INTERNETES KÖZVETÍTŐ SZOLGÁLTATÓK ADÓZTATÁSA

Amióta az internet elterjedésével megjelentek a közvetítői szolgáltatást nyújtók (például Airbnb, Uber), tevékenységük szabályozása komoly kihívások elé állította a jogalkotókat, mivel működési modelljük eltér az adott ágazatban addig jellemző megoldásoktól. Ugyanez igaz e szolgáltatók, illetve az így keletkező bevételek adóztatására is. Megjelenésük egy sor kérdést felvetett, és az államoknak át kellett gondolniuk, hogy milyen szabályozással tudják a közvetítő szolgáltatók tevékenységéből származó bevételeket megfelelően nyilvántartani és adóztatni.

Ez a modul a SZAKma újság előfizetői részére érhető el. A tartalom megtekintéséhez be kell jelentkeznie. 

Amennyiben Ön már megkapta a regisztrációhoz szükséges email-t, és a kapott link segítségével belépett oldalunkra, abban az esetben a ’Bejelentkezés’ gombra kattintva beléphet rendszerünkbe.

Amennyiben előfizetőnk, de még nem kapott linket, kérjük, keresse kiadónkat az info@szak-ma.hu email címen, vagy a 1) 919 10 50-es telefonszámon.

Abban az esetben, hogyha Ön nem előfizetőnk, kérjük, fizessen elő folyóiratunkra, és ezt követően a kiadótól kapott link aktiválásával automatikusan regisztrációt nyer, és a ’Bejelentkezés’ gombra kattintva hozzáférhet a kívánt tartalmakhoz/szolgáltatásokhoz. 

További cikkek

A körforgás, mint lételem – avagy a kötelező visszaváltás hátteréről

Napjainkban a világ számos kihívás előtt áll: a környezeti, gazdasági és társadalmi igények közötti egyensúly megtalálása megkerülhetetlen feladat. Az olyan anyagok, mint a biomassza, a fosszilis tüzelőanyagok, a fémek és ásványi anyagok globális fogyasztása a következő negyven évben (2) megkétszereződik, míg a Világbank szerint az éves hulladéktermelés 2050-re 70 százalékkal fog nőni (3). Az ehhez hasonló negatív jövőképek elkerülése érdekében kiemelten fontos cél a termékek és szolgáltatások fenntarthatósága, a felelős erőforrás-használat, a hatékony hulladékgazdálkodás; a körforgásos gazdaságra való átállás tehát napjaink egyik legjelentősebb kihívásává vált.

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatása a termékdíj szabályozásra

A hulladékgazdálkodásra vonatkozó szabályok változásának egyik elemeként 2023. július 1-jén indult el az új koncessziós, illetve a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (Extended Producers Responsibility System, továbbiakban: EPR rendszer). A szabályozás hatálya alá tartozó, úgynevezett körforgásos termékek belföldi kibocsátása vagy saját célú felhasználása esetén a kötelezettnek EPR díjat kell fizetnie.

Társasági adó és környezetvédelem – Hogyan támogatja a társasági adótörvény környezeti értékeink megőrzését?

„A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.” – David Bower napjainkban is sokszor idézett mondása nagyon jól rávilágít arra a tényre, hogy azok a természeti értékek megőrzése érdekében szükséges lépések, amelyeket a jelen generáció megtehet, abból a szempontból fontosak, hogy a jövő generációi is megtapasztalhassák majd azt a biodiverzitást, azokat a természeti szépségeket, amelyeket jelenleg még mindannyian természetesnek tekintünk. Habár az adókedvezmények alapvetően közvetett támogatási eszközként tudják befolyásolni a vállalkozások környezetvédelmi aktivitását, azonban még így is jelentős segítséget nyújthatnak e nemes cél segítéséhez.

Hírek