik a csalárd adózókat?

– Az elmúlt évek bebizonyították, hogy az elektronikus megoldások kiválóan al­kalmazhatók a feketegazdaság szereplői ellen, ugyanakkor látnunk kell, hogy re­vizorokra, kockázatelemzőkre mindig szükség lesz. Szaktudásuk, tapasztala­tuk és rugalmasságuk nélkülözhetet­len, a digitalizáció csupán egy eszköz, amely pontosítja a kockázatelemzést. Azt, hogy az informatika mennyire se­gíti a kockázatelemzők munkáját, talán az mutatja meg leginkább, hogy men­nyire elképzelhetetlen méretű adatmen­nyiséggel dolgozik a hivatal. Nagyjából 56 évnyi HD minőségű videó, vagy 30 milliárd Facebook-megosztásra alkal­mas fotó is elférne az adatok tárhelyén. Az exponenciálisan növekvő adatmen­nyiség az utóbbi két év alatt megduplázó­dott. Azonban az adatok tárolása önma­gában kevés, mindig szükség van az ezt felhasználni tudó jó szakemberekre is.

– A kormány 2019-es konvergenciaprogramja szerint az áfacsalásokra kon­centráló intézkedésekkel csak tavaly 400 milliárd forintos többletbevétele keletkezett az államnak. Szerepel a tervek között olyan intézkedés, amel­lyel még tovább fehéredhet a gazdaság?

– Több mint egy éve kötötték be az adóhivatalhoz az étel- és italautomatákat, jelenleg ennek kiterjesztése zajlik. Így többek között az autómosó-, a parkoló-, a szórakoztató- és a termékértékesítő-automaták teljes forgalmi adatát látják majd a hivatal kockázatelemzői. A ké­szülékeket július 31-ig kell regisztrálni a NAV-nál. Kevesen tudják, de az au­tomaták adóhivatali bekötése is példa­értékű az Európai Unióban. Az ilyen tí­pusú bevételek eltitkolása ugyanis majd­nem minden uniós tagállamban gondot okoz. Az innovatív magyar megoldással lehetetlen eltitkolni a bevételi adatokat, hiszen ezek a berendezések is rendszere­sen küldenek elektronikus úton informá­ciókat a forgalmukról. Az informatikai lehetőségek szélesítése révén egyre szű­kebbre tudjuk vonni a kört az adóelke­rülők és a csalók körül, miközben a pa­pírmunka jelentős részétől megszabadít­hatjuk a tisztességes adózókat.

– Nemrég ünnepelte egyéves szüle­tésnapját az online számlaadat-szol­gáltatás is. Ez idő alatt 40 millió szám­lát küldtek be.

– Pontosítok: július 12-ig már majd 48 millió számlaadat érkezett a rendsze­ren keresztül. Már az első, online adatok alapján indult eljárások igazolták, hogy a rendszer új távlatokat nyitott a NAV el­lenőrzési munkájában. Az online számla-rendszerére épülő stratégia lényege az, hogy a hivatal a folyamatosan beáramló adatok segítségével szinte azonnal észleli az adózóknál felmerülő kockázatokat, és ezekre gyorsan, hatékonyan és arányosan tud reagálni. Számokban összegezve: 15 ezer jogkövetési vizsgálat, melyből 650 adóellenőrzés, hét és fél milliárd forint nettó adókülönbözet, vagyis az első év mérlege szerint olyan jól teljesít az on­line számla, hogy jövőre akár 10 száza­lék alatti lehet az adóelkerülés mértéke. Terveink szerint a jövőben nemcsak az adóelkerülés mértéke változik, hanem a szabályozás is. Jelenleg a 100 ezer forin­tot meghaladó áfatartalom mellett köte­lező adatot szolgáltatni a kiállított szám­lákról, de napirenden van ennek az érték­határnak a csökkentése. Ám ez azon túl, hogy tovább segíti a gazdaságfehérítést, a vállalkozók számára is kedvező válto­zást hoz, hiszen az így megkapott adatok alapján a későbbiekben arra is lehetőség lesz, hogy az adóhivatal a hozzá beérkező adatok alapján a vállalkozók helyett el­készítse majd az áfabevallásokat. Ez pe­dig komoly mértékben csökkenti majd a vállalkozások adminisztrációs terheit.

– A Német–Magyar Ipari és Keres­kedelmi Kamara (DUIHK) idei kon­junktúrajelentésében az adózás terü­letét emelte ki. Felmérésük szerint itt volt a leglátványosabb a javulás. Az adóigazgatási eljárásokkal és szervek­kel sokkal többen voltak 2019-ben elé­gedettek, mint korábban. Mikor jön el az ideje annak, hogy a cégek legfonto­sabb bevallásait is a hivatal állítsa ki?

– A jövedéki adónál ez lényegében megtörtént, a NAV már idén január 10- től hónapról hónapra bevallási terveze­tet készít azoknak a cégeknek, amelyeket ez érint. Az szja-bevallások kitöltésében már most is segítséget kap a vállalkozói szféra jelentős része. A mezőgazdasági őstermelők mellett idéntől már 354 ezer egyéni vállalkozónak is kitölti a NAV a bevallását. A cél tehát az, hogy a vállal­kozásoktól is átvállalja a bevalláskitöl­tés terhét az adóhivatal. Ez a tervek sze­rint 2021-re megvalósulhat. Szisztemati­kusan dolgozunk azon, hogy a gazdaság szereplőinek minél kevesebb időt kelljen az adózásra fordítaniuk.

– A vállalkozások valóban panasz­kodnak az adminisztrációs feladatok mennyiségére: ezt megerősíti az OECD felmérése is, amely szerint 277 órát for­dítanak évente az adóügyeik intézésére a cégek. Van egyáltalán esély arra, hogy ez az érték jelentősen csökkenjen?

– Ez a 277 óra évi átlagos adóügyekre fordított időmutató még 2017-es adat, en­nél 2019-ben már sokkal jobb a helyzet. A magánszemélyeknek harmadik éve gyakorlatilag nem kell adóadminisztrá­cióval foglalkozniuk, hiszen 2017 óta az adóhivatal készíti el ötmillió ember sze­mélyijövedelemadó-bevallását. A cégek­nél most még kicsit más a helyzet. Ese­tükben az adminisztrációs terhek valódi mérséklését az adók számának draszti­kus csökkentése hozza el. A cél az, hogy a 2022-ig tartó kormányzati ciklus végén harmadával kevesebb adótípus legyen. A munka már meg is kezdődött: tavaly decemberben még mintegy hatvan köz­teherfajta volt, öt adófajtát már kivezetett a kormányzat, jövőre pedig újabb négy következhet. 2020-ra megszűnik az eva, és egy teherré olvad össze a tízszázalé­kos nyugdíjjárulék, a négyszázalékos ter­mészetbeni egészségbiztosítási járulék, a háromszázalékos pénzbeli egészségbiz­tosítási járulék és a másfél százalékos munkaerőpiaci járulék.

– A járulék-összevonások nincsenek benne a most elfogadott adótörvényben. Ezek szerint lesz még ősszel is egy tör­vényjavaslat?

– A Gazdaságvédelmi Akcióterv egyik sarkalatos pontja a járulékterhek össze­vonása, az adófajták számának csökken­tése. Ezt mindenképpen végrehajtjuk, vi­szont ehhez egy teljesen új járuléktörvény kell, olyan, amely ahol csak lehet, egy­szerűsíti, minimalizálja az adminisztrá­cióval kapcsolatos kötelezettségeket. Ez nagy munka, amelybe szeretnénk be­vonni az adózási szakembereket. Jó fó­rum lehet erre a már kétszer összehívott Adó-Tanácskozás is, amelyen a legna­gyobb ügyfélkörrel és szakmai tapasz­talattal bíró adótanácsadó cégek, szer­vezetek vesznek részt.

– Gyakorlati szempontból nem éri meg jobban az adót mérsékelni? Az adóad­minisztráció csökkentése a fentiek alap­ján, úgy tűnik, lényegesen nagyobb mun­kával jár, és az adócsökkentésnek jóval nagyobb a hírértéke is, mint az adóegy­szerűsítésnek.

– Ha gyakorlati oldalról közelítjük a kérdést, kiderül, hogy az adók számá­nak mérséklése nemcsak adminisztrációs könnyebbséget jelent a cégeknek, hanem költségcsökkentést is, így az új járulék­törvény például azt is biztosítja, hogy jö­vőre már csak egy számlára kell utalni a járulékot. De ez a munka sem ér véget, jelenleg piaci szereplőkkel és az adóhi­vatal szakembereivel együtt dolgozunk az úgynevezett e-bérszámfejtés fejlesz­tésén, amely biztosítja, hogy bizonyos gazdasági szereplők a mostaninál egy­szerűbben, online módon tehessék meg foglalkoztatással kapcsolatos bejelen­téseiket, bevallásaikat, adatszolgáltatásaikat. A rendszer arra is alkalmas lesz, hogy a munkavállalók valós időben el­lenőrizhessék, hogy a munkaadójuk be­jelentette-e őket.

– Hatalmas fehéredés, folyamatosan csökkenő adóterhek és egyszerűsítés. Úgy tűnik, hogy ez az időszak lehet az adópolitika fénykora. Vannak még egy­általán kitűzött célok?

– Számításaink szerint a 2021-es esz­tendő lehet egy újabb történelmi dátum az adózás történetében. Ahogyan arra már utaltam, akkorra a folyamatosan csökkenő adóterhek és -fajták mellett már a NAV készíti majd el a vállalkozások legtöbb bevallását. Ezért reális elvárás az, hogy 2021-re Magyarország ne csak az Euró­pai Unió legnagyobb adócsökkentője cí­met birtokolja, hanem a legnagyobb adó-adminisztráció-csökkentője címet is.