Könyvvizsgálat és felelősség – felelős könyvvizsgálat

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke, dr. Lukács János nyitó beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a felelősség megfelelő, biztos tudást, rátermettséget, akaratot, elszántságot, megfontolást, következetességet, tekintélyt és józan ítélőképességet is megkövetel a könyvvizsgálótól. Ezek megléte mindenképpen szükséges a beszámoló könyvvizsgálatának véghezviteléhez, egy megbízható könyvvizsgálói jelentés kiadásához.

A kamara, valamint a könyvvizsgálók helyzetét bemutató előadásában az idei adatszolgáltatás adataiból kiindulva kitért a könyvvizsgálati piac, a könyvvizsgálatból származó bevételek, illetve a kiadott jelentések számának alakulására. Kiemelte, hogy 2010-hez viszonyítva valamennyi társaságnál csökkent a kiadott jelentések száma, a legnagyobb arányban azonban egyértelműen a kis könyvvizsgáló társaságok, egyéni vállalkozók érzik az értékhatár-emelés következményeit. A kamarai tagdíjbevételekre kitérve elmondta, hogy a szolgáltatások változatlan fenntartása mellett a kamara bevételei 2010-hez képest 15,5 százalékkal csökkentek.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára a gazdaságpolitika aktuális kérdéseiről tartott előadást, majd Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikáért felelős államtitkára a következő kormányzati ciklus fejlesztési elképzeléseit vázolta. A kormány számára kiemelt ügy az átlátható vagyongazdálkodás, annak szabályos és hatékony működése – hangsúlyozta. Az előadás után aláírták a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a kamara közötti stratégiai partnerségi megállapodást. A stratégiai partnerségi megállapodás célja, hogy a kamara szerteágazó szakmai tapasztalataival segítse elő a jó minőségű, az életviszonyoknak megfelelő jogszabályok megalkotását, a felelős vagyongazdálkodás megvalósítását.

Claus Securs, a Német Könyvvizsgálói Kamara elnöke

Claus Securs, a Német Könyvvizsgálói Kamara elnöke előadásában bemutatta a német könyvvizsgálók helyzetét, érdekes összehasonlítási alapot szolgáltatva a hazai és a német minőség-ellenőrzés és (köz)felügyelet tekintetében. A plenáris ülés a dr. Bartók Nagy András tiszteletére alapított életműdíj átadásával ért véget. Munkássága elismeréseként a díjazó testület a díjat idén dr. Horváth Józsefnek, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Ellenőrző Bizottsága egykori elnökének adományozta. A posztumusz díjat Trautmann Jánosnénak ítélte oda, aki 2002 és 2008 között a kamara mindenki által szeretett és tisztelt ügyvezető igazgatója volt.

I. Általános szekció

Szekcióvezető: dr. Adorján Csaba

A szekció előadásai főként a könyvvizsgálat jogszabályi környezetének rövid és középtávú változásaival foglalkoztak. Dr. Windisch László előadásában az MNB felügyeleti stratégiáját mutatta be. Rámutatott, hogy a pénzügyi válságra a jegybankoknak a korábbiaktól eltérő módon kell reagálniuk, meg kell újítaniuk felügyeleti tevékenységüket. Dr. Kisfaludi András az új Ptk. felelősségfogalmával foglalkozott, a vezető tisztségviselők és a könyvvizsgálók felelősségét állította a középpontba. Dr. Lakatos László Péter az IFRS szabályainak egyedi beszámolókra történő alkalmazási feltételeiről beszélt. Bemutatta azokat a tényezőket, amelyek akadályozzák, hogy a magyar jogszabályi környezetben érvényesíteni lehessen az IFRS szabályait. Szmicsek Sándor az adóhatósági ellenőrzések tapasztalatairól beszélt. Nagy József érdekfeszítő és szemléletes előadásával mutatta be, hogy a protokoll helyes megválasztása értékteremtő lehet.

Dr. Lukács János egy viszonylag új szabályrendszerről, a bizalmi vagyonkezelésről tartott előadást. Mészáros László a számviteli jogszabályok elkövetkező években várható változásairól tartott előadást.

II. Módszertani szekció

Szekcióvezető: Hollós András

Pankucsi Zoltán az aktuális adópolitikai kérdésekkel foglalkozott. A cél az adórendszer hatékonyságának növelése, a jogkövető magatartás elősegítése, amit elősegíthet a szankciók szigorú és következetes alkalmazása. Kihangsúlyozta a munka megbecsülését, az adókedvezmények célzottságának javítását, az adórendszer közérthetőségének fontosságát és azt az elvárást, hogy az adóhatóság ügyfélbarát legyen.

Dr. Eperjesi Ferenc az új kihívásokkal kapcsolatosan kifejtette, nem célravezető és nem hatékony, ha a könyvvizsgálók továbbra is egyedül akarnak a piacon megjelenni.

Dr. Ladó Judit rövid áttekintést adott a könyvvizsgálati irányelvek változásáról, külön kiemelve azokat a változásokat, amelyek majd a könyvvizsgálókat közvetlenül is érintik. Molnár Csilla a közfelügyeleti minőség-ellenőrzés tapasztalatairól számolt be, mint mondta: a könyvvizsgálati standardok alkalmazása nem minden esetben megfelelő. A könyvvizsgálatokat segítő szoftverek alkalmazásakor fontos az ellenőrző listák módosítása, bővítése. Dr. Lőrinczi Gyula az új Ptk. könyvvizsgálókra vonatkozó főbb szabályainak elemzésével hasznos útmutatóval szolgált.

Agócs Gábor az EU közérdeklődésnek kitett cégekre vonatkozóan megjelent új jogszabályáról adott rövid áttekintést, kiemelve a könyvvizsgálókat legjobban érintő új szabályokat. Dr. Varga Árpád a NAV adó-ellenőrzési tapasztalatainak ismertetése mellett kitért a NAV jövedéki, vám- , rendészeti, szerencsejáték-felügyeleti és nyomozati tevékenységére és néhány aktuális, a könyvvizsgálók napi tevékenységét érintő kérdésre is. Tevanné dr. Südi Annamária a versenyfelügyelet és a könyvvizsgálat közös céljairól és feladatairól beszélt.

Az I. és II. szekciók a munkát közös pódiumvitával zárták, amelyen a résztvevők (Adorján Csaba, Agócs Gábor, Hollós András, Ladó Judit, Lukács János, Mészáros László, Siklós Márta) a következő témakörökről mondták el véleményüket:

• 2013/34. EU irányelv miatt a számviteli törvény változásaival, illetve az IFRS-szabályok szerinti egyedi beszámoló bevezetésével kapcsolatos problémák,

• a „közérdeklődésnek kitett” társaságok körének változása és ennek hatásai,

• könyvvizsgálók Ptk. szerinti felelőssége,

• a kamara jövőjével, várható szervezeti átalakításával kapcsolatos dilemmák.

III. Költségvetési szekció

Szekcióvezető: Győrffi Dezső

A szekció az államháztartás szervezeti rendszerében lezajlott változások hatásaival foglalkozott.

Prof. dr. Lentner Csaba a nemzetközi és a hazai közpénzügyi rendszerről beszélt, sorra véve a magyarországi változásokat, a megújuló fiskális és monetáris politika jellemzőit.

A költségvetési szervek számviteli szakapparátusa számára 2014-ben a legnagyobb kihívást a 4/2013. (I. 11.) kormányrendelettel fémjelzett új számviteli rendszer bevezetése jelentette. Éppen ezért váltott ki különös érdeklődést Hajducsek Antónia Amália előadása az államháztartás új számviteli rendszeréről. Dr. Printz János az átállás sikeres befejezéséről beszélt, amely nyilván az új szisztéma alapján készülő éves költségvetési beszámolókkal teljesedhet ki, ami valamennyi ezen a területen dolgozó szakember közös érdeke. Ozsvár Ferenc példaként ismertette az általuk kifejlesztett gazdálkodási és ügyviteli rendszer nyújtotta lehetőségeket. Nagy József a civilszervezetek és a települési önkormányzatok együttműködésének szervezeti és gazdasági kérdéseit járta körül, külön kitérve a közfeladatok értelmezésére, a közhasznúság kritériumaira.

IV. Informatikai szekció

Szekcióvezető: Nyirati Ferenc

Szabó Zsuzsanna kiemelte, milyen fontos a minőségellenőrök számára, ha jól áttekinthető, egységes szerkezetű könyvvizsgálati dokumentációt ellenőrizhetnek, és ebben nagy segítséget jelentenek az informatikai alkalmazások. Viczkó Péter előadása az ügyfél és a könyvvizsgáló informatikai együttműködésének gyakorlati kérdéseiről szólt; fontos, hogy a könyvelő és a könyvvizsgáló közel azonos és egyre magasabb szintű informatikai ismeretekkel rendelkezzen. Az informatikai rendszerek ellenőrzéséről Wessely Vilmos beszélt. Kiemelten kockázatos területként utalt az automatizált feladásokra, valamint a vezetés informatikai ismereteinek esetleges hiányosságaira. Dr. Gyöngyösi József az egyedi tételek ellenőrzési folyamatairól és annak dokumentálásáról mutatott be módszertani fejlesztéseket, kiemelve az adófolyószámlák ellenőrzési technikáit. Végezetül Tusnádi István a könyvvizsgálati szolgáltatások honlapkészítési technikáit ismertette.

Az idei díjazottak: dr. Horváth József és posztomusz Trautmann Jánosné

A tudósítást dr. Adorján Csaba, dr. Princz János, dr. Ladó Judit és Nyitrai Ferenc összefoglalója alapján Sándor Erika készítette.