„Ha a könyvvizsgálat rutin feladatait átveszik a szoftverrobotok, a munka izgalmas része marad meg nekünk. A cégek által készítendő beszámolókban egyre inkább előtérbe kerülnek a nem pénzügyi témák, például a környezetvédelem, a szociális és foglalkoztatási kérdések, a mindenfajta diszkrimináció és a korrupció elleni küzdelem” – mondja a Magyar Könyvvizsgálói Kamara szakmai alelnöke.
Immár negyedik éve szakmai alelnök. Hogyan épül fel a munkája, hogyan tudja azt összeegyeztetni a PwC-nél betöltött pozíciójával?
– Mindkét feladatkörömben foglalkozom európai uniós könyvvizsgálati és számviteli szabályozási kérdésekkel, ebből adódnak szinergiák. A saját ügyfélkörömben felmerülő napi könyvvizsgálati tapasztalataimat is jól tudom hasznosítani akkor, amikor a szakértői bizottságban arról gondolkodunk, hogyan tudnánk még hatékonyabban segíteni a kollégákat – például milyen kérdésekről lenne érdemes közleményt kiadnunk, milyen témaköröket javasoljunk az éves kötelező oktatásra vagy a visegrádi konferenciára, vagy melyek legyenek azok a kiemelt szakmai kérdések, amelyekről a minőségellenőrök éves konferenciáján beszélünk.
Ebben a ciklusban került a szakmai alelnök hatáskörébe a kamara nemzetközi kapcsolatainak ápolása, ami szerintem logikus lépés volt, hiszen a kamarákat tömörítő nemzetközi szervezettel és az európai szervezettel való együttműködés a szakmai munka fontos részét képezi. A könyvvizsgálók munkájának kereteit meghatározó szakmai standardok változásáról, a nagyvilágban a szakmát érintően zajló diskurzus témáiról, az egyes országokban történt kiemelkedő események hatásairól a nemzetközi szervezetek által szervezett eseményeken és a tőlük kapott hírek révén tájékozódunk. Ezek a találkozók jó alkalmat nyújtanak arra is, hogy elmondjuk a véleményünket és kapcsolatokat építsünk a többi ország kamaráival.
– Több változás is történt a kamara életében az utóbbi időben.
– Az ötéves stratégiánkban kitűzött célok között kiemelt helyen szerepel a szakmaiság erősítése. Ennek részeként örömmel látnánk a könyvvizsgálók önkéntes társulásának, együttműködésének további elterjedését, hiszen a tapasztalatok megosztása és a szakmai konzultáció felbecsülhetetlen értéket képvisel. Szerencsére vannak már jól működő példák ilyen társulásokra.
Fontos előrelépés, hogy a kamara tudatos gazdálkodásának köszönhetően aktív státuszú tagjaink számára ingyenes jogtár-előfizetést adhatunk már ettől az évtől. Dolgozunk azon, hogy a napi gyakorlatban felmerülő problémákra megoldásokat találjunk, így például a könyvvizsgálói jelentés elektronikus hitelesítésének előírásán, vagy azon, hogy a könyvvizsgálatra kötelezett, de könyvvizsgálót valamiért mégsem alkalmazó cégeket beazonosítsuk és rávegyük őket az előírások betartására.
Idei újdonság a „Magyar Könyvvizsgálói Kamara által minősített könyvviteli szolgáltató” intézményének a bevezetése. A könyvvizsgálóknak ugyanis nagyon nem mindegy, hogy milyen minőségű beszámolót vizsgálnak. Évek óta tapasztaljuk, hogy nagyon széles skálán mozog a könyvelők tudása, a munkájuk minősége. A kamara alapszabályába bekerült pártoló tagság intézménye révén megteremtettük a lehetőségét annak, hogy egy könyvelő vagy könyvelőcég részt vehessen a kamara által működtetett önkéntes minőségbiztosítási rendszerben, és ha megfelel a feltételeknek, akkor a kamara által minősített könyvviteli szolgáltatóvá válhasson. Azt persze majd a piac dönti el, hogy mennyiben lesz előnyös mindez egy könyvelőnek. Mi mindenesetre azt reméljük, hogy a minőségi munkát végző könyvelők jobb érvényesülését fogja elősegíteni.
– Milyen területekre van hatással a szakértői bizottság?
– A szakértői bizottság egyik fontos feladata a könyvvizsgáló kollégák munkájának gyakorlati segítése. A standardok ugyan megadják az elméleti kereteket, de hogy a mindennapi munkában hogyan kell ezeket alkalmazni, az sokszor nehézségeket okoz. Az adók könyvvizsgálatáról szóló korábbi szakmai útmutatót 2017-ben aktualizáltuk. Az átalakulások könyvvizsgálatában régóta voltak tisztázatlan kérdések, amelyeket a 2018-ban készített tájékoztató anyagunkban igyekeztünk tisztázni. A következő két évre, 2019-re és 2020-ra egy még nagyobb lélegzetű feladatot tűztünk ki magunk elé: a kis- és középvállalkozások könyvvizsgálatáról készítünk szakmai anyagot. Ez örökzöld téma itthon és világszerte is, mert nem egyértelmű, hogyan kell a könyvvizsgálati standardokat alkalmazni a különböző méretű és bonyolultságú cégekre. Maguk a standardok az „arányos alkalmazást” írják elő, de hogy ez pontosan mit jelent, azt talán még maguk a standardalkotók sem tudják.
Gyakran érkeznek olyan kérdések a szakértői bizottság által működtetett konzultációs szolgálathoz, amelyek azt feszegetik, hogy a könyvvizsgálaton kívül milyen más szolgáltatásokat nyújthat egy könyvvizsgáló az ügyfelének, összeférhetetlen-e egy tevékenység egy másikkal. Ezekre a kérdésekre részben a könyvvizsgálati standardok, részben a kamara fegyelmi és etikai szabályzata, illetve az IESBA etikai kódexe adják meg az iránymutatást. A kamarai szervezetben a szakértői és a fegyelmi bizottság közötti egyeztetés, véleménycsere alapján születnek meg a válaszok. Az oktatási bizottság felé jelezzük a gyakran visszatérő témákat, és javasoljuk azok felvételét a kötelező oktatásba, így például az etikai előírások a tavalyi és az idei kötelező oktatásban is megjelennek.
Az elmúlt időszakban két tapasztalt könyvvizsgálóval bővítettük a szakértői bizottságot támogató stábot. Ők kamarai alkalmazottként a fegyelmi, a minőség-ellenőrzési és az oktatási bizottság munkáját is segítik szakmai kérdésekben.
– Szakmai alelnökként összességében hogyan látja a könyvvizsgálat jövőjét?
– Nehéz ma megjósolni, hogy miből áll majd ez a munka húsz év múlva, mit fogunk egyáltalán vizsgálni, és milyen eszközökkel. Az már most látszik, hogy a cégek által készítendő beszámolókban egyre inkább előtérbe kerülnek a nem pénzügyi témák, például a környezetvédelem, a szociális és foglalkoztatási kérdések, a mindenfajta diszkrimináció és a korrupció elleni küzdelem, tehát ezekről is mondania kell majd valamit a könyvvizsgálónak. Változni fog a beszámolás időzítése is. A mai világban azt várjuk, hogy minden információ azonnal rendelkezésre álljon, tehát az, hogy hónapokig tartson egy auditált beszámoló előállítása és közzététele, biztos nem tartható hosszú távon.
– A digitalizáció miatt szükség lesz egyáltalán olyan sok könyvelőre, könyvvizsgálóra, mint ma?
– Lehet, hogy ennyire nem lesz szükség, de a valódi változást inkább a munka jellegében látom. Valljuk be őszintén, a könyvvizsgálat jelentős része rutinjellegű vizsgálatokból, unalmas adattesztelésből áll, ami nem túl vonzó az Y vagy Z generáció fiataljainak. Ha ezeket a feladatokat átveszik a szoftverrobotok – ahogy ez több SZAKma cikkben is megjelent az utóbbi időben –, akkor a munka izgalmas része marad meg nekünk. A kamara tagságának átlagéletkora 62 év, tehát nagyon ránk férne a fiatalodás. Az új technológiák alkalmazása és a pénzügyi beszámolók könyvvizsgálatán túlmutató megbízások remélhetőleg meghozzák a fiatalok kedvét is a szakmához. Mivel a könyvvizsgálóvá válás még mindig sok év tanulást és szakmai gyakorlatot igényel, igyekszünk a képzés terén is jobban kihasználni a digitalizációban, például az e-learningben rejlő lehetőségeket. Nemrég kötöttünk az ACCA-vel egy együttműködési megállapodást, amelynek keretében összehasonlítjuk az általuk oktatott tananyag és a mi könyvvizsgálói képzésünk tartalmát, és megvizsgáljuk annak lehetőségét, hogy elismerhetők-e egyes tárgyak egymás képzési rendszerében. Ez jó lehetőséget nyújt arra, hogy a saját képzésünkre friss szemmel nézzünk rá és jobban a mai igényekre szabjuk.
– Önnek már felnőtt gyermeke is van. Mit gondol a fiatalokról és valójában az utánpótlásról?
– Évek óta tapasztaljuk, hogy kitolódott a serdülőkor, hosszabb ideig érnek a gyerekek, és ezáltal később lesznek alkalmasak az önálló, felelősségvállalással járó munkára. Ez egy olyan tény, amit lehet szeretni vagy nem szeretni, de jelentős változásokat okoz a munkaerő felvételében, képzésében és megtartásában is.