A könyvvizsgálat digitalizációja: fókuszban a digitális archiválás szabályai és gyakorlati megvalósítása

Az elmúlt években a digitalizáció egyre nagyobb szerepet játszik a könyvvizsgálati szakmában is. A technológiai fejlődés nemcsak a mindennapi munka eszköztárát alakította át, hanem a jogszabályi környezet is folyamatosan alkalmazkodik a modern követelményekhez. A digitális archiválás ezen változások egyik kulcseleme, amely új kihívásokat és lehetőségeket hoz a könyvvizsgálói gyakorlatba. Cikkünk célja, hogy bemutassa a digitális archiválásra vonatkozó szabályokat és azok gyakorlati megvalósítását, különös tekintettel az úgynevezett „hash technológiára” és az „ASiC konténer” alkalmazására.

Ez a modul a SZAKma újság előfizetői részére érhető el. A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. 

Amennyiben Ön már megkapta a regisztrációhoz szükséges email-t, és a kapott link segítségével belépett oldalunkra, abban az esetben a ’Bejelentkezés’ gombra kattintva beléphet rendszerünkbe.

Amennyiben előfizetőnk, de még nem kapott linket, kérjük, keresse kiadónkat az info@szak-ma.hu email címen, vagy a 1) 919 10 50-es telefonszámon.

Abban az esetben, hogyha Ön nem előfizetőnk, kérjük, fizessen elő folyóiratunkra, és ezt követően a kiadótól kapott link aktiválásával automatikusan regisztrációt nyer, és a ’Bejelentkezés’ gombra kattintva hozzáférhet a kívánt tartalmakhoz/szolgáltatásokhoz. 

További cikkek

Újabb kihívás az ISA 315 (2019-ben felülvizsgált) standard

A lényeges hibás állítás kockázatainak azonosításáról és felméréséről (a továbbiakban: „Standard”) gyakorlati megközelítése. A Standard célja: „A könyvvizsgáló célja az akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állításnak a pénzügyi kimutatások és az állítások szintjén fennálló kockázatainak az azonosítása és felmérése, alapot adva ezzel a lényeges hibás állítások becsült felmért kockázataira adott válaszok kialakításához és végrehajtásához.”

Könyvvizsgálók munkáját segítő digitalizált iskolaszövetkezet

A könyvvizsgálói piac jelentős átalakuláson megy keresztül Magyarországon. Az új, szigorúbb standardok és a különféle jogszabályi előírások – például a könyvvizsgálati dokumentáció elektronikus archiválásának kötelezettsége 2025. január 1-jétől – olyan követelményeket támasztanak hazánkban a könyvvizsgálókkal szemben, amelyeket a hagyományos módszerekkel már nem, vagy csak nagy nehézségek árán lehet teljesíteni.

Az Audit.xml használata, automatizált feldolgozása

A kötelező elemző eljárások tartogatnak kihívást a könyvvizsgálók számára, részben a forrásadatok sokfélesége, részben a megfelelő elemzőeszköz megtalálása tekintetében. Jelen cikkben bemutatjuk az új Audit.xml fontosabb változásait, és – a Magyar Könyvvizsgálói Kamara 2024. szeptemberi konferenciáján is elhangzott előadás alapján – javaslatot teszünk az elemzési munka végrehajtására vonatkozóan is.

Könyvvizsgálati lényegesség

Milyen esélye van a könyvvizsgálónak arra, hogy a számviteli beszámolókban előforduló jelentős és lényeges hibákat megtalálja? A hibák száma és mértéke nagyban függ a gazdasági események mennyiségétől, azok bonyolultságától, a vezetés tisztességétől, a hibák feltárása pedig a belső kontrolok meglététől, az alkalmazott könyvvizsgálati eljárásoktól, módszerektől, technikáktól, a könyvvizsgáló szakmai tapasztalatától, megérzéseitől, valamint az ellenőrzésre fordított időtől. Tanulmányában a szerző a számviteli jelentős hiba és a könyvvizsgálati lényegesség különbségével, a lényegesség alapjának kiválasztásának szempontjaival, a hibafeltárások korlátaival és kockázatával, valamint a magányos könyvvizsgáló helyett a könyvvizsgálói hálózatok elterjedésének fontosságával foglalkozik.

Hírek