A korrupció és egyéb visszaélések felismerése a könyvvizsgálat során

A független könyvvizsgálat során a csalási kockázatok azonosítása és értékelése alapvető fontosságú. Az ISA 240. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard(1) foglalkozik a könyvvizsgáló csalással összefüggő felelősségével a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatánál. A standard alapján a könyvvizsgáló felelőssége kellően megbizonyosodni arról, hogy összességében a pénzügyi kimutatások nem tartalmaznak sem hibából, sem csalásból eredő lényeges állítást, amely magába foglalja a korrupciót is. A korrupcióra való odafigyelés kiemelt fontosságú, mivel a korrupciós tevékenységek jelentős kockázatot jelentenek a vállalatok számára és befolyásolhatják a pénzügyi jelentések megbízhatóságát.

Ez a modul a SZAKma újság előfizetői részére érhető el. A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. 

Amennyiben Ön már megkapta a regisztrációhoz szükséges email-t, és a kapott link segítségével belépett oldalunkra, abban az esetben a ’Bejelentkezés’ gombra kattintva beléphet rendszerünkbe.

Amennyiben előfizetőnk, de még nem kapott linket, kérjük, keresse kiadónkat az info@szak-ma.hu email címen, vagy a 1) 919 10 50-es telefonszámon.

Abban az esetben, hogyha Ön nem előfizetőnk, kérjük, fizessen elő folyóiratunkra, és ezt követően a kiadótól kapott link aktiválásával automatikusan regisztrációt nyer, és a ’Bejelentkezés’ gombra kattintva hozzáférhet a kívánt tartalmakhoz/szolgáltatásokhoz. 

További cikkek

Könyvvizsgálati lényegesség

Milyen esélye van a könyvvizsgálónak arra, hogy a számviteli beszámolókban előforduló jelentős és lényeges hibákat megtalálja? A hibák száma és mértéke nagyban függ a gazdasági események mennyiségétől, azok bonyolultságától, a vezetés tisztességétől, a hibák feltárása pedig a belső kontrolok meglététől, az alkalmazott könyvvizsgálati eljárásoktól, módszerektől, technikáktól, a könyvvizsgáló szakmai tapasztalatától, megérzéseitől, valamint az ellenőrzésre fordított időtől. Tanulmányában a szerző a számviteli jelentős hiba és a könyvvizsgálati lényegesség különbségével, a lényegesség alapjának kiválasztásának szempontjaival, a hibafeltárások korlátaival és kockázatával, valamint a magányos könyvvizsgáló helyett a könyvvizsgálói hálózatok elterjedésének fontosságával foglalkozik.

Az informatika hatása a könyvvizsgálatra

Nem véletlen, hogy a Magyar Könyvvizsgálói Kamara legutóbbi, nagy érdeklődésre számot tartó visegrádi konferenciájának mottója „A digitalizáció és az AI forradalma, könyvvizsgálati innovációk” volt, mivel nem volt olyan szekció a háromnapos rendezvényen, amely ne foglalkozott volna a mesterséges intelligencia hatásaival. Az informatikai szekció vezetője cikkében arra is kitér, hogy mennyiben befolyásolja a mesterséges intelligencia használatát az EU új AI rendelete.

A könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóság 2023. évi minőségellenőrzési eljárásainak összefoglalója – a könyvvizsgáló cégek belső minőségbiztosítási rendszerének áttekintésével összefüggésben

A könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóság a minőségellenőrzési eljárásait a 2023. évi minőségellenőrzési terve alapján folytatta le a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóval kötött könyvvizsgálati megbízással rendelkező kamarai tag könyvvizsgálóknál, és könyvvizsgáló cégeknél. Az alábbiakban összefoglalóan mutatjuk be a könyvvizsgáló cégeknél végzett eljárások eredményét, illetve a könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóság áltat tett főbb megállapításokat.

Accountancy Europe, az európai számviteli szervezet

A számvitellel és könyvvizsgálattal foglalkozó szakemberek számára bizonyára nem ismeretlen az Accountancy Europe neve, valamint az, hogy ez a jelentős európai szakmai szervezet a számvitellel és könyvvizsgálattal összefüggésben nyújt támogatást számukra. Azonban kevesen tudják, hogy az Accountancy Europe valójában mennyire szerteágazó területet fed le a tevékenységével. Jelen cikk ennek ismertetését kísérli meg az Accountancy Europe céljának és tevékenységének a bemutatásával.

Hírek