A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók közötti készpénzfizetés korlátozása

Jogszabályi környezet

A korlátozás szabályainak bemutatását megelőzően mindenképpen meg kell emlí­teni, hogy – bár ez nem közismert – a kész­pénzfizetés elfogadását más jogszabály is korlátozza. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megaka­dályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. tör­vény 1. § (3) bekezdése alapján az áruke­reskedelmi tevékenységet végző szolgáltató személy vagy szervezet e tevékenysége kö­rében nem fogadhat el 3 millió 600 ezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést, kivéve, ha e törvény 33. §szerint elkészített belső szabályzatának a kereskedelmi hatósághoz történő benyúj­tásával vállalja az e törvényben meghatáro­zott kötelezettségek, például az ügyfél-át­világítási és pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körül­mény felmerülése esetén a bejelentési kö­telezettség teljesítését. A készpénzfizetési korlát megszegése a jogsértés súlyával ará­nyosan egymillió forintig terjedő bírsággal is sújtható, más intézkedések alkalmazása mellett, a felügyeletet ellátó szerv részéről.

A készpénzben történő fizetéshez emel­lett az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 17. § (9) bekezdése be­jelentési kötelezettséget kapcsol, amely szerint a készpénzfizetés napjától számí­tott 15 napon belül a vevőnek, a szolgálta­tás igénybevevőjének – a vállalkozási tevé­kenységet nem folytató magánszemélyek kivételével – az állami adóhatósághoz be kell jelentenie a kapcsolt vállalkozás részé­re 1 millió forintot meghaladó értékben tel­jesített, egyéb esetben a 2 millió forintot meghaladó értékben teljesített készpénz­szolgáltatást. A bejelentési kötelezettséget a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapjáról, a www.nav.gov.hu címről letölthető 40-es jelű, „Bejelentés a készpénzfizetésről” el­nevezésű nyomtatványon kell teljesíteni.

A pénzforgalmi számla nyitására köte­lezett adózók egymás közötti készpénz­fizetése a fenti korlátozás és bejelentési kötelezettség fenntartása mellett került korlátozásra 2013. január 1-jétől.

Az Art. készpénzfizetés korlátozására vonatkozó szabályozása

Az Art. 38. § (3a) bekezdése szerint a pénz­forgalmi számla nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kö­tött szerződés alapján, az abban meghatá­rozott szolgáltatás vagy termékértékesítés – általános forgalmi adó felszámítása ese­tén az általános forgalmi adóval növelt – el­lenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 1,5 millió forint ös­szegben teljesíthet készpénzszolgáltatást.

Mi minősül készpénzszolgáltatásnak?

A készpénzszolgáltatás csak a bankjeg­gyel és érmével történő fizetést jelenti, így abban az esetben, ha legalább az egyik félnél megvalósul a bankszámla-jóváírás vagy -terhelés, a korlátozás szabályait nem kell alkalmazni. Ennek magyarázata, hogy a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. számú mellékletének I.9.1. a) pontja kimondja, hogy nem mi­nősül pénzforgalmi szolgáltatásnak a fize­tő fél és a kedvezményezett közötti köz­vetlen, közvetítői közreműködés nélküli bankjeggyel és érmével (a továbbiakban együtt: készpénz) történő fizetési műve­let. A törvény definíciója szerint tehát a bankjeggyel és érmével történő fizetési művelet minősül készpénzfizetésnek. En­nek megfelelően nem minősül a korláto­zás szempontjából készpénzszolgáltatás­nak például, ha a termék vagy szolgáltatás ellenértékét bankszámlára történő kész­pénzbefizetéssel teljesítik, illetve az sem, ha a termék vagy szolgáltatás ellenértéké­nek rendezése érdekében a banknak adott rendelkezés alapján a bankszámláról a bank készpénzkifizetést teljesít.

Meg kell említeni, hogy amennyiben az ellenérték egy része készpénzben, másik része átutalással kerül teljesítésre, az átuta­lás összegét az összeghatár számítása során nem kell figyelembe venni. Azaz például, ha egy szerződés alapján az abban megha­tározott szolgáltatás vagy termékértékesítés – általános forgalmi adó felszámítása ese­tén az általános forgalmi adóval növelt – 3 millió forintban meghatározott ellenértéké­ből 1,5 millió forintot átutalással, 1,5 millió forintot készpénzzel teljesítenek, a teljesí­tés nem ütközik a korlátozás szabályába.

Kire és milyen tevékenységre vonatkozik a korlátozás?

A korlátozás a pénzforgalmi számla nyi­tására kötelezett adózókat érinti. Az Art. 38. § (2) bekezdése szerint pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó

• a belföldi jogi személy;

• a belföldi jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság; és

• az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély, ideértve az egyéni vállalkozót is.

A meghatározásból következik, hogy a külföldi személy és az általános forgal­mi adó fizetésére nem kötelezett, például alanyi adómentességet választott magán­személy, egyéni vállalkozó sem alanya a korlátozásnak. A személyi hatály szem­pontjából fontos körülmény, hogy a kész­pénzfizetés csak a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók között korlá­tozott, azonban nem kell hogy bármiféle szerződéses kapcsolatban álljanak, a kor­látozást az egymás közötti készpénzszol­gáltatás ténye alapozza meg.

Ki kell emelni végül, hogy a pénzfor­galmi számla nyitására kötelezett adó­zók közötti készpénzfizetés is csak akkor esik korlátozás alá, ha a készpénzfizetés­re a készpénzfizetést teljesítő Art. szerint adóköteles tevékenysége keretében kerül sor. Így például ha a kávézót üzemeltető egyéni vállalkozó a vállalkozása érdeké­ben péksüteményt szerez be, abban az esetben a korlátozás kiterjed e termékbe­szerzése ellenértékének teljesítésére, ha azonban ugyanez az egyéni vállalkozó a péksüteményt a családja részére vásárolja meg, készpénzfizetése nem korlátozott.

A készpénzszolgáltatás összege nem haladhatja meg a 1,5 millió forintot, amely összeghatárt szerződésenként és naptári hónaponként kell figyelembe venni.

Ki kell emelni, hogy abban az esetben, ha a szerződésben meghatározott ellen­érték teljesítése során előleg fizetésére is sor kerül, az összeghatár számítása során az előleg és a végteljesítés összegét össze kell számítani, ha az előleg fizetésére és a végteljesítésre egy naptári hónapon belül kerül sor. Abban az esetben pedig, ha az ellenérték teljesítése több részletben tör­ténik, és a részletek teljesítési időpontja nem egy naptári hónapra esik, akkor csak az egy naptári hónapban történt teljesíté­sek összegét kell összeszámítani.

A korlátozás hatályán kívüli tételek

A korlátozás csak termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás – általános forgalmi adó felszámítása esetén az általános for­galmi adóval növelt – ellenértékére vonat­kozik, azaz például kölcsön vagy hitel a korlátozás mértékét meghaladó összegben is adható, folyósítható készpénzben, illet­ve a szerződésszegés esetén annak ellen­tételezésére szolgáló készpénzfizetés, pl. kártérítés sem áll a korlátozás hatálya alatt.

Forinttól eltérő devizás tételek

Valutában történő készpénzszolgáltatás esetén az összeghatár megítélése tekinte­tében a Magyar Nemzeti Bank által meg­adott, a kifizetés napján érvényes árfolya­mot kell figyelembe venni, ilyen árfolyam hiányában az adott valuta euróban meg­határozott árfolyamát kell alapul venni. Azt, hogy a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékének teljesítésé­re került-e sor vagy sem, a polgári jog fo­galmai szerint kell megállapítani.

Mi minősül (egy) szerződésnek?

Azt, hogy mi minősül szerződésnek, a pol­gári jog szabályai alapján kell megítélni.

Röviden: a szerződés kettő vagy több személy olyan egybehangzó akaratnyilat­kozata, amely joghatást vált ki, létrejöhet szóban, írásban és ráutaló magatartással is, a szerződés alapján a felek szolgáltatás és ellenszolgáltatás teljesítésére kötelesek.

Azt, hogy több termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás mennyiben tekinthető egy szerződésnek, szintén a polgári jog sza­bályai szerint kell megítélni, mégpedig az eset összes körülménye alapján. Ha azokat egymással összefüggésben, egymásra te­kintettel teljesítik, gazdasági céljukat vagy a szerződéskötés körülményeit figyelem­be véve egységet képeznek, úgy azokat egy szerződésnek kell tekinteni. Amennyi­ben például megrendelünk egy ablakot, és a termék értékesítőjétől megrendeljük a beszerelést is, a termék értékesítését és a szolgáltatás nyújtását egy szerződésnek kell tekinteni, mivel fő- és mellékszolgáltatás vi­szonyban állnak. Amennyiben viszont az ablak beszerzését követően a beszerelésre több árajánlatot kérünk, amiből az ablakot értékesítőé volt a legkedvezőbb, és ezért vele szerződünk, úgy már több szerződés­ről beszélhetünk.

A korlátozás szempontjából a pénzfor­galmi számla nyitására kötelezett adózók­nak nem kell egymással szerződéses kap­csolatban állniuk. A korlátozás minden készpénzfizetésre kiterjed, amelyet a pénz­forgalmi számla nyitására kötelezett adózó egy általa kötött szerződés alapján egy má­sik pénzforgalmi száma nyitására kötelezett adózónak teljesít, akár vele áll szerződéses kapcsolatban, akár mással.

Keretszerződések, folyamatos teljesítések

Ki kell térnünk még a keretszerződés és a folyamatos teljesítésű ügyletek kérdésére.

A keretszerződés egy időszak vonatko­zásában határozza meg a felek jogait és kötelezettségeit, jogot biztosít a vevő ré­szére termékek beszerzésére, szolgálta­tások igénybevételére. Figyelemmel arra, hogy a beszerzésre, igénybevételre való jogot a vevő egyoldalú jognyilatkozatával érvényesíti, a keretszerződésen belül önál­ló, egyedi szerződések keletkeznek, ame­lyek tekintetében a korlátozást egyenként kell figyelembe venni.

A folyamatos teljesítésű ügyletek során viszont azonos felek között, rendszeres és ismétlődő jelleggel, általában azonos tarta­lommal teljesül szolgáltatás és ellenszolgál­tatás, ezért egy szerződésnek minősülnek.

A keretszerződések és a folyamatos tel­jesítésű ügyletek elhatárolásánál mindig az adott ügylet körülményeit kell alapul venni. Konkrét példával élve:

• ha a cigaretta forgalmazója arra köt szerződést a bolttal, hogy a bolt ha­vonta négyszer rendel a készletei fo­gyására figyelemmel (tehát nem előre meghatározott mennyiségben), úgy négy szerződés jön létre;

• ha viszont a cigaretta forgalmazója ha­vonta egy alkalommal szállít az év ele­jén előre meghatározott mennyiséget, az már folyamatos teljesítésű ügylet.

Nem rendeltetésszerű joggyakorlás

Az Art. 38. § (3b) bekezdése alapján azon készpénzben teljesített kifizetéseket, ame­lyeket a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó ugyanazon felek között kötött szerződések alapján, ugyanazon adózó részére teljesít, a (3a) bekezdés al­kalmazásában egy szerződés alapján tel­jesített készpénzszolgáltatásnak kell tekin­teni, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek közötti jogügylet nem rendel­tetésszerű joggyakorlás miatt került több szerződésben meghatározásra.

A bekezdés alapján a nem rendeltetés­szerű joggyakorlás akkor valósul meg, ha a jogügylet alanyai kifejezetten a korlátozás megkerülése érdekében „darabolják fel” szerződéseiket olyan ügyletek vonatkozá­sában, amelyek egy egységet képeznek.

A nem rendeltetésszerű joggyakor­lást az adóhatóságnak kell bizonyítania, szankciója, hogy a „feldarabolt” szerződé­sek szerint egy naptári hónapban teljesített ellenértékek összegét össze kell számítani. A korábbi példánál maradva, ha az ablak beszerelésére vonatkozó árajánlatkérés csak a nem rendeltetésszerű joggyakorlás leplezésére szolgált, és a beszerelést min­denképpen a terméket értékesítőtől ren­deltük volna meg, akkor az ablak beszer­zését és beszerelését egy szerződésnek kell tekinteni, és a „feldarabolt” szerződé­sekben meghatározott ellenértékek össze­adását követően kell meghatározni, hogy a korlát átlépésére sor került-e vagy sem.

Szankciók

Az Art. 38. § (20f) bekezdése alapján a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó a 38. § (3a) bekezdésében foglalt előírás megsértése esetén a készpénzszol­gáltatásnak a 1,5 millió forintot meghaladó része után 20 százalék mértékű mulasztási bírságot fizet. A 38. § (3a) bekezdésében foglalt előírás megsértésével teljesített kifi­zetés jogosultja, ha a szabálytalan kifizetést elfogadja, a készpénzszolgáltatásnak az 1,5 millió forintot meghaladó része után 20 százalék mértékű mulasztási bírságot fizet.

A szabályozás alapján tehát mind a kor­látozás mértékét meghaladó készpénz­szolgáltatás teljesítője, mind annak el­fogadója mulasztási bírsággal sújtható. Figyelemmel pedig arra, hogy a készpénz­szolgáltatás a bankjeggyel és az érmével fizetést jelenti, így azok átvétele, ha saját akaratból történik, már kimeríti az elfoga­dás fogalmát.

A mulasztási bírság alapja a készpénz­szolgáltatás 1,5 millió forintot meghaladó része, mértéke a törvény megfogalmazá­sa alapján nem állapítható meg szabadon, minden esetben a korlátozás összegét meghaladó rész 20 százaléka. Azaz ha a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók az összeghatárt 100 ezer forinttal lépik túl, abban az esetben a mulasztási bírság összege 20 ezer forint lesz.

A készpénzfizetés korlátozására vonat­kozó szabályokat a Nemzeti Adó- és Vám­hivatal ellenőrzi.