Az AI hatalmas lehetőséget teremt átfogó üzleti feladatok és folyamatok átalakítására - Interjú Jánoskuti Leventével

Napjainkban állandó téma a mesterséges intelligencia. Mit gondol, milyen változásokat hoz a gazdaság és az egyes iparágak működésében?

– A mesterséges intelligencia (AI) nem csupán egy új technológiai trend, hanem egy forradalmi változás, hasonló a gépesítéshez, az elektromos áram elterjedéséhez és az internet megjelenéséhez, amely alapjaiban alakíthatja át az életünket és a gazdaság működését. Az AI bevezetése és alkalmazása már most is jelentős hatással van számos területre: képes elvégezni rutinfeladatokat, következtetéseket levonni adatokból, optimalizálni a folyamatokat, és hozzájárulni teljesen új üzleti modellek építéséhez, amelyek alapjaiban reformálják meg a szolgáltatások minőségét. Ez a jövőben csak fokozódni fog. Két évvel ezelőtt, amikor az AI-ról beszéltünk, láttuk, hogy teljes iparágakat lesz képes átalakítani. Azonban akkor még nem tudtuk előre jelezni azt az ütemet, amit ma tapasztalunk: az AI teljesítménye elképesztő mértékben növekszik – akár évente 600-szorosára nő egyes modellek teljesítménye.

Kutatásaink szerint az AI potenciális gazdasági értékének háromnegyede négy fő területen koncentrálódik: marketing és értékesítés, programozói és technológiai fejlesztések, ügyfélszolgálat, valamint termékfejlesztés. A legmagasabb potenciál az értékesítés és marketing területében rejlik: az AI képes arra, hogy személyre szabott ajánlatokat készítsen, teljesen automatizálja a hirdetési kampányokat, és előre jelezze a vásárlói viselkedést, ami megsokszorozza a kampányok hatékonyságát és minőségét is.

Az AI teljes területek átalakításában is jelentős lehetőségeket rejt. Például a pénzügyi területen az analitikus AI-t sok helyen napi szinten alkalmazzák a cash flow előrejelzésére, követelések és kötelezettségek optimalizálására, valamint szcenárió-elemzésre, a generatív AI pedig olyan feladatokat támogat, mint például pénzügyi jelentések készítése vagy komplex dokumentumok összefoglalása. Az egészségügyben az AI segíthet a diagnózisok pontosabb meghatározásában, a kezelési tervek optimalizálásában és a betegellátás hatékonyságának növelésében. A feldolgozóiparban az AI-alapú karbantartás csökkentheti a leállások számát és növelheti a termelékenységet. Az AI tehát gyakorlatilag minden iparágra nagy hatást gyakorol.

Az AI bevezetése azonban nem mentes a kihívásoktól. Az egyik legnagyobb kihívás a technológiai infrastruktúra fejlesztése és az adatbiztonság megteremtése. Az AI-rendszerek hatékony működéséhez nagy mennyiségű adat szükséges, amelyeket biztonságosan kell tárolni és feldolgozni. Emellett a vállalatoknak fel kell készülniük az AI által generált etikai és jogi kérdések kezelésére is, mint például az adatvédelem és a döntéshozatali folyamatok átláthatósága.

Mit jelent az AI a munkaerő-piac számára, milyen új készségekre lesz szükség az AI-al való hatékony együttműködéshez?

– Az AI és az automatizáció jelentős változásokat hoznak a munkaerőpiacon, amelyek mindannyiunkat érintenek, már ma is. Az AI nemcsak új technológiákat, hanem új munkaköröket és készségeket is igényel, amelyek lehetővé teszik az emberek számára, hogy hatékonyan együttműködjenek az AI-al és az automatizált rendszerekkel. Ilyen új képesség a „prompt mérnök”, akinek a feladata az AI motornak a jó kérdések meghatározása, ami a kívánt válaszhoz vezet. Ehhez ismerni kell az AI motor működését, az adatbázist, amin a feladat fut, valamint az üzleti problémát is, amit meg kell oldani.

A változás mértéke hasonló ahhoz, amit a Covid-járvány alatt tapasztaltunk, amikor sokan kényszerültek hirtelen új munkakörökbe és karrierváltásra a Covid-járvány által különösen érintett iparágakban (például turisztika). A következő néhány évben csak Európában évente legalább 1,5 millió ember fog új szerepekbe lépni, ami kétszerese a Covid előtti szintnek, és ez a tendencia hosszútávon még fokozódhat is. Az iparágak közötti hatás viszont eltérő lesz: például az irodai szolgáltatások, a jogi és az ügyviteli területek nagyobb mértékben lesznek érintettek.

Ami viszont mindenkit érint: a hatékony együttműködéshez új készségekre lesz szükség. Az egyik legfontosabb készség a digitális írástudás, amely magában foglalja a mesterséges intelligencia használatának alapvető ismereteit. Emellett még fontosabbá válik a kritikus gondolkodás, a problémamegoldó képesség és a kreativitás is. Az embereknek képesnek kell lenniük arra, hogy értelmezzék az AI által generált adatokat és eredményeket, és ezek alapján megfontolt döntéseket hozzanak.

Az AI alkalmazása már most is jelentős eredményeket hoz különböző iparágakban. Például egy hazai bank GenAI-t használ arra, hogy az ügyfélélményt személyre szabja, miközben az alkalmazottak hatékonyságát is növeli. Az AI segítségével a bank képes automatizálni az ügyfélszolgálatot: az ügyfelek kérdéseit feldolgozza, majd gyors és pontos válaszokat ad, miközben az ügyfélszolgálati munkatársak a bonyolultabb problémákra összpontosíthatnak. Hasonlóképpen egy gyógyszeripari cég a klinikai dokumentáció területén a GenAI-al képes átalakítani a komplex, időigényes folyamatokat, például az AI-t arra használja, hogy automatizálja a klinikai tanulmányok dokumentációjának elkészítését, csökkentve az adminisztratív terheket és felgyorsítva a gyógyszerfejlesztés folyamatát.

A munkaerőpiac átalakulása azonban nemcsak új készségeket, hanem új szemléletet is igényel. Az egyik legfontosabb munkavállalói elvárás az adaptációs képesség lesz: az embereknek nyitottaknak kell lenniük az új technológiákra, készen állva arra, hogy mindig új dolgokat tanuljanak és igazodjanak a változásokhoz, mivel a változás sebessége e tekintetben várhatóan csak gyorsulni fog.

Mit látnak, milyen kihívásokkal szembesülnek a hazai vállalatok az AI bevezetése során?

– Az egyik legnagyobb kihívásnak azt látjuk, hogy a vállalatok elaprózzák a fókuszukat: sok kis, alacsony hatású projekteket futtatnak párhuzamosan, amelyek nem vezetnek valódi, gyökeres változásokhoz, ezért sok cég esetében látjuk, hogy a lelkesedés és az erre fordított figyelem folyamatosan csökken.

A valódi áttörést azok a vállalatok érik el, amelyek túllépnek a szétszórt kisléptékű projekteken, és elkötelezik magukat kevesebb, de nagyobb hatású „use case” mellett, amelyek alapjaiban változtatják meg egy-egy értéklánc működését. Ez természetesen jelentősebb befektetést (mind erőforrások, mind menedzsment-figyelem tekintetében) és alapos tervezést igényel. Az AI bevezetése nem csupán technológiai kérdés, hanem stratégiai döntés is, amely az egész szervezetet érinti.

Az igazi érték abból jön, hogy az AI-megoldások bevezetésével optimalizáljuk a folyamatokat, majd integráljuk a meglévő rendszerekbe, hogy a napi működésben tudják segíteni a munkavállalókat, ügyfeleket, ne különálló szigetként létezzenek. Ezek természetesen erőforrásigényes és sokszor komplex feladatok, de a könnyű megoldások ritkán hoznak versenyelőnyt. Ugyanakkor akik nem alakítják át a működésüket a mesterséges intelligencia segítségével, azok versenyhátrányba kerülhetnek akár már a közeljövőben, ugyanis kihagyják a hatékonyságnövelésben rejlő potenciált.

Ahogy korábban említettem, rendkívül fontos az adatbiztonság. Egy hibából könnyen az ügyfelek bizalomvesztése következhet, amely pedig rontja az üzleti eredményességet. Éppen ezért kiemelt fontosságú az új típusú kockázatok még erősebb kontrollja (legyen szó modell hallucinációról, személyes adatok védelméről). Ebben például sokat segít, ha a releváns szakértelmet (kockázat, compliance) egy-egy fejlesztés legelején bevonjuk, hogy már az induláskor egy biztonságos megoldás irányába haladjon a munka.

Engedjenek meg még egy kitérőt ezzel kapcsolatban: különösen fontos figyelmet fordítanunk a magyar KKV-k helyzetére is. Számukra a digitális megoldások területén tapasztalható korábbi, relatíve magas belépési korlátok jelentős csökkenése hatalmas lehetőségeket kínál. Bár eddig régiós szinten nem jártak élen a digitalizációs területen, az AI-használat gyors elterjedése más régiós országokban inspiráló példa lehet számukra is. Ha sikerül nekik is ezen a területen jelentős előrelépést elérniük, az exponenciális fejlődést hozhat a magyar KKV-k számára. Ez különösen az exportra termelő vállalkozások esetében jelenthet már akár rövid és közép távon is jelentős pénzügyi előnyöket, és pozitív hatással lehet az egész magyar gazdaságra. Természetesen ezeknek a lehetőségeknek az esetleges elszalasztása pedig jelentős nemzetközi versenyképesség-romlással fenyeget. Ezért tartom nagyon fontosnak az összes olyan kormányzati, kamarai és magán kezdeményezést, amely ambiciózus célok kitűzésében és az ahhoz szükséges képességek megteremtésében támogatja a hazai KKV szektort, hiszen az ilyen kezdeményezések révén a magyar KKV-k is hosszú távon fenntartható növekedést érhetnek el.

Fotó: Vémi Zoltán

A mesterséges intelligencia széleskörű hatásai mellett hogyan alakítja már most a vállalatok pénzügyi-számviteli területeit, és milyen további változásokra számíthatunk a jövőben?

– A mesterséges intelligencia alapvetően átalakítja a pénzügyi-számviteli területeket is, növelve a hatékonyságot és csökkentve a manuális folyamatokat. Az AI-alapú rendszerek képesek valós időben feldolgozni és elemezni nagy mennyiségű adatot, ami gyorsabb és pontosabb pénzügyi előrejelzéseket, valamint automatizált jelentéskészítést tesz lehetővé. A GenAI-eszközök például automatikusan összegzik a nagy dokumentumokat, azonosítják a kulcsfontosságú adatokat, és támogatják a kockázatelemzést, miközben csökkentik az emberi hibák kockázatát.

Az AI a stratégiai-pénzügyi tervezésben is új lehetőségeket nyit: az AI-alapú szcenárióelemzés segíti a vállalatokat a gazdasági környezet alakulására való felkészülésben, míg a személyre szabott megoldások, például az automatizált cash flow-kezelés, növelik a rugalmasságot és a versenyképességet. Egyes rendszerek néhány másodperc alatt képesek elvégezni olyan feladatokat, amelyek korábban nagyon sok munkaórát igényeltek, például szerződések elemzését vagy pénzügyi trendek előrejelzését.

Az AI bevezetése azonban nemcsak technológiai, hanem kulturális változást is igényel. A pénzügyi szakemberek szerepe stratégiaibbá válik, miközben az adatbiztonság és az etikai kérdések kezelése kulcsfontosságú marad. Az AI nem helyettesíti az embereket, hanem kiegészíti és hatékonyabbá teszi a munkájukat, lehetővé téve számukra, hogy a nagyobb hozzáadott értékű feladatokra koncentráljanak.

Mi a helyzet a közszolgáltatásokkal, beleértve az adózást is: milyen változásokat értek el eddig az AI által, mi várható a jövőben és mit jelent ez majd az egyes érintettek számára? Milyen inspiráló példákat lát a nemzetközi színtéren?

– Az AI és a GenAI már most jelentős változásokat hozott a közszolgáltatásokban, beleértve az adózást is. Az AI használata lehetővé tette a folyamatok automatizálását, a hatékonyság növelését és a szolgáltatások minőségének javítását. Az AI-alapú rendszerek gyorsabban és pontosabban dolgozzák fel az adatokat, ami kulcsfontosságú az olyan területeken, mint az adóbevallások feldolgozása, az adóelkerülések felderítése vagy a kockázatelemzés. Ezek az előnyök nemcsak a hatóságok munkáját könnyítik meg, hanem az állampolgárok számára is egyszerűbbé és átláthatóbbá teszik az adózási folyamatokat.

Nemzetközi szinten számos inspiráló példa mutatja, hogy az AI hogyan formálja át a közszolgáltatásokat. Az Egyesült Államokban például a Pentagon kifejlesztett egy „Acqbot” nevű AI-eszközt, amely automatizálja a beszerzési szerződések megírását és optimalizálja a kapcsolódó folyamatokat. Ez az eszköz jelentősen felgyorsította a beszerzési eljárásokat, miközben a végső ellenőrzéseket továbbra is tapasztalt szakemberek végzik. Egy másik elöljáró példa Szingapúr, ahol bevezették a VICA (Virtual Intelligent Chat Assistant) nevű megoldást, amely ma már 100+ chatbotot tartalmaz és havonta átlagosan 800 ezer kérdést válaszol meg az állampolgároknak. Egy európai adóhatóság pedig GenAI-asszisztenseket vezetett be, amelyek nemcsak az ügyintézők munkáját támogatják, hanem minőségellenőrzést végeznek és elemzéseket készítenek, ezáltal közel megduplázva a termelékenységet és az ügyfél-elégedettséget.

Magyarországon is vannak már előremutató kezdeményezések. Az eNyugta rendszer például lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy elektronikus úton állítsanak ki nyugtákat, ezzel csökkentve a papíralapú adminisztrációt és növelve a hatékonyságot, mindezzel lehetőséget biztosítva az AI-alapú megoldások hatékony használatához is. Az AI-t ebben a rendszerben például a nyugták automatikus feldolgozására és ellenőrzésére lehet használni, ami gyorsabb és pontosabb adózási folyamatokat eredményezhet.

A jövőben az AI és a GenAI még nagyobb hatással lehet a közszolgáltatásokra. Az AI-alapú rendszerek képesek lesznek még több feladatot automatizálni, beleértve a komplex döntéshozatali folyamatokat is. Azt várjuk, hogy úgynevezett AI-ügynökök (agents) egymással kommunikálva képesek lesznek megoldani összetettebb feladatokat is, például különböző adatbázisokat felhasználva információkat szerezni. Ezáltal jelentős változásokat eredményezhet akár már a közeljövőben a közszolgáltatásokban. A mesterséges intelligencia a hatékonyságot növeli és a szolgáltatások minőségét javítja majd, továbbá lehetővé teszi a gyorsabb döntéshozatalt is. A nemzetközi példák pedig inspirációt nyújtanak a hazai fejlesztésekhez, és megmutatják, hogy az AI hogyan teheti egyszerre jobbá és sokkal hatékonyabbá a közszolgáltatásokat világszerte. A siker biztosításához azonban a privát cégekhez hasonlóan a közigazgatásban is szisztematikus, tudatos befektetéssel járó, hatás alapú megközelítésre, a megoldandó problémák világos meghatározására és ambíciózus célok kitűzésére van szükség.

Névjegy

• Jánoskuti Levente Németországban, az Egyesült Államokban és Magyarországon tanult közgazdaságtant és gazdálkodástudományt, 2004-ben pedig a London Business School-on szerzett pénzügyi mesterdiplomát (Master’s in Finance).
• 2000-ben csatlakozott a McKinsey & Company-hoz, ahol a budapesti iroda irodavezető partnere, emellett a közép-európai régió Social, Healthcare, Life Sciences, and Public Sector tevékenységeinek regionális vezetője.
• Pályafutása során átfogó tapasztalatot szerzett vezető európai pénzügyi intézmények stratégiai, szervezeti és operatív kihívásainak megoldásában, beleértve a pénzügyi szolgáltatások területén végrehajtott fúziókat is.
• Korábban a McKinsey Global Pricing Lab vezetője volt, amely a vállalati banki ügyfelek árazási stratégiáira specializálódott, emellett több digitális kezdeményezést irányított Közép-Európában.
• A pénzügyi szektoron túl számos országban, különböző iparágakban vezetett stratégiai, governance, szervezeti és technológiai hatékonyságot célzó projekteket, beleértve az állami szektort és a KKV-fejlesztési programokat is.