A legújabb felmérések szerint már a Föld országainak 93 százaléka használja kisebb-nagyobb mértékben a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokat (International Financial Reporting Standards, IFRS), és az államok 83 százalékánál tőzsdei cégek esetében kötelező az IFRS-ek alkalmazása.
Talán még a legoptimistább szakemberek sem gonolták volna 44 évvel ezelőtt – amikor 1973-ban a Nemzetközi Számviteli Standard Bizottság (International Accounting Standards Committee, IASC) kibocsátotta az első számviteli standardot (IAS) –, hogy ilyen sikere lesz e szabványoknak, amelyek a nemzeti törvényekkel szemben nem konkrét, speciális szabályokat, hanem elvi megközelítéseket alkalmaznak, és elsősorban pénzügyi szemlélet, valamint befektető központú információszolgáltatás jellemzi, jobban tükrözik az összetett ügyleteket, és a piaci változásoknak megfelelően folyamatosan aktualizálásra kerülnek. Bevezetésük mindenhol csökkenti az adminisztrációs terheket, mivel nem kell kétféle (nemzeti és nemzetközi) számviteli rendszert működtetni, növeli a pénzügyi kimutatások nemzetközi összehasonlíthatóságát, az átláthatóságot, a közzétett információk következetességét, ezzel vonzóbbá, versenyképesebbé és nyitottabbá téve az adott ország piacát a külföldi befektetők és tőkepiacok számára.
2001-ig több tucat standard látott napvilágot, amelyből jelenleg még 25 darab IAS és annak 8 értelmezése (SIC) van érvényben. A 2001 áprilisa óta a Bizottságot felváltó Nemzetközi Számviteli Standard Testület (International Accounting Standards Board, IASB) eddig már 16 IFRS-t alkotott és ehhez kapcsolódik még 22 standard értelmezés (IFRIC). Az IFRS-ekből egyelőre csak 13 hatályos, illetve az Európai Unióban (közte hazánkban is) 12, mivel egyet az EU nem fogadott be, illetve néhány még nem hatályos. Az IFRIC-ekből még/már 13 van érvényben. Az EU-ban 2005-től a tőzsdei cégek beszámolóját kötelező az IFRS-ek szerint összeállítani, amihez IFRS minősítéssel rendelkező könyvelőt és könyvvizsgálót kell alkalmazni. Az USA 2008 óta fogadja el a US GAAP mellett az IFRS-ek szerint készített pénzügyi kimutatásokat is.
Az IFRS-ek magyarországi elterjedésének és sikeres bevezetésének kulcsfontosságú tényezőit a magas színvonalú oktatási tananyagok elkészítésében, az egymással versengő és professzionálisan működő továbbképzésekben, valamint a nemzetközi és hazai tapasztalatokkal rendelkező kiváló oktatói gárdában látom, akik számviteli szakemberek, könyvvizsgálók, ellenőrök és tanácsadók ezreihez juttatták el a legfontosabb ismereteket a standardokról, és készítették fel őket azok alkalmazására. A zökkenőmentes átállást segítette az a dicséretes és példaértékű összhang, ami az NGM, az MNB, a NAV, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara, a nemzetközi tanácsadó cégek, a hazai nagyvállalatok és az oktató-kutató műhelyek együttműködését jellemezte.
A mérlegképes könyvelők esetében 2013 szeptembere óta van lehetőség az IFRS minősítés megszerzésére. Az elmúlt három évben közel ötezren vettek részt ilyen témájú, 240 órás (melyből 80 tantermi kontaktóra, 160 óra távoktatás) továbbképzési tanfolyamon az ország különböző városaiban, 23 továbbképzéssel foglalkozó társaság szervezésében. Eddig a tanfolyamon résztvevők egyharmada tett sikeres vizsgát, így jelenleg 1 621 főnek van IFRS regisztrációja, ami az összes regisztrált mérlegképes könyvelők mintegy 3%-a. A könyvvizsgálóknak a kamara oktatási kft.- je 16 alkalommal indított 90 órás IFRS minősítővizsga felkészítőt, amelyen 586-an vettek részt. 356-an tettek minősítő vizsgát, ebből 197-en sikeresen, ami az aktív kamarai tagok 7 százaléka.
A 2015. évi CLXXVIII. törvény 2016. január 1-jétől hazánkban is lehetővé, bizonyos esetekben kötelezővé tette, hogy nemcsak a konszolidált, hanem az egyedi éves beszámolójukat is IFRS alapján készítsék el a vállalkozások a hazai számviteli szabályok helyett. A NAV tájékoztatása szerint eddig 127 cég tért át az IFRS-ek szerinti beszámoló készítésre és könyvvezetésre (döntő többségük már az áttérést megelőzően is vezetett valamiféle IFRS-nyilvántartást), így az egy áttért cégre jutó minősítésssel rendelkező könyvelők száma 13, a könyvvizsgálóké 3 fő. Remélhetőleg azonban egyre többen ismerik majd fel az IFRS-ek használatának előnyeit, és alkalmazzák a jövőben egyedi beszámolójuk összeállítása során, hiszen ez már minden könyvvizsgálatra kötelezett társaság számára lehetővé vált.