55/2016/9
Társaságunk részére 2016 májusában a II. fokú bíróság jelentős kártérítést és több évre vonatkozó késedelmi kamatot ítélt meg. Az érintett magánszemélyt az ítélet alapján a kártérítés megfizetésére kötelezték. A bírósági határozat még a beszámoló mérlegfordulónapját megelőzően jogerőre emelkedik. A II. fokú bíróság által megítélt kártérítést és annak kamatait vélhetően nem tudjuk a magánszemélyen behajtani. Kérdésünk, hogy a II. fokú bíróság jogerős határozatában megállapított kártérítést és annak kamatait a bírósági határozat alapján a tárgyévi beszámolóban teljes összegében el kell-e számolni, vagy a számviteli törvény 77. §-a alapján a kártérítést, a kapott kamatot csak pénzügyi rendezéskor kell az egyéb bevételek között szerepeltetni?
A kérdésben leírt esetben a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 29. §-ának (8) bekezdését és 77. §-át együttesen kell alkalmazni. A számviteli törvény 2016. június 16-ától hatályos 29. §-a (8) bekezdésének az előírása szerint az egyéb követelések között kell kimutatni – többek között – a bíróság által jogerősen megítélt követeléseket is, a számviteli törvény 77. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontja szerinti követelések kivételével (a szabály a 2016-ban induló üzleti évre is alkalmazható).
A kártérítés és a késedelmi kamat tehát olyan kivétel, amelyet függetlenül attól, hogy azokat a bíróság jogerősen megítélte, a pénzügyi rendezéshez kötötten kell elszámolni, így a bíróság által megítélt kártérítést és késedelmi kamatot – a jogerőre emelkedés időpontjában – nem kell követelésként az egyéb bevételekkel szemben elszámolni. A bíróság által megítélt, járó kártérítést és a késedelmi kamatot akkor kell a 2016-os üzleti évre egyéb bevételként elszámolni, ha az mérlegkészítés időpontjáig be is folyik.
[A számviteli törvény 29. §-ának (8) bekezdése, 77. §-a (2) bekezdésének b) pontja]