„AZ ADÓKAT NEM EMELNI, HANEM BESZEDNI KELL” - Interjú Besesek Botonddal

Adópolitikai szempontból talán az előző félév volt a legintenzívebb. A számos adóváltozás mellett Magyarország 2024 második felében látta el az uniós elnökséget. Sikerült már kipihenni?

Az attól függ, hogy mit értünk pihenés alatt. Egyre biztosabb vagyok abban, hogy ez a kifejezés az adószakmában egész más jelentéstartalommal bír. Még az elnökségi munka összegzése javában tartott, amikor január 25-én már meg is jelent az alanyi adómentesség értékhatárának emeléséről szóló kormányrendelet.

Igaz, folyamatosan érkeznek az újfajta adóügyi intézkedésekről szóló bejelentések. De térjünk vissza az elnökségre! Mekkora energiákat kötött le, és fél év távlatából mi az összegzés? Megtérült a befektetett munka?

Egyértelműen elmondható, hogy Magyarország – immáron második – európai uniós elnöksége a lényegesen bonyolultabb világpolitikai és gazdasági körülmények ellenére is kiemelkedő sikerekkel zárult. A munkamennyiségről sokat elárul, hogy a közvetett, a közvetlen, a magas szintű, illetve a Code of Conduct adózási munkacsoportokban összesen 29 tanácsi munkacsoportülést tartottunk, és több mint 200 bilaterális egyeztetés támogatta az álláspontok kialakítását. Figyelembe véve, hogy a második félévben sokkal kevesebb az effektív rendelkezésre álló idő, és azt, hogy az Európai Unióban ez intézményközi időszak volt, kifejezetten intenzív munkát jelentett. Köszönet érte a kollégáimnak.

A pénzügyminiszteri tanácsülések – amelyeken egyébként minden alkalommal szerepelt adóügyi kezdeményezés – három irányelvet, két tanácsi következtetést és két előrehaladási jelentést is elfogadtak az elnökségünk alatt. De a kemény munka meghozta gyümölcsét: sikerült elfogadni a ViDA-csomagot, amellyel – és ezt túlzás nélkül mondhatom – sikerült valamennyi tagország elismerését kiérdemelni.

Sikerült több, számunkra fontos témát is fókuszba helyezni, jelentős előrelépéseket értünk el több területen is, például az e-kereskedelemmel kapcsolatos áfairányelv módosításánál, az energiaadó-irányelv felülvizsgálatában, de tárgyaltunk a transzferár-irányelvről és a DAC9-irányelvről is.

Vámfronton sem tétlenkedtünk, a Vámunió Tanácsi Munkacsoport 28 ülést tartott, amelyek során sikerült lezárni a vámreformcsomag első olvasatát, de folyamatosan terítéken volt az e-kereskedelem, az uniós vámhatóság, vagy az uniós vámadatközpont is, és jelentős sikereket könyvelhettünk el a bűnüldözési, valamint a csalás elleni munkacsoportban is, ahol a minisztérium és a NAV szakértőiből álló elnökségi stáb 5-5 ülést vezetett le.

A napokban dönt az Országgyűlés az adóváltozásokról szóló törvényjavaslatról. Melyek a lakosságot, a vállalkozásokat érintő legfontosabb módosítások?

Akár időrendben haladva, akár a vállalkozások számát tekintve az egyik leglényegesebb idei változás az áfa alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár 12 millió forintról 18 millió forintra emelése volt. Ezzel mindenki jól járt. Mintegy 830 ezer alanyi mentes vállalkozást tartott nyilván január elején a NAV. Nekik jelentős könnyítést hozott az, hogy a korábbi 12 milliós értékhatár helyett már idén is a 18 milliós határra kell odafigyelniük. Az újonnan alakuló vállalkozásoknak is plusz lehetőséget hozott a változás. Ők ugyanúgy egy kattintással választhatták az adómentességet az áfában, ahogy korábban is, csak idéntől már a 18 millió forint bevétel is belefér a limitbe. Bár sokan bírálták az intézkedést amiatt, hogy azt 2025. január 1-jétől visszamenőlegesen is választani lehetett, de a statisztika igazolta, hogy megérte a jogtechnikai nehézséget vállalni. Több mint 13 ezer vállalkozó választotta a mentességet 2025. január 1-jétől.

Európa legnagyobb családi adócsökkentési programjának megvalósítása gyakorlatilag már megkezdődött. A törvények már hatályba léptek. Többféle, eltérő időpontban hatályba lépő kedvezmény kerül bevezetésre vagy kibővítésre. Hogy ezt tisztába tegyük, végig tudunk menni a listán?

Még mielőtt rátérnénk az egyes kedvezményekre, fontos leszögezni a végeredményt: az szja-mentesség és a különféle adókedvezmények bevezetésével akár egymillió szülő is adómentessé válhat.

Július 1-től kétféle kedvezmény is életbe lép. Egyrészt élesedik a családi adókedvezmény duplázásának első lépése. Ez azt jelenti, hogy kedvezményezett eltartottanként havonta, egy gyermek esetén maximum 15 ezer, két gyermek esetén 30 ezer, három, és minden további gyermek esetén 49 500 forint kedvezmény lesz érvényesíthető az adóból. Másrészt adómentes lesz a június 30. után folyósított csed, gyed és örökbefogadói díj.

A program harmadik lépése is hatályba lép az idén. Október 1-től jön a háromgyermekes anyák élethosszig tartó szja-mentessége.

Ugyanakkor érzem a kérdésben lévő kritikát is: valóban sokat kell gondolkodni azon, hogy egy család miként tudja a kedvezményeket a legteljesebb mértékben kihasználni. Ehhez azonban segítséget is adunk: a NAV honlapján elérhető családi adókedvezmény kalkulátorral a családok egyszerűsített módon tudnak számolni. Természetesen az egyszerűség azt is jelenti, hogy minden speciális élethelyzetet nem kezel a kalkulátor, de az érintettek döntő többsége számára nagy segítséget jelenthet annak alkalmazása. Minden érintettet biztatok az oldal felkeresésére.

Fotó: Vémi Zoltán

Örök szja-mentesség? Legalább így majd többen vallanak a lakáskiadásukról.

Az adókedvezmény alapvetően az úgynevezett nem önálló tevékenységből származó jövedelmet érinti, tipikusan ilyen a munkabér, de a kedvezmény vonatkozik néhány önálló tevékenységből származó jövedelemre is, mint például a vállalkozói kivét, azonban a lakáskiadásból származó bevételre nem. Alkalmazásbéli nehézséget biztos nem okoznak az újfajta mentességek, hiszen gyakorlatilag a 2019-ben megkezdett utat folytatja a kormány. Ugyanazokat a mentességi szabályokat terjeszti ki fokozatosan a háromgyerekes, majd a kétgyermekes anyákra, amely a négy vagy több gyermeket nevelő anyákat már több mint öt éve megillet.

És végül 2026-ban jön a kétgyermekesek mentessége.

Nemcsak a 40 év alatti kétgyermekeseknek hoz extra jövedelmet az újév, hanem gyakorlatilag minden gyermekes családnak. 2026. január 1-jétől a maihoz képest megduplázódik a családi kedvezmény összege. Kedvezményezett eltartottanként, egy gyermek esetén maximum 20 ezer, kettő gyermek esetén 40 ezer, három és minden további gyermek esetén pedig 66 ezer forint kedvezmény lesz érvényesíthető. Rajtuk kívül jövőre minden 30 év alatti anya szja-mentes jövedelemmel számolhat.

De ők már 2023. január 1-je óta mentességet élveznek.

Ez igaz. Csak ez a mentesség jelenleg jövedelemkorláthoz kötött, és csak a 2023. január 1-je után született gyermekek esetében vehető figyelembe. Ezek a korlátok jövőre megszűnnek, és minden 30 év alatti anyának – a gyermek születésének időpontjától függetlenül – jövedelemkorlát nélkül jár az szja-mentesség a munkajövedelmére.

2029-től pedig életkori megkötés nélkül, minden kétgyermekes anya élete végéig igénybe veheti a kétgyermekes anyák szja-mentességét. 2027-től a 40 és 50 év közötti anyák, 2028-tól már az 50 és 60 év közöttiek, majd 2029-től a 60 év felettiek is érvényesíthetik a kedvezményt.

A 2026-os statisztika ezúttal lehet, hogy beszédesebb, mint a részletszabályok. Jövőre a két- és háromgyermekes anyák kedvezményének, valamint a csed, a gyed és az örökbefogadói díj kedvezményének köszönhetően 350-410 ezren részesülhetnek kedvezményben. Jövőre a családi adókedvezmény miatt 290 milliárd forint, az szja-mentesség miatt pedig további 320 milliárd forint marad a családoknál.

Hogyan lesz minderre fedezet a költségvetésben?

A kormány adópolitikája 2010 óta változatlan. A fókuszban a családok és a kkv-k támogatása áll. A fedezetet pedig többek között az a csaknem 25 éve következetesen képviselt alapelv biztosítja, hogy az adókat nem emelni, hanem beszedni szükséges. Mára már közismert, hogy az Európai Unióban Magyarország hajtotta végre a legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta. Az áfarés mértéke 22 százalékról 2,3 százalékra csökkent. Az áfarés az elméletileg és a ténylegesen beszedett áfa különbözetét méri, és annak mértékét nem mi, hanem az Európai Bizottság által készített tanulmány határozza meg, amelyet minden tagországban azonos módszertan szerint készítenek. Az adatot tehát nem mi magunk, hanem egy külső szereplő méri, aki pozitív elfogultsággal nehezen vádolható. 2014. szeptembertől az online pénztárgépek, 2015-től az eKÁER (a közúti árufuvarozást ellenőrző rendszer), 2018 nyarától az Online Számla rendszer kétségtelenül beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Tavaly a kormány egy a korábbiakhoz képest újfajta, „kettő az egyben” eszközt adott a NAV kezébe. Ez az úgynevezett adategyeztetési eljárás, amely egyszerre teljesíti az adóadminisztráció-csökkentési és a gazdaságfehérítési követelményeket.

Az adózókat partnerként kezelő, transzparens eljárással a csalárd szereplők könnyen kiszűrhetők. De a vállalkozások is nyernek vele, hiszen az adateltérés okát nem egy revizori ellenőrzésben kell tisztázni, hanem egy egyszerű, online eljárásban, ahol csak a hiba típusát kell megjelölni. Érdemes elvégezni az egyszerű, gyors és online adategyeztetést, és nemcsak azért, mert a mulasztásért 300 ezer forint bírságot szab ki a hivatal, hanem azért is, mert ha a javítás elmarad, revízió indulhat, ehhez ugyanis minden szükséges adat a rendelkezésre áll.

És bevált az új rendszer? Esetleg látszik már a hatása a költségvetési bevételekben?

A NAV idén februárban indította az első adategyeztetéseket. Tavaly, a jogalkotási folyamat egy sarkalatos pontja az volt, hogy ezt a nemzetközi szinten is példa nélküli eljárást ne dömpingszerűen indítsa a NAV, hanem fokozatosan. Legyen ideje a piacnak, a könyvelőknek, adótanácsadóknak felkészülni a változásra. Ezért az első eljárások pilotjelleggel, inkább tesztüzemként működnek. Így elsőként mindössze 20 olyan cég kapott értesítést, ahol az online számlaadat-szolgáltatás és az áfabevallásban szereplő értékesítési adatok eltértek, vagyis, akiknek az online számla és online pénztárgép forgalma jóval magasabb volt, mint a bevallott értékesítés összege. A módszer bevált, ezért a második körben már csaknem 700 adózó kapott felhívást.

Áprilisban azokat a cégeket hívta fel a NAV a hibák javítására, amelyek ugyan bejelentették az egyszerűsített foglalkoztatást, bevallásukban azonban elmulasztottak számot adni munkavállalójukról. Nyáron további két körrel bővül az adategyeztetési kampány. Azok kaphatnak felhívó levelet a NAV-tól, akik úgy maradtak alanyi mentesek, hogy az értékhatárt a hivatal adatai szerint már bőven átlépték, illetve azok, akik „elfelejtették” a bevallásgyakoriság-váltást.

Szóval a rövid válasz az, hogy igen: az adategyeztetési eljárás beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

Ha ilyen kevés adózó érintett, akkor azért ez még nem egy bevett, közismert eljárás, amely üzemszerűen szűntetné meg a visszaéléseket.

Az eljárás valóban új, de mi az ellenkezőjét tapasztaljuk. Az illegális szférában ténykedők meglepően gyorsan reagálnak. És annak ellenére, hogy összességében még nem indított ezer adategyeztetési eljárást a NAV, maga az eljárás annyira közismertté vált, hogy már vissza is élnek vele. A csalók sms-ben hívják fel a figyelmet az adategyeztetésre, elmaradása esetén pedig büntetést helyeznek kilátásba. Szerencsére már olyan adótudatos a lakosság, hogy a csaló sms-ben hivatkozott, gyanúsan kamu eSZJA-portál linkjére senki nem kattint rá.

Említette a gazdaság fehérítésével kapcsolatos eredményeket. A mostani adómódosítások között találhatunk-e további intézkedést e téren?

Az igaz, hogy 2010 óta nagyon sok kiskaput bezártunk már. Azóta érezhetően javult az adótudatosság, a jogkövetési hajlandóság. A nagy fehérítő intézkedések (adóregisztráció, adószámtörlés, illetve az adóhivatal online eszközei, mint például az eKÁER vagy az Online Számla, stb.) bizonyítottak. Sokat várunk az adategyeztetéstől is. De a feketegazdaság elleni küzdelemben soha nem mondhatjuk: most kész vagyunk. Mindez a jogalkotás gyakorlati szintjén azt jelenti, hogy nincs olyan nagyobb adótörvényt érintő módosítás, amelyben ne lenne gazdaságfehérítő intézkedés. Mostaniban is bezárunk néhány speciális csalási sémára épülő kiskaput. Így például hozzá kellett nyúlnunk az ellenőrzési határidőhöz is. Az áfacsalók ugyanis visszaéltek a kőbe vésett 180/365 napos ellenőrzési határidővel, olyan hosszú, bonyolult, külföldi cégeket is közbeiktató láncolaton keresztül számláztak sokszor milliárdos nagyságrendben, hogy muszáj volt beavatkozni. Garanciális szabály viszont, hogy az ellenőrzési határidőt csak akkor lehet meghosszabbítani, ha a számlázási láncolat felgöngyölítéséhez több adózó ellenőrzése szükséges. Vagy ott van például az illegális dohány kereskedelem, amely nagy kihívást jelent minden uniós tagállamban, de Magyarország most a módosítás révén szűkíti a csalók mozgásterét. A dohányültetvények címét be kell jelenteni, aki elmulasztja, rendkívül magas (fél hektáronként 15 millió forint) bírságra számíthat. De, amint hatályba lép a módosító törvény rendelkezése, a hazánk területén áthaladó szárított, fermentált dohányszállítmányokat is be kell jelenteni.

De van még egy olyan intézkedés, amelytől sokat várunk, és nem csak adózási szempontból: az eNyugta rendszer bevezetésében is a célegyenesbe érkeztünk. 2025. július elsejétől lehet e-pénztárgéppel nyugtát kiállítani, egyelőre még nem kötelező, hanem önkéntes alapon. Az első alkalmazásokra vonatkozó engedély kérelmek már a NAV-nál vannak, arra számítok, hogy a közeljövőben több ilyen alkalmazás is elérhető lesz majd. Ezzel párhuzamosan az általános online nyugtaadat-szolgáltatási kötelezettség határideje 2026. szeptember 1-ére változott annak érdekében, hogy az adózóknak legyen idejük felkészülni a változásokra. Ezzel az online adatszolgáltatások köre szinte teljessé válik, a NAV-nak a gazdaság szinte minden tranzakciójáról lesz valós idejű adata. Ennek a gazdaság fehéredésére gyakorolt hatását szerintem nem lehet túlbecsülni.  Az intézkedésnek azonban nem csak adózással összefüggő hatásai lesznek: bízunk benne, hogy rövidesen eltűnhetnek a papíralapú nyugták, hosszabb távon pedig a fogyasztóvédelemben, a vásárlói jogok érvényesítésében, de akár a pénzügyi tudatosságban is jelentős áttörést eredményezhet a projekt. Izgatottan várjuk az eredményeket!  

Névjegy

• 2001-ben végzett közgazdászként a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen;
• 2018 óta a Pénzügyminisztérium adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára;
• Magyarország delegáltja az Európai Tanács magasszintű adózási munkacsoportjába (HLWP);
• A Magyar Elnökség ideje alatt a HLWP elnöke;
• 2005 – 2018 adótanácsadó a PwC Magyarország Kft-nél;
• 2004 – 2005 a Pénzügyminisztérium költségvetési területén dolgozott tanácsosként;
• Nős, két gyermek édesapja. Sokat olvas, szereti a sportokat.