„Az elmúlt nyolc-tíz évben jelentősen javult az adómorál. Elfogadottá vált az a tétel, hogy az állami kiadások fedezetének biztosításához minden adózónak hozzá kell járulnia” – mondta a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.
– A közteherviselés volt a reformkor egyik leglényegesebb vívmánya. Sokak szerint 200 év múltán csak más kifejezést használunk rá: az adótudatosságot. Ha valóban csak a közteherviselésről szól az adótudatosság, akkor miért tulajdonít az adószakma ennek a kifejezésnek akkora jelentőséget?
– Az adótudatosság ennél sokkal izgalmasabb és sokrétűbb téma. Ha félretesszük az adóelméleti megközelítést, és csak gyakorlati szempontból vizsgáljuk a nem is annyira új keletű kifejezésünket, akkor is legalább három aspektusát különböztethetjük meg. Kezdjük a közismert részével: a közteherviseléssel, amely esetünkben, az adótudatosság szemüvegén keresztül inkább egyfajta adóerkölcsöt jelent. Nincs olyan történelmi korszak, amelyben az adóelkerülés ne lényeges közéleti kérdésként merülne fel. A leegyszerűsített alaptételt már az ókorban, több mint 2400 évvel ezelőtt Platón is összegezte: „Jövedelemadók esetében az igazságos ember többet, az igazságtalan kevesebbet fizet ugyanakkora jövedelem után.” Másrészt az adótudatosság tudatos adózást is jelent, amelynek a fókuszában már nem az államkassza bevétele, hanem sokkal inkább az adófizető áll. Az adózók legális keretek között többféle adózási mód és szabály közül választhatnak, így rengeteget spórolhatnak, vagy inkább csak spórolhatnának. Talán épp ettől olyan izgalmas ez a téma napjainkban. Hogyan és milyen módszerekkel tud segíteni a választásban a jogalkotó és a jogalkalmazó adóhivatal. Harmadsorban pedig nem szabad elfelejtünk a jogszabályalkotást, amely az egész adótudatosság keretét jelöli ki. Itt a legnagyobb a jogalkotó felelőssége. Ráadásul napjainkban különösen fontos, hogy megtaláljuk az optimálisabb adórendszert, hiszen ez az, amely az ország versenyképességét is jelentősen befolyásolhatja.
– Kezdjük akkor a közteherviseléssel, illetve az adóerkölccsel! Az adóelkerülők kiszűrése, megregulázása nagyon aktuális téma.
– Aktuális ma is, de az volt majd minden történelmi korszakban. Már a XIV. században Károly Róbert kapuadóján is megtalálták a „kiskaput”. Számos kisebb település játszotta ki a szabályozást azzal, hogy egyetlen kapu mögé építette fel az egész települést.
– Mondják is, hogy Magyarországon az adóelkerülésnek történelmi hagyományai vannak. Egyfajta betyárvirtus az adó nem megfizetése. Hogy lehet ezen a hozzáálláson változtatni?
– Az elmúlt nyolc-tíz évben jelentősen javult az adómorál. Elfogadottá vált az a tétel, hogy az állami kiadások fedezetének biztosításához minden adózónak hozzá kell járulnia. Talán ezért egyre nagyobb a társadalmi elvárás a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) szemben is, hogy a csalárd adózókat szűrje ki, és szankcionálja. Azért még nem tartunk ott, mint az adótudatosság mintaállamában, Svédországban, ahol a társadalom a legnagyobb bűnnek azt tartja, ha valaki eltitkolja az adóját, tekintettel arra, hogy az közérdeket sért. Az északi tagállam lakói azt nem nézik el, ha mindenki másnak azért kell több adót fizetnie, mert valaki a sajátját eltitkolja. Olyan erős volt a társadalmi nyomás, hogy még az adótitok-rendelkezéseket is felülírták. Bárki megtudhatja azt, hogy ki mennyi adót fizetett.
– Így már érthető, hogy Svédországban miért az adóhivatal az egyik legnépszerűbb hivatal. A svéd utópiából kiindulva most az a cél, hogy mindenki teljesen önként, mindenféle külső ráhatás nélkül fizesse be az adót?
– A költségvetést megillető adó megfizetésére azért a legtöbb országban erősen motiválni kell az adózókat. Tény, hogy a feketegazdaság elleni küzdelem minden uniós tagállamban kihívást jelent. Még Svédországra is igaz ez, ott se véletlenül ellenőrzi az adóhivatal a pénztárgép forgalmi adatait. Igaz, hogy nem olyan fejlett – kijátszhatatlan – online rendszerrel teszik mindezt a svéd revizorok, mint hazánkban, hanem egy, a pénztárgépbe szerelt mechanikus eszközzel, amely tárolja az adatokat, ehhez elméletben csak az adóhivatal dolgozója férhet hozzá.
– Apropó pénztárgép, a 2014-től bevezetett online gazdaságfehérítő eszközök is hatnak az adótudatosságra?
– A legerősebb állami beavatkozásra épp azért van szükség, hogy a költségvetésbe mindenki fizesse meg a rá eső közterhet. Magyarország erőteljesen lépett fel az adócsalókkal szemben, számos új jogintézményt vezetett be, amelyek azóta egész Európában másolandó és példaértékű modellé váltak, de például az online számlaadat-szolgáltatás adótudatosságra, adómorálra tett hatása ennél sokkal közvetlenebbül is kimutatható. Az adóhivatal ellenőrzési mérlege szerint a revizorok jelzésére csaknem az érintettek fele önként pótolta hiányosságát, volt olyan vállalkozás is, amely a NAV vizsgálatának hírére több mint 56 millió forint áfatartalmú számlát töltött fel pótlólag az online számlarendszerbe.
– Ilyen eredményeket az adótraffipax-szal is el lehet érni. Mi szükség van akkor az online eszközökre?
– Valóban jól hat az adómorálra az adótraffipax is. Ezt jól szemlélteti a NAV Bulinegyedben tartott egyhetes ellenőrzés-sorozata, amelyet idén nyáron is előzetesen meghirdetett. Az ellenőrzés hetében a bejelentett alkalmi munkavállalók száma 230 fővel, míg a kiadott nyugták száma csaknem 20 ezerrel nőtt. A tavaly nyári bulinegyedes ellenőrzés is legalább ilyen jótékonyan hatott az önkéntes jogkövetésre. Számos olyan kereskedő volt, amelynek több mint háromszorosára növekedett a bevétele, sőt akadt olyan bár is, amely a heti átlagos egymilliós forgalmához képest az előre meghirdetett akció hetében 14 millió forintos bevételt rögzített. Az adótraffipax is az online eszközökkel kiegészülve hatékony igazán, hiszen többek között az is az online rendszernek köszönhető, hogy a nyugta, illetve a pénztárgép forgalmi adatait is azonnal, valós időben látja a NAV. Persze voltak olyan vállalkozók is, akik sajátosan értelmezték az adótudatosságot: néhány üzlet „technikai üzemszünet” miatt éppen az ellenőrzés hetében tartott zárva. Az online gazdaságfehérítő eszközök itt is segítenek: az ellenőrzés hetében zárva tartó adózóktól beérkező összes adatot kiemelt figyelemmel kísérik a kockázatelemzők.
– Szeptember elején szinte mindenhol azt lehetett olvasni, hogy egyre kevesebb az adócsaló Magyarországon. Mérhető egyáltalán, mennyi adót titkolnak el Magyarországon?
– Egyre jobban állunk: szeptember 5-én jelent meg az Európai Bizottság ún. áfaadórés-tanulmánya, mely szerint a magyarországi becsült áfaadórés – azaz a költségvetésből kieső áfabevétel – mértéke a 2013. évi 21-ről 9 százalékra csökkent 2018-ban. A legnagyobb csökkenést 2017-ről 2018-ra sikerült elérni, amikor 13,9 százalékról a bizottság szakértőinek előzetes becslése alapján elérte a 9 százalékot az adórés mértéke.
– Az kiderült, hogy az online gazdaságfehérítő eszközök, de még az adóhivatali jelenlét előzetes bejelentése is egyre adótudatosabbá teszi a vállalkozókat. Van más módszer is a motiválásra?
– Számos ország indított már különféle kommunikációs kampányt az adótudatosság motiválására. A kampányokból kitűnik, hogy a nyugtaadási fegyelem számos államban komoly kihívást jelent. Bármily meglepő, még Norvégiában is probléma a feketegazdaság, a számla nélküli árusítás. Az ottani adóhatóság egy létrával, egy vödörrel és fehér festékkel szimbolizált kampányt indított, melynek a fő célja az volt, hogy ha kérjük a nyugtát, feketéből fehérré válik a gazdaság is. De nemcsak az egyik leggazdagabb állam kérte a lakosság segítségét a nyugtaadás ellenőrzéséhez, hanem például Olaszország, Portugália, Spanyolország, Grúzia, Azerbajdzsán is. Lengyelországban komoly összehangolt akciót – „Ne légy szarvas, kérd a nyugtát!” címmel – indítottak a feketén árusítókkal szemben. Készítettek egy plakátot, melynek megalkotásához a világhírű lengyel karikaturistát, Andrzej Mleczkót kérték fel. A rajzolónak pedig sokat köszönhet a lengyel költségvetés: a kampány hatására 20 százalékkal több adót fizettek be a kereskedelmi tevékenységet űzők.
– Ez már az adótudatosság másik megközelítése, a tudatos adózásé?
– Nem. Az adótudatosság másik olvasata az, amikor az adózónak megéri tájékozottnak lenni. A közterhekhez hozzá kell járulni, de az adórendszerbe épített kedvezményeket, mentességeket érdemes kihasználni. Csak itt rögtön felmerül az a kérdés, hogy kinek kell segítenie az adózókat. Ezt az állam hagyja teljesen az adótanácsadókra, könyvelőkre, vagy tanácsot adhat a minisztérium és az adóhivatal is. Kaliforniában például a személyijövedelemadó-bevallás benyújtásának időszakában adótanácsadók, könyvelők bérelnek helyet a bevásárlóközpontokban, hogy pénzért kitöltsék a magánszemélyek nyomtatványát. Magyarországon a plázákba a NAV ügyfélszolgálata települ ki, és segít azoknak, akiknek ki kell egészíteni az szja-bevallást, amelyet az adóhivatal készít el a magánszemélyek helyett. Mi úgy gondoljuk, hogy az államnak segíteni kell az adózókat adókötelezettségeik teljesítése során és abban, hogy mindenki annyi adót fizessen, amennyit kell, se többet, se kevesebbet.
– A magánszemélyeknek segít a NAV, hisz elkészíti az szja-bevallásukat, de mit nyerhet egy vállalkozó, ha tudatosan adózik?
– A kormány több speciális adózási formát kínál a vállalkozásoknak. A megfelelő adózási mód kiválasztásával már a kezdetektől rengeteg pénz spórolható meg törvényes keretek között. Ilyen kedvező adófajta például a kisvállalati adó (kiva), amelynek választásával az áttérésre jogosult, foglalkoztatottal rendelkező cégeknek több mint a 80 százaléka jobban jár vagy járna. Ezzel együtt három éve csak hatezer-ötszázan „kiváztak”. A Pénzügyminisztérium nemcsak a kedvező adóváltozásokkal (az adó mértéke csökkent, a belépési és a kilépési értékhatár összege pedig nőtt) segített, hanem – a NAV-val közösen – elindította kivakampányát, amelynek keretében többek között készített egy kivakalkulátort, és a beszámolók adatai alapján minden évben december elején az érintetteket közvetlenül az Ügyfélkapun keresztül megszólítja. Levelet az a cég kapott, amelyik a kiva alkalmazásával több tízezer forint adót takaríthatna meg. A kampány eredményes volt, hiszen az adóhivatal augusztus 31-én már több mint 41 ezer kivást tartott nyilván.
– Az állam ezek alapján úgy tűnik, hogy saját maga ellen dolgozik. Ha a vállalkozó adót takarít meg, akkor kevesebbet fizet a költségvetésbe, vagyis csökken az államkassza bevétele.
– Itt át is térhetünk az adótudatosság harmadik, szabályozási aspektusára, az adópolitikára és a Laffer görbére.
– Ezek nem igazán válaszolják meg azt a kérdést, hogy miért éri meg az államnak adótanácsadói köntösbe bújni, és segíteni a vállalkozó adóminimalizálását.
– Éppen ellenkezőleg, ebben a három kifejezésben rejlik a válasz. Az mára már közismert, hogy az adópolitika fókuszában az adók csökkentése áll. A kedvező adózási módokat is éppen ezért alakította ki a jogalkotó. Azt már kevesebben tudják, hogy az adócsökkentés politikája az államháztartás mérlege szerint kifizetődő. Annak ellenére, hogy az idén az adócsökkentések több mint 200 milliárd forintot hagytak az adózóknál, mégis mintegy 936 milliárd forinttal több adó folyt be az államkasszába a legnagyobb adófajtákból az idei első hét hónapban, mint 2018 azonos időszakában.
A túlzottan magas adókulcs az adóbevétel csökkenéséhez vezethet – ez már a Laffer-görbe következtetése, amely az adókerülés egyik legismertebb elméleti magyarázata. A Laffer-görbe csak elméleti modell, ugyanis azt csak becsülni lehet, hogy az abszolút adóbevétel milyen adókulcs mellett érhető el. A jogelméleti irodalom szerint épp az adómorál az, amelynek ugyanolyan meghatározó szerepe van az adóbevételek alakulásában, mint az adókulcsnak. Az adótudatosság szempontjából a jogszabályalkotás során fontos az is, hogy az adórendszer, amennyire csak lehet, igazságos legyen. Vélhetőleg még Ed Sheeran adómorálba vetett hite is meginoghatott kicsit az idei bevallási szezont követően, mikor kiderült, hogy a brit zenész cége körülbelül kétmilliárd forintnak megfelelő adót fizetett be, jóval többet, mint az Amazon vagy a Starbucks, annak ellenére, hogy a két óriáscég árbevétele lényegesen magasabb volt, mint az énekesé.
– Hogyan tovább? Mi a következő lépés? Hogyan lehet az adótudatosságot még magasabb szintre emelni?
– Nem lehet csak a büntetés, mulasztási bírság és a késedelmi kamat hármasában gondolkodni. Sokkal cizelláltabb, a jogkövető adózókat nem bántó rendszerre van szükség. Az adózói piramis talpazata, legszélesebb bázisa az a jogkövetői kör, amely szerete, tudna és akarna is adózni. Őket követi a valamilyen mulasztás miatt hibázók köre, akikre az adótudatosság szempontjából leginkább figyelni kell, mert közülük szinte mindenkit át lehet terelni a jogkövető adózók csoportjába. Az adófizetés szempontjából a legszűkebb körbe a szabálykerülők és a szándékos adócsalók tartoznak, esetükben fontos a határozott hatósági fellépés és a legszigorúbb szankcionálás. De az előző kört meg lehet változtatni, csak esetükben meg kell találni az optimális eszközöket. Ebben segíthet, ha javítjuk az adómorált és növeljük az adótudatosságot.