IFRS-ek hazai bevezetése – folyik a döntés-előkészítő munka

A szakmai előterjesztésről további egyeztetésekre kerül majd sor, mielőtt az a döntéshozók elé kerül. A megbeszélés két téma köré csoportosult.

1. téma: szakképzés

A megbeszélésen elhangzott, hogy a közeljövőben összegyűjtésre kerülnek azok az IFRS-képzéssel kapcsolatos témakörök, feladatok és megoldási javaslatok, amelyek az IFRS-ek bevezetéséhez feltétlenül szükségesek.

A jelenlegi IFRS-képzések száma és minősége megfelelő-e?

Az IFRS-képzések oktatói elegendő létszámban és minőségben állnak-e rendelkezésre?

Elegendő magyar tananyag és szakirodalom áll-e rendelkezésre ahhoz, hogy mind vállalati, mind hatósági oldalról megfelelő lehessen a szakemberképzés?

Elegendő és megfelelő-e a jelenlegi minősítő (mérlegképes könyvelői és könyvvizsgálói) vizsgák száma és követelménye?

A megbeszélésen a felvetett témákkal kapcsolatosan az alábbi észrevételek hangzottak el.

• Budapesten megfelelő mennyiségben elérhetők az IFRS-képzések, a minőségük ugyanakkor változó. Az egységes vizsgáztatás rendszerével kiszűrhetők a kevésbé jó színvonalú képzések. Budapesten kívül jóval kisebb számban vannak IFRS-képzések, amin változtatni kell.

• Az IFRS-képzéseken túl szintén fontos téma a szakemberek IFRS-en belüli speciális területeken való továbbképzése. Szükség van szakmai párbeszédre a szakértők körében, azért, hogy a felmerült konkrét kérdéseket megvitathassák. Emellett a Magyarországra jellemző, gyakorlati tapasztalatokon alapuló magyar specifikumok megismertetésével is foglalkozni kell.

• A vállalati oldal mellett a hatóságok szakembereinek is megfelelő képzést kell biztosítani, őket is fel kell készíteni az IFRS-ek hazai alkalmazására.

• A standardok, illetve azok magyarázatainak magyar fordítását a változások figyelembevételével folyamatosan aktualizálni kell. A hatályos IFRS-standardok nyomtatott verziójának kiadása is időszerűvé vált. Az illusztratív példákat tartalmazó „B-kötet” magyar fordítása is elengedhetetlen az IFRS-ek bevezetéséhez.

2. téma: társterületek

Az NGM képviselője beszámolt arról, hogy a minisztérium megkezdte és folyamatosan folytatja a társhatóságokkal való egyeztetéseket (MNB, KIM, NAV, KSH). Az NGM kezdeményezésére kérdőíves formában több ezer vállalkozó körében jelenleg is zajlik annak feltérképezése, hogy áttérnének-e a magyar számviteli elszámolásról az IFRS-ekre. A kérdőívek kiértékelésére várhatóan júniusban kerül sor.

Jelenleg nincs arra vonatkozó információ, hogy az IFRS-ek bevezetése miatt az adóbevételek csökkennek-e vagy növekednek és milyen mértékben, így a későbbiekben ezt kiemelten szükséges megvizsgálni.

A korábbi években például Csehországban készült felmérés az IFRS-ekre történő átállás adóhatásairól, amely azt jelzi előre, hogy rövid távon, elsősorban a valós értékelés hatására, várhatóan emelkednének az adóbevételek, közép-, illetve hosszú távon azonban kiegyenlítődnek az eltérések. Az adóeltéréseket esetleges adóalap-módosítással korrigálni lehet.

Az átállás évében jelentkező többlet-adófizetési kötelezettség jelentős összege esetén annak néhány évre történő szétosztása is elképzelhető, mint ahogyan az például az Egyesült Királyságban történt.

A társasági adón kívül számos más adónem is alapul használ számviteli kategóriákat, mint például a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék. Ezeknél az adónemeknél szükséges az egyes kategóriák IFRS-eknek való megfeleltetése.

Javaslatként merült fel társhatóságok bevonása az egyeztetésekbe.

A megbeszélésen ismét megerősítésre került, hogy az IFRS-ek hazai bevezetésének csak úgy van adminisztrációt csökkentő hozadéka, ha az kiváltja a magyar számviteli szabályok szerinti beszámolást és adatszolgáltatást.