Prioritás a hitelezési fordulat támogatása, és a kkv-k versenyképességének növelése - Interjú Nagy Mártonnal

Előreláthatólag mik lesznek 2025 legnagyobb szakmai kihívásai?

– Idén tovább dolgozunk a családok és vállalkozások megerősítéséért. Célunk, hogy a gazdaság jobban teljesítsen, így a családoknak minél több jövedelme legyen, a magyar kis- és középvállalkozások mérete, termelékenysége, hatékonysága pedig erőteljesen növekedjen. A családok életében már láthatók a fordulat jelei: a foglalkoztatottak száma továbbra is rekordmagas, míg az inaktívak száma rekordalacsony. Jelenleg mintegy 4,7 millióan dolgoznak, miközben 2010-hez képest az átlagbér több mint háromszorosára, a minimálbér pedig négyszeresére nőtt. Már több mint egy éve folyamatosan nőnek a reálbérek, ami jelentősen hozzájárul a kiskereskedelmi forgalom egy éve tartó bővüléséhez, és a hazai turizmus 2024-ben mutatott rekordteljesítményéhez. Fokozatosan élénkül a lakossági hitelpiac is 2023 januárja óta: tavaly novemberben Magyarország lakossági hitelállomány-növekedése az Európai Unió (EU) élmezőnyébe tartozott. Éledezik a lakáspiac is, 2024-ben több mint harmadával emelkedett a lakástranzakciók száma, és az autópiac is növekedési pályára állt: tavaly 13 százalékkal bővült az újautó-eladások száma. Ám a kormány itt nem áll meg, az idei évben tovább javítjuk a családok helyzetét. A gazdaság stabilitását és kiszámíthatóságát biztosítja a fegyelmezett költségvetési politika. A 2024-es eredményszemléletű hiány GDP-arányosan várhatóan 4,8 százalék körül alakul, amely idén tovább csökkenhet, várakozásaink szerint 3,7 százalékra.

Mégis, mi lehet a 2025-ös év legfontosabb feladata?

– Az előttünk álló év egyik legfontosabb feladata mindenképpen a hitelezési fordulat támogatása, és a kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése. Ez a kulcskérdés, amelyben kiemelt szerepet játszik a kormány 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterve, amelynek hatásai most kezdenek igazán érvényesülni. Az ennek részeként megvalósuló Demján Sándor Program keretében a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) eddig nem látott, átfogó támogatásban részesülnek, több mint 1400 milliárd forintnyi forrást mozgatva meg a szektor számára hitel-, tőke- és vissza nem térítendő támogatások formájában. Az 1+1 Beruházás-élénkítő Támogatási Program már most óriási érdeklődés mellett zajlik, támogatva a kkv-k méretugrását és termelékenységük javítását, segítve ezáltal beruházási aktivitásuk és versenyképességük növekedését.

Milyen szerepe lesz ebben az adózásnak?

– Az adózásnak is támogatnia kell a gazdasági növekedést. Ennek érdekében az adózás egyszerűsítése és az adminisztrációs terhek csökkentése továbbra is kulcsfontosságú. Az elmúlt években a kormány kiemelt figyelmet fordított az adórendszer versenyképességének erősítésére, ami a jövőben is rendkívül fontos szempont a területet érintő intézkedések kialakítása során. A vállalkozások számára fontos, hogy az adminisztrációs kötelezettségek ne rójanak rájuk aránytalanul nagy terhet, ezért a kormány folyamatosan konzultál a szakmai szervezetekkel annak érdekében, hogy tovább csökkentse az adózási és könyvelési, valamint különböző adatszolgáltatásokkal kapcsolatos adminisztrációs terheket. A vállalkozói szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve felmérjük és összegyűjtjük a kkv-k javaslatait és igényeit. Ezzel is elősegítve, hogy az adózási és szabályozási környezet megfelelően támogassa a kkv-k organikus növekedését és a legversenyképesebb vállalkozások kiemelkedését a gazdaság versenyképességének erősítése érdekében. Az adórendszerben már jelenleg is számos, a kkv-k terheit csökkentő egyszerűsítés érhető el, amelyek körét tovább bővíti az áfa alanyi adómentesség értékhatárának 12-ről 18 millió forintra emelése idén január 1-től. A minap bejelentett alanyi áfa-mentesség értékhatárának megemelése jelenleg 830 ezer céget érint. Az új szabályok pedig hozzávetőleg további

30 ezer vállalkozás számára nyitják meg ezt a lehetőséget.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Pénzügyminisztérium (PM) összeolvadásával létrejött csúcsminisztérium mennyiben tudja hatékonyabban szolgálni a kitűzött célok elérését?

– A két tárca összeolvadásával létrejött csúcsminisztérium új fejezetet nyitott a hazai gazdaságirányításban. Az átalakulás célja egy hatékonyabb, rugalmasabb és stratégiailag egységesebb intézmény létrehozása, amely képes garantálni a gazdasági növekedés és az államháztartási egyensúly összhangját. A minisztériumi integráció számos előnyt kínál: az egyesítés révén lehetőség nyílik arra, hogy a költségvetési fegyelem és a gazdaságpolitikai célkitűzések harmonikusan összhangba kerüljenek. Az új intézményi struktúra biztosítja, hogy a gazdasági növekedés támogatása mellett továbbra is prioritás maradjon az államadósság és a költségvetési hiány csökkentése. Az átalakulás során a gazdaságpolitikai döntéshozatal egyszerűsödött és hatékonyabbá vált. Az egy kézben összpontosuló irányítás gyorsabb és koordináltabb intézkedéseket tesz lehetővé, ami elengedhetetlen a dinamikusan változó gazdasági környezetben. A csúcsminisztérium egyik legfontosabb feladata az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv végrehajtása, amely 4000 milliárd forintos kerettel támogatja a gazdaság dinamikus növekedését. A gazdaságpolitika fókuszában a vállalatok méretugrásának támogatása, az innováció ösztönzése és a megfizethető lakhatás elősegítése áll. A cél az, hogy a magyar gazdaság a következő években is stabil pályán haladjon előre, miközben a GDP-növekedés 3 százalék fölé emelkedhet, és az államháztartási hiány csökkenő pályán marad. A szervezeti átalakításokat követően a minisztériumi munkatársak számára is egyértelművé vált, hogy a szakmai munka folytonossága biztosított. Az NGM és a korábbi PM dolgozói kiváló szakemberek, akik kiemelkedő munkát végeznek a minisztériumi feladatok stabilitásának és hatékonyságának változatlan fenntartásáért.

Hogyan képzeli el az új jegybankelnökkel a közös munkát?

– Tiszteletben tartva a jegybanki függetlenséget, az a meggyőződésem, hogy Varga Mihály kiváló vezetője lesz a Magyar Nemzet Banknak (MNB), aki képes lesz arra, hogy a stabilitás garantálása mellett új javaslatokkal támogassa a gazdaság növekedését. Várom a közös munkát, konstruktív és kiegyensúlyozott együttműködésre törekszem, és arra számítok, hogy Varga Mihály érkezésével pozitív irányba fog elmozdulni a kormány és a jegybank együttműködése, ezáltal egy még nyíltabb és transzparensebb kapcsolat alakul ki. Az MNB és a kormány közötti folyamatos párbeszéd és koordináció elősegíti, hogy a gazdaságpolitikai intézkedések összhangban legyenek a fiskális és monetáris célokkal, így biztosítva egy erősebb és stabilabb gazdasági környezetet az ország számára. Kiemelendő, hogy az MNB az árfolyam-stabilitás biztosítása mellett ismét partnere lehet a kormánynak a fenntartható gazdaságélénkítés támogatásában is.

Milyen kilátásai vannak a magyar gazdaságnak rövid és középtávon?

– A magyar gazdaság kilátásai rövid és középtávon is biztatóak, annak ellenére, hogy a nemzetközi gazdasági környezet továbbra is kihívásokkal teli; elég, ha csak a német gazdaság válságára vagy a háborúra gondolnunk. Az elmúlt időszakban ennek ellenére számos pozitív jel mutatkozott, amelyek a gazdaság stabilizálódására és a növekedés beindulására utalnak. Az egyik legfontosabb fejlemény, hogy a belső gazdaság helyreállt, a fogyasztás növekedése pedig élénkíti a belső keresletet. A magyar kormány 21 pontos gazdasági akcióterve kulcsszerepet játszik a gazdaság fellendítésében. A program célja a beruházások ösztönzése, a hitelezés helyreállítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása. A tervek szerint az intézkedések hatására idén a bérek 8 százalékkal növekedhetnek, miközben az infláció 3 százalék körül stabilizálódhat. A középosztály erősödik, a lakosság bizalma fokozatosan javul, míg az alacsony inflációs környezet kedvezően hat a fogyasztásra és a lakossági megtakarításokra: különösen a lakossági állampapírok kamatfizetéseiből származó jövedelmek révén, amelyek további aktivitást generálhatnak a gazdaságban. A vállalatok esetében azonban még fordulatra van szükség, helyre kell állítani a hitelezést. Tartós fordulatot a vállalatoknál az hozhat, ha a külső kereslet helyreáll, így az export is újra dinamikusan növekszik. Ehhez az kell, hogy Németország, mint hazánk legfontosabb külkereskedelmi partnere, a választások után gyorsan kilábaljon elhúzódó politikai és gazdasági válságából, a két éve tartó recessziójából. Ez elengedhetetlen a magyar exportőrök számára, hiszen a külső kereslet helyreállása az ipari termelés és a foglalkoztatás bővülését is maga után vonhatja. Az amerikai választások eredményeként az amerikai-magyar kapcsolatok új pályára kerülnek, ezek erősödése szintén hozzájárulhat a külkereskedelmi lehetőségek bővítéséhez.

Az államadósság alakulására vonatkozóan milyen adatok és várakozások vannak jelenleg?

– Magyarország gazdasági helyzete stabil, az államadósság és a költségvetési hiány csökkentése pedig – fegyelmezett gazdálkodás mellett – továbbra is a kormány kiemelt célja. A pénzügyi befektetők bizalma hazánk iránt töretlen, amit a legutóbbi kötvénykibocsátás is megerősített: jelentős érdeklődés és a vártnál kedvezőbb kamatszintek mellett sikerült forrást bevonni. Ez is azt mutatja, hogy Magyarország és a magyar gazdaság iránt továbbra is erős a nemzetközi bizalom, az államháztartás helyzete stabil, az állami működés finanszírozása megfelelően biztosított. A nemzetközi befektetők a szomszédunkban zajló elhúzódó háború és a német gazdaság válsága ellenére is bíznak a magyar gazdaságban, hazánkat globális pénzügyi színtéren is elismert szereplőként, megbízható partnerként kezelik. Ezt a bizalmat a hitelminősítők legutóbbi döntései is igazolták: Magyarország úgy kezdte a 2025-ös évet is, hogy a három legnagyobb hitelminősítő (Moody’s, Fitch, Standard & Poor’s) továbbra is egyöntetűen befektetésre ajánlja hazánkat. Noha a GDP növekedési üteme elmaradt a várakozásoktól, az utolsó negyedévben kedvező fordulatok történtek, amelyek optimizmusra adnak okot. A jövőre nézve a cél az államadósság fokozatos csökkentése, amelyhez stabil gazdasági növekedés és szigorú költségvetési politika vezethet. Az infláció mérséklődése, a bérek emelkedése, valamint a fogyasztás élénkülése mind azt mutatja, hogy Magyarország gazdasági helyzete stabilizálódik, ami hosszútávon is fenntartható gazdasági fejlődést vetít előre.

Fotó: Vémi Zoltán 

Milyen intézkedéseket kell megvalósítani ahhoz, hogy az infláció 2025-ben 3 százalék körülire mérséklődjön?

– A családok védelme a legfontosabb, így a kormány továbbra is elkötelezett az infláció elleni küzdelemben, amin belül az élelmiszer- és az üzemanyag-inflációt toleráljuk a legkevésbé. Ebben a küzdelemben, álláspontunk szerint, a leghatékonyabb stratégia a célzott eszközök alkalmazása. Természetesen léteznek ortodox, bár eredménytelen megoldások, amelyek kézenfekvőnek tűnhetnek, úgymint az áfa-csökkentés, azonban a tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy az ilyen intézkedések hatása aligha jut el a fogyasztóig, számunkra pedig a fogyasztók, a magyar családok az elsők. Ezzel szemben a célzott intézkedések összehangolt alkalmazása 2023-ban is sikeresen hozzájárult az infláció leszorításához. Habár egyes intézkedéseket kizárólag ideiglenesen és válsághelyzetben szabad bevetni, más eszközök alkalmazása, mint az online árfigyelő rendszer, továbbra is releváns. Ezen intézkedéseket nem csupán fenn szeretnénk tartani, hanem elkötelezettek vagyunk aziránt, hogy egyre hatékonyabbá tegyük azokat. A fogyasztói visszajelzésekre építve és szorosan együttműködve a kiskereskedelmi láncokkal, 22 új kategóriával száz termékkategóriára bővítjük az online árfigyelő kínálatát. Emellett egyre szorosabban működünk együtt az iparági szereplőkkel. A 2024-es infláció 3,7 százalék volt, így a jelenlegi helyzetben nincs szükség radikális lépésekre, de továbbra is cél a verseny élénkítése, és a kereskedelmi folyamatok állandó követése, hogy időben felismerjük egy esetleges beavatkozás szükségességét.

A vállalati hitelezés terén hogyan tudnak együttműködni a bankokkal?

– Jelenleg is szoros az együttműködés a bankrendszerrel, hiszen a kormány számos támogatott hitelkonstrukcióval járul hozzá a gazdaság élénkítéséhez. A KAVOSZ által a Széchenyi Programok keretében nyújtott támogatott konstrukciók kivitelezésében jelentős szerepet vállalnak a pénzintézetek, továbbá a két állami bank (EXIM, MFB) is komoly szerepet vállal a kedvezményes hitelnyújtásban. A gazdaság élénkítése, a recesszióból való kilábalás ugyanakkor a kormány mellett a bankszektor érdeke is, ehhez elengedhetetlen a piaci alapú vállalati hitelezés felfutása is. Az alacsonyabb hitelkamatok ösztönzőleg hatnak a hitelkereslet és beruházási aktivitás növelésére, ezért továbbra is számítunk a Bankszövetség konstruktív hozzáállására. Az önkéntes banki vállalások, a hitelkamatok alacsony szinten tartása érdekében, érdemben segíthetik az ország gazdasági teljesítményének növekedését. A vállalati hitelezés beindítása kulcskérdés, a kormány és a bankszektor együttműködésével egyre kedvezőbb finanszírozási lehetőségek nyílnak meg a hazai vállalkozások számára. A cél világos: a beruházások élénkítése, a termelékenység fokozása és a magyar vállalkozások versenyképességének növelése. A kormány ebben a folyamatban kiemelt szerepet vállal, és továbbra is számít a jegybank, a kereskedelmi bankok és az üzleti szektor együttműködésére. A piaci alapú hitelezés felfutása elengedhetetlen a gazdaság növekedéséhez, ezért fontos, hogy a bankok alacsonyan tartsák a hitelkamatokat. Az elmúlt időszakban ennek érdekében több lépés is történt: a bankszektor önkéntes vállalásai révén a hitelkamatok mérséklődtek, így a vállalkozások olcsóbban juthatnak forráshoz. Február 17-étől például még kedvezőbb feltételekkel érhetők el a Széchenyi Kártya Program hitelei: a beruházási hitel és a lízing kamata 3,5-ről 3 százalékra csökken, a folyószámlahitel és a likviditási hitel kamata pedig 5-ről 4,5 százalékra mérséklődik. Ez a vállalkozások számára kézzelfogható segítséget jelent, hiszen olcsóbban finanszírozhatják kapacitásbővítéseiket, technológiai fejlesztéseiket és energiahatékonysági beruházásaikat. Az erős és versenyképes magyar kkv-szektor közös érdek, hiszen ezek a vállalatok adják a munkahelyek jelentős részét, és a gazdaság motorját jelentik.

Milyen adókönnyítéseket terveznek a kisebb vállalkozások számára?

– Bár a költségvetés mozgástere továbbra is korlátozott, a gazdasági növekedés támogatása és a versenyképesség növelése érdekében kisebb bevételkieséssel járó intézkedéseket megfontolhatónak látunk. Így első lépésként már januárban megvalósult az alanyi áfa-menteség értékhatárának emelése, ami csaknem 30 ezer vállalkozás számára nyitotta meg az áfa-mentesség választásának lehetőségét. Bár ez a lehetőség az árbevételi határ alatt lévő bármely adózó számra elérhető, annak fő kedvezményezettjei a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) választó, és az átalányadózó egyéni vállalkozók jelentik. A nagyobb, jelentősebb növekedési potenciállal bíró kkv-k számára pedig kedvező hír, hogy terveink szerint, a közeljövőben sort kerítünk a kisvállalati adó (kiva) be- és kilépési értékhatárainak felülvizsgálatára is. Ez az adónem 2025 elején már mintegy százezer adózó számára eredményez érdemi adóteher-csökkentést és adminisztrációs könnyítést. Ez különösen annak fényében örömteli, hogy annak célcsoportját nem a legkisebb, hanem a foglalkoztatottal is rendelkező vállalkozások jelentik, amelyekből lényegesen kevesebb van, mint önfoglalkoztatóból. Fontosnak tartjuk megvizsgálni azt is, hogy miként „akadálymentesíthető” az adórendszer annak érdekében, hogy az induló vállalkozások piacra lépésének korlátai csökkenjenek, a dinamikus növekedésre képes vállalkozások esetében pedig a méretugrások ne járjanak a terhek ugrásszerű növekedésével.

Milyen adóegyszerűsítési tervei vannak az NGM-nek?

 A kisebb vállalkozások esetében különösen jelentős az adminisztrációs terhek szerepe, hiszen a cégek méretéhez képest ezek a terhek jóval nagyobb költséget jelentenek. A korábbi hasonló munkákra is építve megvizsgáljuk a legkisebb mikrovállalkozásokra, egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályokat, és ahol ez jelentősebb érdeksérelmek és költségvetési bevételkiesés nélkül lehetséges, javaslatot teszünk a szabályozás további egyszerűsítésére. Ilyenek lehetnek például az adóbevallások gyakoriságára és az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok, de akár a minimum szocho- és járulékfizetési szabályok átgondolására, egyszerűsítésére is sor kerülhet. Emellett folytatódik az adózás digitalizációja: a közeljövőben megjelenik az eNyugta, és fejlesztés alatt áll a NAV foglalkoztatással kapcsolatos adatszolgáltatások gyökeres megújítását célzó EMAP projektje, valamint hamarosan a részletfizetési kérelmek digitális benyújtására és elbírálására is lehetőség nyílik majd, amik mind-mind az adóegyszerűsítést, adminisztráció-csökkentést szolgálják.

névjegy

Születési és családi adatok:

• 1976-ban született Szolnokon.

• Nős, két gyermek édesapja.

Tanulmányok:

1999-ben közgazdász diplomát szerzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen.

Pályafutás:

• 1998-tól az Államadósság Kezelő Központ makrogazdasági elemzője.

• 2000 és 2002 között az ING Vagyonkezelő Rt. vezető elemzője.

• 2002-től a Magyar Nemzeti Bank különböző pozícióiban: pénzügyi stabilitási szakértő, igazgató, majd ügyvezető igazgató.
• 2015-től 2020-ig a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, a Monetáris Tanács tagja.

• 2020 és 2022 között miniszterelnöki megbízottként a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója.

• 2022-től gazdaságfejlesztési miniszter,

majd 2024-től nemzetgazdasági miniszter.

Számos kutatás, elemzés és cikk szerzője. Banki karrierje során részt vett a Növekedési Hitelprogram életre hívásában, a Budapesti Értéktőzsde nemzeti tulajdonba vételében, valamint a Növekedési Kötvényprogram elindításában. Miniszterként nevéhez fűződik többek között a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. megvásárlása, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram és Tőkeprogram elindítása, a Budapest Airport Zrt. visszavásárlása, valamint a 21 intézkedést tartalmazó Új Gazdaságpolitikai Akcióterv megalkotása.